Kulcsfontosságú szerepet játszhat a kacsaláb a dinoszauruszok evolúciókutatásában

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-Magyar Természettudományi Múzeum (MTM)- Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.A mai madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, mely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, és amelyek közt a leggyorsabb növekedésű gerinces állatok találhatóak. Azért, hogy megbízható betekintést nyerhessenek a kutatók, hogyan növekedtek és kaptak szárnyra az első madarak és Theropoda dinoszaurusz őseik, Prondvai Edina vezetésével egy nemzetközi kutatókból álló csoport az élő leszármazottakra fordította a figyelmét: kiskacsák végtagcsontjainak szöveti szerkezetét vizsgálták egyedfejlődésük különféle fázisaiban - tájékoztatta az MTA csütörtökön az MTI-t.

    
Az összegzés szerint a kacsafélék, mint például a tőkés récék, futásra és úszásra kész lábakkal kelnek ki a tojásból, míg szárnyaik aránytalanul aprók, így azokkal csak kifejlett korukra képesek repülni.

"Ez az egyedfejlődési tulajdonság tökéletes kutatási alannyá teszi őket, hogy kideríthessük, a szárny- és lábcsontok szöveti felépítése hogyan tükrözi ezeket a funkcióban és növekedési ütemben látható különbségeket. Ezt követően hasonló tulajdonságok ugyanígy tanulmányozhatók a fosszilis madarakban és egyéb dinoszauruszokban is" - idézik a közleményben Prondvai Edinát, aki a kutatás ideje alatt a Genti Egyetem Biológia Tanszékén dolgozott, jelenleg pedig az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tagja.
   

A fejlődésben lévő végtagcsontok szövetének vizsgálata során a kutatócsoport - melynek további tagjai a Genti Egyetem professzorai, Eckhard Witten, Ann Huysseune és Dominique Adriaens, illetve Anick Abourachid, a Párizsi Természettudományi Múzeum kutatója - egy teljesen váratlan felfedezést tett. "Amikor először felötlött bennem, mit is látok a mikroszkóp alatt, nem hittem a szememnek. Mindenképp szakmai megerősítésre volt szükségem, ezért szakértő kollégáimhoz fordultam" - mondta Prondvai Edina. Mint írják, a szövet, amely összezavarta a kutatókat, nem a végtagcsontokra jellemző általános csontszövet volt - inkább egy furcsa keveréke a csont- és porcszövetnek, melyet chondroid csontnak neveznek.
   

Witten és Huysseune szerint "régóta tudunk a chondroid csont létezéséről, mely például néhány gerincesnél ismert speciális struktúrákban, illetve a csontok patológiás elváltozásaiban is előfordul. Azonban jelenléte ilyen nagy mennyiségben egészséges madarak végtagcsontjaiban váratlan és jelentős felfedezés." A szerzők úgy vélik, hogy ez a speciális szövet porcszerű tulajdonságainak köszönhetően nagyon gyors növekedésre képes, így a hagyományos csontszövet növekedési üteméhez mérten jelentősen felgyorsítja a végtagcsontok vastagságbeli növekedését. Ez a kutatók szerint azt sugallja, hogy a chondroid csont kulcsfontosságú szerepet játszhat a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában.
    

Mint írják, egyelőre a felfedezés több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. "Vajon a chondroid csont jelenléte általános a madarak körében? Esetleg már a mai madarak Theropoda dinoszaurusz őseiben is jelen volt?" - teszik fel a kérdést a kutatók. Prondvai Edina szerint "nagyon is lehetséges, hogy a chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába egy olyan fontos evolúciós lépés volt, mely lehetővé tette más dinoszauruszok, mint például az ikonikus Tyrannosaurus rex rendkívül gyors növekedését". A mai madarak és kihalt dinoszauruszok további vizsgálataival ez a hipotézis is tesztelhető lesz - olvasható az október 31-én a Journal of Anatomy című szaklapban megjelent tanulmány megjelenése nyomán az MTA közleményében.


(Forrás: MTI)