Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

A tudomány szerint árnyaltabb a kép.A világvége kiváló üzlet. Amikor nő a bizonytalanság, könnyebb eladni a biztonság ígéretét, legyen szó luxusbunkerekről, túlélőfelszerelésekről vagy apokaliptikus jóslatokról. Közben azonban az is igaz, hogy a világ valóban kockázatosabb lett.

Ezt jelképezi a Bulletin of the Atomic Scientists Végítélet Órája, amelyet 2025-ben története során először 89 másodpercre állítottak éjféltől. Az óra nem a világvége időpontját jelzi, hanem azt, hogy a tudósok szerint egyszerre több súlyos veszély fenyegeti az emberiséget. Ezek a nukleáris fegyverkezés, a klímaváltozás, a biológiai kockázatok és a gyorsan fejlődő technológiák.

Ez nem azt jelenti, hogy holnap kitör a harmadik világháború.

Időről időre felmerül, hogy milliárdosok, például Mark Zuckerberg vagy Bill Gates föld alatti óvóhelyeket építenek. Ezek az állítások részben nem ellenőrizhetők, és még ha igazak is, nem árulnak el semmit egy világméretű katasztrófa valószínűségéről. A kockázatokat tudományos modellek és statisztikai elemzések alapján értékelik.

A WHO, a Nemzetközi Vöröskereszt, az amerikai FEMA és európai katasztrófavédelmi szervezetek szerint sokkal valószínűbbek azok az események, amelyek rendszeresen előfordulnak. Ilyen a többnapos áramszünet, árvíz, erdőtűz, hőhullám, ivóvízellátási zavar, kibertámadás vagy ipari baleset.

Az ENSZ szerint az éghajlatváltozás miatt az időjárási eredetű katasztrófák száma is növekszik.

Mire jó egy bunker? Egy kereskedelmi bunker nem képes túlélni egy közvetlen atomtalálatot, erre gyakorlatilag csak speciális katonai létesítmények alkalmasak. Ha azonban valaki távol van a robbanástól, egy megfelelően kialakított föld alatti óvóhely jelentősen csökkentheti a lökéshullám, a hősugárzás és különösen a radioaktív kihullás hatásait.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárvédelem alapja a sugárzásban töltött idő csökkentése, a távolság növelése és a megfelelő árnyékolás. Már egy vastag föld- vagy betonréteg is nagyságrendekkel mérsékelheti a sugárterhelést.

Legalább ilyen fontos a levegőellátás. Egy zárt helyiségben gyorsan veszélyes szintre emelkedhet a szén-dioxid koncentrációja, ezért a komolyabb bunkerek túlnyomásos szellőzőrendszert és HEPA-szűrőket alkalmaznak. Utóbbiak azonban vegyi anyagok ellen önmagukban nem nyújtanak megfelelő védelmet.

A prepperek és a szakemberek abban egyetértenek, hogy érdemes felkészülni. Nem azért, mert közeleg a világvége, hanem mert bármikor előfordulhat, hogy napokra megszakad az ellátás.

A német polgári védelem tíz napra elegendő élelmiszert, a Vöröskereszt és a FEMA legalább háromnapos tartalékot javasol. A WHO szerint személyenként napi 2,5–3 liter ivóvízzel érdemes számolni, főzéshez és higiéniához pedig ennél is többel.

A legtöbb katasztrófavédelmi szervezet első lépésként nem bunkert, hanem víz- és élelmiszertartalékot, valamint egy úgynevezett menekülőtáskát ajánl. Ebben legyen ivóvíz, tartós élelmiszer, elemlámpa, rádió, gyógyszerek, elsősegélycsomag, telefontöltő vagy power bank, fontos iratok másolata, készpénz és meleg ruha. Ezekre sokkal nagyobb eséllyel lehet szükség egy árvíz, tűz, vihar vagy hosszabb áramszünet során, mint egy nukleáris háborúban.

Aki megengedheti magának, építhet bunkert. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján azonban egy átlagember biztonságát jóval nagyobb mértékben növeli néhány napra elegendő ivóvíz és tartós élelmiszer, egy elsősegélycsomag, a szükséges gyógyszerek, valamint a katasztrófavédelmi ajánlások ismerete és betartása.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)