Látványos csillaghullás várható a jövő héten

Novemberben 18-áról 19-ére virradóan várhatóan egy látványos kitörést produkál a Leonidák meteorraj, amelynek eredményeként akár óránként száznál is több hullócsillagot figyelhetünk meg a hajnali égbolton - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben olvasható, bár a Leonidák meteorraj rendszerint nem szokott sok hullócsillaggal gazdagítani minket, mégis nagyon híres, mert 33 évente jelentős kitöréseket produkál. A következő ilyen nagy kitörés 2032-ben várható. A kutatások szerint azonban a raj egy régi porfelhője idén is eltalál minket, így becslések szerint akár több mint száz hullócsillagot is várhatunk óránként.
    

Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor láthatunk, ha egy porszemcse vagy kisebb kődarab nagy sebességgel belép a Föld légkörébe, és a közegellenállás miatt lefékeződve a levegő molekuláit fénylésre gerjeszti. A Leonidák az 55P/Tempel-Tuttle üstökös nyomában alakult ki, aminek pályáján évente egyszer áthalad a Föld.

A Leonidák  minden évben október 20. és november 30. között van földközelben. A meteorraj névadója az oroszlán csillagkép (Leo), mivel a csillaghullás során látszólag ezen csillagkép felől érkeznek a meteorok.
    

Felidézték, hogy 1733-ban a Tempel-Tuttle váratlanul egy nagy porfelhőt fújt le magáról, és ez a 9 keringéssel ezelőtt levetett felhő idén éppen összetalálkozik a Földdel. Ezáltal egy sűrű üstököspor-felhőbe száguld bele a Föld, ami sok szép hullócsillagot eredményezhet az égen. A csillagászok szerint a mostani kitörés nem lesz olyan nagy, mint az 1833-as esemény. Ekkor a becslések szerint nem kevesebb, mint százezer meteor szaladt át az égbolton egy óra alatt, és valószínűleg a rendszeres, 33 évenkénti kitöréseknek sem fog a nyomába érni. Ugyanakkor a rajra jellemző óránkénti 15-20 meteor helyett most a legoptimistább becslések szerint akár 200-300-at is láthatunk, ami a nyári Perseidák gyakoriságának a kétszerese.
    

A csillagászok szerint a 200-as szám egy felső becslés, ugyanis ennyit akkor láthatnánk, ha a fejünk felett helyezkedne el a radiánspont. "Szerencsére egészen magasan lesz a horizont felett ez a pont most is, hajnalra a 60 fokot is eléri. De így is potyoghatnak olyan hullócsillagok, amik a mi láthatárunk alatt villannak fel. Mindezzel együtt is bizonytalanok az előrejelzések, így nem szabad csüggedni, ha látványos kitörés helyett egy átlagos leonida maximumot látunk csak" - olvasható a csillagvizsgáló honlapján közzétett bejegyzésben.
    

A Leonidák raj szokásos maximuma hajnali 1 óra körül várható. A porfelhővel való ütközés, és így a meteorkitörés maximumát azonban reggel 7 és fél 8 között várják a csillagászok, amikor hazánkban már felkel a Nap. Ennek ellenére, mint írják, nem reménytelen a megfigyelése, a meteorkitörés eleje hajnalban jó eséllyel látható lesz.
    

A csillaghullást szabadszemmel a napkelte előtti órákban, körülbelül hajnali fél 5 és fél 7 között érdemes megfigyelni, déli-délkeleti irányban olyan helyről, ahol az égboltot nem takarják fák és egyéb tereptárgyak. Mint írták, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban a pénteki, november 18-ai estét ennek a rajnak szentelik. Bár este csak a raj alap aktivitásában gyönyörködhetnek a látogatók, sok érdekességet tudhatnak meg a meteorokról és kézbe is foghatnak válogatott példányokat. A programról részletes a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján olvasható információ.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com