Magyarok is részt vesznek a WEAVE égboltfelmérő programban

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer.A négyméteres teleszkópra szerelt egyedülálló spektrográf különlegessége, hogy különálló optikai szálak segítségével egyszerre akár ezer objektumról is tud spektrumot készíteni. A magyar kutatók a Tejútrendszer kémiai fejlődésével, pulzáló változócsillagokkal és távoli galaxisokkal kapcsolatos vizsgálatokban vesznek majd részt - olvasható az intézet MTI-hez eljuttatott közleményében.
    

A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén, egy 2400 méter magas vulkán tetején található a 4,2 méteres William Herschel-teleszkóp, amely 35 éve szolgálja a csillagászati kutatásokat. Most egy tíz évig tartó tervező és fejlesztő munka eredményeképp egy csúcstechnológiát képviselő műszer, egy multiobjektum-spektrográf kezdi meg a működését a távcsövön. A WEAVE (WHT Enhanced Area Velocity Explorer) nyolc  égboltfelmérő programot fog végrehajtani, ezek a csillagok fejlődésével, a Tejútrendszer szerkezetével, galaxisok fejlődésével és kozmológiával kapcsolatos kérdésekre keresik a választ.
    

A következő öt év alatt a kutatók összesen mintegy 12 millió spektrumot fognak rögzíteni a WEAVE-vel különböző csillagokról és galaxisokról. A spektrumok a csillagok, galaxisok, csillagközi és galaxisok közti gáz kémiai és fizikai állapotáról is hírt adnak. A megfigyeléseket az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének és a LOFAR rádióteleszkóp-rendszer adataival kombinálva a Galaxisunk és távoli galaxisok fejlődéséről adnak majd információkat. A kvazároknak nevezett, nagy tömegű fekete lyukat tartalmazó távoli galaxisok magjait világítótoronyként használva a galaxisok körüli gázanyag térbeli struktúráit és galaxisokkal való kölcsönhatását tanulmányozhatjuk a távoli múltban, amikor az univerzum a jelenlegihez képest 10 milliárd évvel fiatalabb volt.
    

A műszer optikai szálakat használ az égitestek fényének vizsgálatához, amelyek két különböző spektrográfba vezetik a fényt, hullámhosszak szerint felbontva azt. Az így készült képeket nagy méretű CCD-kamerák rögzítik. A WEAVE műszer háromféle üzemmódban dolgozik. Az egyik esetben kiterjedt objektumokat tudnak vizsgálni, például galaxisokban az egyes alrendszerek sebességeloszlását, a másik módban különálló csillagok, galaxisok és kvazárok spektruma örökíthető meg egyetlen felvétellel, a harmadik helyzetben pedig kisebb kiterjedt objektumok, például ködök és galaxisok vizsgálhatók.
    

Az első, égboltról készült felvételen két 280 millió fényévre található kölcsönható galaxist örökítettek meg, amelyek a Pegazus csillagképben találhatók. Az NGC 7318a és NGC 7318b galaxisok a Stephan-féle galaxisötös nevű híres galaxiscsoporthoz tartoznak, amelyet a WEAVE-en kívül a Hubble és Spitzer űrtávcsövek, a Chandra röntgentávcső és nemrégiben a James Webb űrteleszkóp is megörökített. A galaxisok spektruma sok millió csillaguk fényéből tevődik össze.
    

A WEAVE 547 egyedi pontban vett fel spektrumot a két galaxis látszó felületén és környezetükben az ultraibolyától a közeli infravörös tartományig. Ezek a spektrumok egyebek között segítenek feltárni a csillagok és a gáz mozgását, a csillagok kémiai összetételét, a gázfelhők hőmérsékletét és sűrűségét, ezáltal pedig a galaxisok fejlődése és kölcsönhatásuk is tanulmányozható.
    

A WEAVE égboltfelmérés angol vezetéssel, spanyol és holland közreműködéssel összesen tíz ország összefogásában valósult meg. A CSFK Csillagászati Intézetének szakemberei mérnöki tervezéssel támogatták a projektet, a magyar kutatók pedig a Tejútrendszer kémiai fejlődésével, pulzáló változócsillagokkal és kvazárokkal kapcsolatos vizsgálatokban vesznek majd részt.
    

A három téma három különböző Lendület-programhoz kapcsolódik a Csillagászati Intézetben. Az első Maria Lugaro vezetésével már lezárult, a második Szabó Róbert vezetésével utolsó évében tart, míg a harmadik ötéves projekt éppen a napokban kezdődik Kovács András vezetésével. Utóbbi keretében az előzetes adatok minőségellenőrzése és az adatokkal összevethető kozmológiai szimulációk is készülnek.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com