Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél

Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél, Jeruzsálemben a Szent Sír-templom alatt - megegyezően a János evangéliumában írtakkal - jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál az ásatásban részt vevőket idézve.A régészek hamarosan befejezik Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír-templom padlózatának feltárását és felújítását, melynek során számos fontos felfedezést tettek. A Golgotánál, Jézus hagyomány szerinti keresztre feszítésének helyénél a padlózat alatt mintegy kétezer évvel ezelőtti olajfák és szőlőtőkék nyomait találták meg, ami megfelel János evangéliuma szavainak:

"Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust." (János 19:41-42) Az egykori kert létezését régészeti növénytani és pollenanalízis vizsgálatokkal, vagyis a templom padlója alól, a kétezer éves, még a kereszténység előtti korok rétegeiben talált virágporok elemzésével állapították meg, azonban a pontos kormeghatározáshoz a radiokarbon-vizsgálatot még nem végeztek el.

"Tudjuk, hogy a terület Hadrianus császár idejében, a 2. század első felében a város része volt, miután a rómaiak felépítették Aelia Capitolinát"- közölte a The Times of Israellel Francesca Romana Stasolla, a római Sapienza Egyetem professzora, a 2022-ben kezdődött ásatások vezetője. "Azonban Jézus idején a terület még nem volt a város része" - tette hozzá.

Aelia Capitolinát az időszámítás szerint 70-ben, a zsidók felkelése miatt lerombolt Jeruzsálem helyén építették fel a rómaiak.

A keresztény hagyomány szerint a Szent Sír-templom azon a helyen áll, ahol Jézust megfeszítették (a Golgota, vagyis koponya alakú hegyen) és az ahhoz közeli sír fölött, amelyet a mai formájában 1810-ben felépített edikula, vagyis kis szentély jelöl a templomban.

2019-ben, több évtizedes vita után a templommal rendelkező három központi vallási közösség, az Ortodox Patriarchátus, a Szentföld Őrzőinek katolikus rendje és az Örmény Patriarchátus beleegyezett a Szent Sír-templom jelentős felújításába, ezen belül a 19. századi padlózat felújításába, melynek során ásatásokat végeznek a templom múltjának pontosabb megismerésére.

Az ásatásokat a helyszín érzékenysége és a látogatás biztosítása érdekében mozaikszerűen végzik, a La Sapienza Egyetem kutatói egy-egy részt feltárnak és felújítanak, az adatokat és leleteket Rómába küldik feldolgozásra, közben ideiglenes padlót raknak le a zarándokok számára.

"Bár nem volt lehetőségünk arra, hogy egy pillantással lássuk a templom teljes feltárását, az új technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy laboratóriumainkban újraalkossuk a nagyobb képet" - közölte Stasolla.

"Csak egy darabot ássuk ki egyszerre, de végül egy teljes multimédiás rekonstrukciót fogunk kapni a teljes képről" - tette hozzá.

A Szent Sír-templom helyén az első keresztény épületet a negyedik században a római császárok közül a kereszténységre elsőként áttért Konstantin emelte. Ezt a templomot a perzsák felgyújtották a hetedik században, majd az újjáépített szent helyet al-Hakim kalifa támadta meg 1009-ben. A keresztes lovagok idejében, a 12. században jelentősen átépítették és felújították, jelenlegi formájában azóta áll a templom.

Stasolla szerint a templom padlója alatt rejtőző rétegek egy könyv oldalaihoz hasonlóan különleges krónikáját adják Jeruzsálem történetének a vaskortól kezdődően (időszámítás előtt 1200-586).

"A templom egy kőbányára épült, Jeruzsálem óvárosának jelentős részéhez hasonlóan" - közölte a professzor asszony. "A kőbánya már a vaskorban működött. A feltárás során kerámiákat, lámpásokat és más mindennapi tárgyakat találtunk, amelyek abba az időszakba nyúlnak vissza." Később mezőgazdasági művelésre használták ezt a területet. "Alacsony kőfalakat építettek, és a közöttük lévő teret földdel töltötték ki" - mesélte a szakember.

"A régészeti-botanikai leletek különösen érdekesek számunkra. János evangéliuma említ egy zöld területet a Golgotától a sírig, és beazonosítottuk ezeket a megművelt földeket" - hangsúlyozta a kutatás legfrissebb eredményeit. Jézus idején a korábbi kőbányát temetkezési helyként is használták, más jeruzsálemi helyekhez hasonlóan több helyen sziklasírt vájtak a kövekbe.

"Fokozatosan elhagyták a kőbányákat, és különböző szintjein sírokat vágtak ki" - mondta Stasolla. "Konstantin kiválasztotta azt a sírhelyet, amelyet Jézus sírjaként tiszteltek, és körülette ásták ki a jelenlegi rotundát, elszigetelve a többi temetkezési helytől" - tette hozzá a Szent Sír-templom rotundájára, a Jézus sírja fölé emelt kör alakú templomrészre utalva.

"A jelenlegi edikula alatt találtunk egy kör alakú alapot, amely a sír fölé emelt első, márványból készült emlékműnek volt a része"
- mondta. "Ez érdekes, mert az edikulát az 5. és 6. századból származó legrégebbi ábrázolásai kör alakúnak írják le. Így azt hisszük, hogy ez a kör-alap az eredeti struktúra része volt, amelyet Konstantin épített."

Évekig fog tartani a feltárás eredményeinek tudományos dokumentálása, benne a megtalált mintegy százezer cserépdarabbal, de a régészeti munkálatok valószínűleg néhány hónapon belül befejeződnek. "Csak az északi oldalsó hajó egy részét kell még kiásnunk" - mondta Stasolla.

"A felfedett valódi kincs azoknak az embereknek a története, akik itt fejezték ki a hitüket, és ezzel megteremtették ezt a helyet" - mondta a régész.

"Akár hiszünk, akár nem hiszünk a Szent Sír történetiségében, tény, hogy generációk hittek benne. Ennek a helynek a története Jeruzsálem története, és legalábbis egy bizonyos pillanattól kezdve Jézus Krisztus imádatának története is" - tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com