Rendkívüli tengerszint-emelkedést észleltek a Észak-Amerika északkeleti partjainál

Páratlan mértékű, 128 milliméteres tengerszint-emelkedés volt az Egyesült Államok északkeleti partjainál, New Yorktól északra 2009-2010-ben - olvasható a Nature Communications folyóiratban szerdán megjelent tanulmányban.

Ekkora mértékű két év közötti tengerszint-emelkedés példa nélküli, 850 évente egyszer fordul elő az árapályszint mérésének teljes történetében.

_81202818_102430160

Az Arizonai Egyetem és az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) kutatói az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékének tengerjárását tanulmányozták. Három térségre osztották a partvidéket: a New York városától északra eső körzetre, a New York és az észak-karolinai Hatteras-fok közötti részre és az attól délre eső szakaszra.

Páratlan mértékű, 128 milliméteres tengerszint-emelkedést állapítottak meg 2009-2010-ben a New Yorktól északra eső partvidék mentén.

Ezt a szélsőséges tengerjárást a szakemberek szerint két tényező együttes hatása okozta: a meridionális AMOC-áramlatban tapasztalt 30 százalékos csökkenés 2009-2010-ben és az igen negatív észak-atlanti oszcilláció (NAO).

Az AMOC az Atlanti-óceán egyik nagy tengeráramlata, amely meleg, sós vizet szállít északra az Atlanti-óceán felső rétegeiben és hidegebb vizet délre az óceán mélyén.

A NAO a légtömegek meridionális oszcillációjára utal, amelynek két központja Izland közelében, valamint a szubtrópusi Atlanti térségben található, az Azori-szigetektől az Ibériai-félszigeten át húzódva.
A NAO változékonysága befolyásolja az éghajlatot Észak-Amerikától Szibériáig és az Északi-tengertől az Egyenlítőig.

Szilárd bizonyíték van arra, hogy a klímaváltozás idézi elő az ilyen változásokat, és a jövőben egyre több ilyen eseményre lehet számítani. Ez a példa jól szemlélteti azt, hogy az egyes szélsőséges eseményekre miként hatnak többszörös párhuzamos tényezők, jelen esetben a tengerszint globális emelkedése, a tengeráramlatokban bekövetkező regionális változások és a széljárások változása - kommentálta a tanulmányt Rowan Sutton, a Readingi Egyetemen működő Légkörtudományi Nemzeti Központ tanára a BBC News-nak.

A tengerszintváltozás komplex jelenség, különösen regionálisan, ahol a globális óceáni áramlatokban jelentkező változások nagy szerepet játszanak. "Észak-Amerika keleti partvidéke nagyon közel van egy olyan óceáni térséghez, ahol az áramlatok igen aktívak és gyorsak, és ezért nagyon érzékeny az óceáni áramlatok változására - tette hozzá Dan Hodson, a Readingi Egyetem kutatója.

http://www.nature.com/ncomms/2015/150224/ncomms7346/full/ncomms7346.html
http://www.bbc.com/news/science-environment-31604953

MTI

Hozzászólások

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

http://ujhazak.com