Rákos sejtekkel harcoló fehérjéket fedeztek fel izraeli tudósok

A Nobel-díjas Aaron Ciechanover professzor laboratóriumában az egyébként gyulladást okozó fehérjék magas koncentrációban jelentősen összezsugorították a rosszindulatú daganatos szöveteket, ez áttörést jelenthet a rákkutatásban – közölte a Háárec című izraeli újság hétfőn.

A haifai Technion egyetem kutatócsoportja a Cell című tudományos lap aktuális számában publikálta eredményeit két olyan fehérje rákellenes hatásának felfedezéséről, amelyek együtt rákos sejteket termelnek, viszont egymástól elszigetelve elnyomják a rákos daganatot.

rst

Ciechanover 2004-ben a magyar származású Avram Herskóval és az amerikai Irwin Rose-zal közösen az ubiquitin elnevezésű folyamatért, vagyis a hibás fehérjéket lebontó, sejten belüli mechanizmus felfedezéséért kapott kémiai Nobel-díjat.

Az új, remélhetőleg áttörést hozó kutatásban, melyet Yelena Kravtsova-Ivantsiv vezetett, részt vett több tudós a haifai Rambam és Karmel kórházból, valamint a jeruzsálemi Hadassza kórházból.

A gyulladást ösztönző hatású p50 nevű fehérje számos sejtben termelődik, s már sok rákkutatásban szerepelt. Egy harminc éve felfedezett fehérje termeli, amelyet korábban több tanulmányban összefüggésbe hoztak a rosszindulatú prosztata-, mell-, tüdő-, feji és nyaki, vastagbél- és agydaganatok kialakulásával.

Az új tanulmány a p50 mellett egy másik, KPC1 nevű fehérjét is vizsgál, amely szintén részt vesz a p50 nevű fehérje létrehozásában.

A Technionon azért tekintik áttörésnek az új kísérleti eredményeket, mert bebizonyították, hogy magas koncentrációban a p50 ellenkező hatást ér el és elnyomja a rákos sejteket.

"A p50 fehérje kifejezetten Dr. Jekyll-re és Mr. Hyde-ra emlékeztet. Bizonyos helyzetekben álcázza magát és feladatot vált. Eddig úgy tudtuk, hogy összekapcsolódva egy másik, p65 nevű fehérjével növeli a rákos sejteket" - nyilatkozta Ciechanover a Háárecnek.

"Ebben a kutatásban azonban rájöttünk, hogy ha túlteng a p50-es fehérje, akkor nincs mivel kapcsolódnia és éppen hogy gátolja a rákos folyamatot, ismert rákellenes fehérjéket termel. A jelenség további kutatást érdemel"- hangsúlyozta a tudós.

A kísérletekben emberi agydaganat-sejteket oltottak egerekbe kezelés nélkül, valamint KPC1-gyel vagy magas p50-koncentrációval módosítva azokat. A kezeletlen szövetek súlyos tumort okoztak az egerekben, de a KPC1-gyel kisebb, a magas p50-koncentrációval pedig csak egészen kis rákos daganat képződött.

Ebből a tudósok arra következtettek, hogy a p50 magas arányú jelenléte megóvta az egereket a ráktól, majd hasonló eredményre jutottak az emésztőszervi és a csontrák esetén is.

Ciechanover ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a kutatás még kezdeti stádiumban van, és még sok évnek kell eltelnie, mire az új felismerésen alapuló gyógyszereket lehet majd kifejleszteni.

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com