Naponta 160 ember hal bele veszettségbe a világon

Naponta körülbelül 160, évente mintegy 59 ezer ember hal bele kutyáktól elkapott veszettségbe a világon, holott a fertőző betegség az ebek széles körű oltásával gyakorlatilag kiirtható lenne - figyelmeztet jelentésében a Global Alliance for Rabies Control.

A fertőzést minden emlős elkaphatja, de a veszettségbe belehalt emberek 99 százalékára kutyákról terjed át az amúgy majdnem 100 százalékosan megelőzhető kór. "Egyetlen embernek sem lenne szabad meghalnia veszettség miatt" - hangoztatta Louis Nel professzor, veszettségkutató.

_82363711_verorab_vaccine_for_rabies-spl

A veszettségbe már majdnem kizárólag csak a szegény, fejlődő országokban halnak bele emberek, a halálos áldozatok 60 százaléka Ázsiára, 36 százaléka pedig Afrikára jut. Az áldozatok 36 százaléka egyetlen országra, Indiára jut, ahol több ember hal bele a veszettségbe, mint bárhol másutt.

A szervezet szerint csaknem valamennyi afrikai és ázsiai országban sokkal kevesebb kutyát oltanak be veszettség ellen, mint amennyi elegendő lenne a fertőzés kordában tartásához.

A kutyaveszettség megelőzésének legjobb és legköltséghatékonyabb módja a védőoltás, de javítani kell az emberi vakcinához való hozzáférésen is - véli a nonprofit nemzetközi civil tömörülés.

A világ fejlett országaiban a kutyák megfelelő védőoltásával gyakorlatilag már kiirtották a betegséget.

A szervezet adatai szerint a veszettség évente 8,6 milliárd dollár veszteséget okoz az idő előtti elhalálozások, a veszett állatok által megmart emberek jövedelemkiesése és az emberi védőoltások költségei révén.

Katie Hompson, a Glasgow-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezetője szerzője szerint ez az eddigi legátfogóbb jelentés a kutyaveszettségről a világban.

http://www.bbc.com/news/health-32336099

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com