Megfejtették a Voynich kéziratot?

A rejtélyes kézirat, ami a XV. században készült, úgy tűnik, mindeddig megfejthetetlennek bizonyult.

A Voynich kézirat megfejthetetlen betűket tartalmaz, ráadásul a nyelv is teljesen idegen, amivel a kézirat készült. A kutatókat, tudósokat leginkább 1912-től tartja lázban a megfejthetetlen kézirat. Egy könyvkereskedő Wilfred Voynich bukkant rá egy apátságban. A könyvben gazdag illusztrációk vannak nem ismeretes növényi fajokról, meztelen nimfaábrázolásokkal, megfejthetetlen nyelvezettel, és ismeretlen betűkkel íródott. A könyvben csillagászati diagramok is megtalálhatóak.



A könyv sokak szerint egy nagyon régi átverés, de egy újfajta tanulmány szerint kódolt üzenetek vannak benne. A szavak hossza és kombinációi létező nyelvre utalnak, de nem azonosítható semmiféle nyelvvel. Egyesek szerint a XV. sz-ban a reneszánsz korban átverésnek szánták a meglehetősen kétes eredetű kéziratot. Célja az lehetett, hogy az akkori könyvgyűjtőket átverjék vele, így horrorisztikus összegeket kaszálva a könyv eladásainak bevételéből. Az egyik tanulmány szerint már a XVI. sz-ban képesek voltak előállítani ilyen képeket, és írásokat. A kutatók többsége még mindig zagyvaléknak gondolja az iratot.

Nemrég azonban született egy új verzió Marcelo Montemurro kutató szerint, aki a brit Manchester Egyetem munkatársa. Egy bizonyos statisztikai technológiával próbálta a szöveget elemezni. A legjelentősebbnek tűnő szövegeket ezzel a módszerrel elemezte, és valóban kódolt üzenetek vannak a kéziratban. A kutató a szavak gyakoriságára összpontosított, és a szavak csoportosulását is figyelembe vette.  "Ezeknek a dolgoknak a vizsgálata új fényben tünteti fel a tartalmat" – közölte Marcelo.



A technika egy bizonyos módszert használ, amelynek az a lényege, hogy az entrópiát használja fel. Az elosztásbeli egyenetlenségeket keresi a szövegben. Ha a szövegben van egy kifejezés, akkor ennek gyakoriságát tartják szem előtt a szövegben. Ezt alkalmazzák, egy összekevert változatban is. A módszer szerint a gyakrabban előforduló szavak fontosságot jelentenek, amelyek az alacsonyabb szintű szavakhoz képest különbséget tesznek.

Az entrópiás technika már számtalan írás megfejtésében volt segítségére a kutatóknak. Az írást összevetették a Fajok eredete, a Shiji: a történetíró feljegyzéseivel, Szent Ágoston írásaival, valamint egy Fortran nyelven írott számítógépes programozási kóddal, valamint az élesztő DNS térképét is bele vették a játékba. A formula által meghatározott intervallumba az emberi nyelven íródott szövegek értelmezésébe 500-700 szó esett bele. A Fortran esetében, csak 300 körül volt, a DNS értelmezésbe csupán 10. A Voynich kézirat azonban 800 körüli eredménnyel büszkélkedik!



"Azt akartuk látni, hogy az elemzésből kikerülő szerkezet konzisztens-e, vagy sem egy valódi nyelvvel. Ha olyasvalamit találunk volna, mint az élesztő, az erős kétségeket támasztott volna a Voynich kézirat természetével szemben, a kapott érték alapján azonban nem mondhatjuk, hogy nem nyelvről lenne szó" – nyilatkozta Montemurro.

Természetesen a kételkedőket így sem sikerült meggyőzni, hiszen a brit Keele Egyetem számítógép professzora Gordon Rugg már 2004-ben próbálkozott egy számítógépes programot használni az iratra mindenféle nyelvészeti alapot nélkülözve. Szerinte a kéziratban semmiféle javítás nincs, ami már gyanússá teszi a könyvet.  "Amennyiben a Voynich kézirat egy valódi nyelven íródott, akkor az alkotója vagy egyáltalán nem törődött a hibákkal, vagy 200 oldalt hiba nélkül írt le" - magyarázta Gordon. "Ez elég valószínűtlen".

(Paramoral)