Kulcsfontosságú szerepet játszhat a kacsaláb a dinoszauruszok evolúciókutatásában

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-Magyar Természettudományi Múzeum (MTM)- Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.A mai madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, mely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, és amelyek közt a leggyorsabb növekedésű gerinces állatok találhatóak. Azért, hogy megbízható betekintést nyerhessenek a kutatók, hogyan növekedtek és kaptak szárnyra az első madarak és Theropoda dinoszaurusz őseik, Prondvai Edina vezetésével egy nemzetközi kutatókból álló csoport az élő leszármazottakra fordította a figyelmét: kiskacsák végtagcsontjainak szöveti szerkezetét vizsgálták egyedfejlődésük különféle fázisaiban - tájékoztatta az MTA csütörtökön az MTI-t.

    
Az összegzés szerint a kacsafélék, mint például a tőkés récék, futásra és úszásra kész lábakkal kelnek ki a tojásból, míg szárnyaik aránytalanul aprók, így azokkal csak kifejlett korukra képesek repülni. "Ez az egyedfejlődési tulajdonság tökéletes kutatási alannyá teszi őket, hogy kideríthessük, a szárny- és lábcsontok szöveti felépítése hogyan tükrözi ezeket a funkcióban és növekedési ütemben látható különbségeket. Ezt követően hasonló tulajdonságok ugyanígy tanulmányozhatók a fosszilis madarakban és egyéb dinoszauruszokban is" - idézik a közleményben Prondvai Edinát, aki a kutatás ideje alatt a Genti Egyetem Biológia Tanszékén dolgozott, jelenleg pedig az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tagja.
   

A fejlődésben lévő végtagcsontok szövetének vizsgálata során a kutatócsoport - melynek további tagjai a Genti Egyetem professzorai, Eckhard Witten, Ann Huysseune és Dominique Adriaens, illetve Anick Abourachid, a Párizsi Természettudományi Múzeum kutatója - egy teljesen váratlan felfedezést tett. "Amikor először felötlött bennem, mit is látok a mikroszkóp alatt, nem hittem a szememnek. Mindenképp szakmai megerősítésre volt szükségem, ezért szakértő kollégáimhoz fordultam" - mondta Prondvai Edina. Mint írják, a szövet, amely összezavarta a kutatókat, nem a végtagcsontokra jellemző általános csontszövet volt - inkább egy furcsa keveréke a csont- és porcszövetnek, melyet chondroid csontnak neveznek.
   

Witten és Huysseune szerint "régóta tudunk a chondroid csont létezéséről, mely például néhány gerincesnél ismert speciális struktúrákban, illetve a csontok patológiás elváltozásaiban is előfordul. Azonban jelenléte ilyen nagy mennyiségben egészséges madarak végtagcsontjaiban váratlan és jelentős felfedezés." A szerzők úgy vélik, hogy ez a speciális szövet porcszerű tulajdonságainak köszönhetően nagyon gyors növekedésre képes, így a hagyományos csontszövet növekedési üteméhez mérten jelentősen felgyorsítja a végtagcsontok vastagságbeli növekedését. Ez a kutatók szerint azt sugallja, hogy a chondroid csont kulcsfontosságú szerepet játszhat a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában.
    

Mint írják, egyelőre a felfedezés több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. "Vajon a chondroid csont jelenléte általános a madarak körében? Esetleg már a mai madarak Theropoda dinoszaurusz őseiben is jelen volt?" - teszik fel a kérdést a kutatók. Prondvai Edina szerint "nagyon is lehetséges, hogy a chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába egy olyan fontos evolúciós lépés volt, mely lehetővé tette más dinoszauruszok, mint például az ikonikus Tyrannosaurus rex rendkívül gyors növekedését". A mai madarak és kihalt dinoszauruszok további vizsgálataival ez a hipotézis is tesztelhető lesz - olvasható az október 31-én a Journal of Anatomy című szaklapban megjelent tanulmány megjelenése nyomán az MTA közleményében.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com