NMHH: üzent az űrből a Hunity kisműhold
Már lehet kommunikálni a BME hatodik diákműholdjával, a Hunityvel, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával készült el. November 28-án, a SpaceX egyik Falcon rakétája indította a világűrbe a kaliforniai Vandenberg űrközpontból. Bő egy hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a pályára állított műhold paneljei működnek, és képes a kommunikációra is. Az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.
A közlemény alapján a mindössze 868 grammos, ötször ötször tizenöt centiméteres, nyitható napelemszárnyakkal felszerelt kisműhold jó néhány, tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas műszert vitt magával az űrbe.
A fedélzetén helyet kapott a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat panelje is - tették hozzá.
A fellövést követő héten sorra tesztelték az egyes modulok működőképességét – kezdve a BME által készített pocket qube-elemeken, majd a Cansat-adókon, és a győri egyetem paneljein –, hogy kiderüljön, egyáltalán lehet-e kapcsolatot teremteni a kisműholddal. Azóta bebizonyosodott, hogy a Hunity összes modulja működik, csakhogy az általa küldött jeleket nem is annyira könnyű érzékelni.
"Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5x5x15 centis téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4-500 kilométer távolságban száguld" – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese a közlemény szerint.
Komoly műszaki teljesítmény tehát lekövetni a Hunity jeleit, mert miközben a műhold 27 ezer kilométer per óra sebességgel száguld el hazánk felett, a Föld is "kiforog" alóla. Az alacsony pályára állított "zsebműhold" naponta négyszer halad át Magyarország felett: kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban.
"A Kepler adatok alapján szoftver segítségével követjük nyomon a műhold pályáját, és amikor azt látjuk, hogy már közelít Európához, akkor felkészülünk a vételre, várva a műholdfelkeltét a horizonton" – tette hozzá Vári Péter.
Kifejtették, hogy amint érzékelik a műholdat, a vezérlőközpontban el kell dönteni, hogy milyen parancsokat adjanak neki. A rendelkezésre álló, maximum 8-12 percbe ugyanis bele kell férnie a műszaki paraméterek ellenőrzésének (mekkora az akkumulátor tápfeszültsége, milyen hőviszonyok között működik az űrben az eszköz, illetve hogyan töltötte fel az akkumulátorait), valamint a parancsok kiadásának is arra vonatkozóan, hogy mikor melyik modult kell működésbe hoznia.
Minden, a Hunityhez hasonló kisműholdnak van egy földi példánya is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat: a szoftveres meghibásodásokat a Földről így javítani lehet, a hardvereseket viszont természetesen már nem, ezért is fontos, hogy a feljuttatás előtt az űrbe utazó példányt alapos teszteknek vessék alá.
Ebben az évben az eszköz űrbeli tesztelése zajlik, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének be kell állnia, az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók - írták.
Az, hogy felkerülhettek a műholdra a Cansat–győztes csapatok moduljai is, azért nagy jelentőségű, mert így a diákok a gyakorlatban próbálhatták ki a tudásukat a világűrben. A magyar középiskolások számára ez egy olyan tudományos lehetőség, amely még csak nagyon keveseknek adatott meg Magyarországon. Olyan referenciát szereztek ezzel a magyar diákok, ami további tudományos eredmények eléréséhez segítheti őket
- közölték.
Az NMHH szakmai támogatásával teljesítette a misszióját korábban a SMOG-1 műhold is, amelynek feladata a Földről a világűr felé kisugárzott elektroszmog feltérképezése volt, amelyről azelőtt a világon senki nem rendelkezett hiteles információval.
A SMOG-1 műhold mérései révén olyan értékes adatokhoz jutott az NMHH, amelyek alapján már fel lehet mérni, hogy mennyi energiát "pazarolnak el" a különböző rádiórendszerek és mobilhálózatok. A Hunity kisműhold működéséről a https://youtu.be/lF8bQ6lxKAE linken lehet megnézni egy videót - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A közlemény alapján a mindössze 868 grammos, ötször ötször tizenöt centiméteres, nyitható napelemszárnyakkal felszerelt kisműhold jó néhány, tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas műszert vitt magával az űrbe.A fedélzetén helyet kapott a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat panelje is - tették hozzá.
A fellövést követő héten sorra tesztelték az egyes modulok működőképességét – kezdve a BME által készített pocket qube-elemeken, majd a Cansat-adókon, és a győri egyetem paneljein –, hogy kiderüljön, egyáltalán lehet-e kapcsolatot teremteni a kisműholddal.
"Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5x5x15 centis téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4-500 kilométer távolságban száguld" – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese a közlemény szerint.
Komoly műszaki teljesítmény tehát lekövetni a Hunity jeleit, mert miközben a műhold 27 ezer kilométer per óra sebességgel száguld el hazánk felett, a Föld is "kiforog" alóla. Az alacsony pályára állított "zsebműhold" naponta négyszer halad át Magyarország felett: kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban.
"A Kepler adatok alapján szoftver segítségével követjük nyomon a műhold pályáját, és amikor azt látjuk, hogy már közelít Európához, akkor felkészülünk a vételre, várva a műholdfelkeltét a horizonton" – tette hozzá Vári Péter.
Kifejtették, hogy amint érzékelik a műholdat, a vezérlőközpontban el kell dönteni, hogy milyen parancsokat adjanak neki. A rendelkezésre álló, maximum 8-12 percbe ugyanis bele kell férnie a műszaki paraméterek ellenőrzésének (mekkora az akkumulátor tápfeszültsége, milyen hőviszonyok között működik az űrben az eszköz, illetve hogyan töltötte fel az akkumulátorait), valamint a parancsok kiadásának is arra vonatkozóan, hogy mikor melyik modult kell működésbe hoznia.
Minden, a Hunityhez hasonló kisműholdnak van egy földi példánya is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat: a szoftveres meghibásodásokat a Földről így javítani lehet, a hardvereseket viszont természetesen már nem, ezért is fontos, hogy a feljuttatás előtt az űrbe utazó példányt alapos teszteknek vessék alá.
Ebben az évben az eszköz űrbeli tesztelése zajlik, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének be kell állnia, az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók - írták.
Az, hogy felkerülhettek a műholdra a Cansat–győztes csapatok moduljai is, azért nagy jelentőségű, mert így a diákok a gyakorlatban próbálhatták ki a tudásukat a világűrben. A magyar középiskolások számára ez egy olyan tudományos lehetőség, amely még csak nagyon keveseknek adatott meg Magyarországon. Olyan referenciát szereztek ezzel a magyar diákok, ami további tudományos eredmények eléréséhez segítheti őket
- közölték.
Az NMHH szakmai támogatásával teljesítette a misszióját korábban a SMOG-1 műhold is, amelynek feladata a Földről a világűr felé kisugárzott elektroszmog feltérképezése volt, amelyről azelőtt a világon senki nem rendelkezett hiteles információval.
A SMOG-1 műhold mérései révén olyan értékes adatokhoz jutott az NMHH, amelyek alapján már fel lehet mérni, hogy mennyi energiát "pazarolnak el" a különböző rádiórendszerek és mobilhálózatok. A Hunity kisműhold működéséről a https://youtu.be/lF8bQ6lxKAE linken lehet megnézni egy videót - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások