Noé bárkájához hasonló projekttel mentenék meg a világ korallzátonyait

 Az ausztrál Nagy-korallzátony szomszédságába tervezett biobankban tárolnának élő egyedeket a világ jelenleg legveszélyeztetettebb korallfajaiból arra az esetre, ha a jövőben újra kellene éleszteni egyes populációkat a természetben.A norvégiai nemzetközi magbunker mintájára megálmodott Élő Korall Biobankban (Living Coral Biobank) 800 különböző korallfajt őriznének és tenyésztenének, a létesítményben emellett kutatólaboratóriumok is helyet kapnának, és akváriumszerű turistalátványosságként is működne - írja a The Guardian online kiadása.

    
A queenslandi Port Douglasbe tervezett létesítmény lenne a fizikai bázisa egy nagyobb volumenű biobankprojektnek, amelynek célja, hogy a köz- és magánakváriumok világhálózatát létrehozva biztosítsa a különböző korallfajok megóvását. A projekt mögött álló Great Barrier Reef Legacy nonprofit csoport a jövő héten kezdi meg a korallok begyűjtését az ausztrál Nagy-korallzátony területén, és a virágállatokat ideiglenesen Cairnsben helyezik el.
    

Dean Miller tengerbiológusnak, a korallbiobank igazgatójának reményei szerint ha a létesítmény megépül, akkor 2025-re már 800 korallfajnak adhat otthont. "Nagyon súlyos korallfehéredéseknek voltunk szemtanúi, és rájöttünk, hogy bár van néhány nagyszerű környezetvédelmi kezdeményezés, ám sok évbe telik, mire ezeknek érezni lehet majd a jótékony hatását és akkor is csupán néhány koralltípus esetében" - mondta a szakember.
    

Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az ausztrál Nagy-korallzátony virágállatainak száma több mint felére csökkent az elmúlt 25 évben, és a világhírű koralltelep idővel felismerhetetlenné fog válni az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus visszaszorítása nélkül.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com