Sir Ernest Schackleton: mindig légy készen!

A 20. század végén a világ újra felfedezte az emberiség egyik elfelejtett hősét, Sir Ernest Schackleton sark-kutatót. 1914 decemberében Sir Ernest Shackleton 27 emberével az Endurance nevű hajón a Déli-sark felé tartott. Az volt a szándéka, hogy átkeljen az Antarktisz egyik végétől a másikig. Ám abban az évben a sarki nyár nem köszöntött be. 165 km-re a céltól és veszélyes jéghegyek közt haladva, Shackleton kénytelen volt megállni, és várni, míg megolvad a jég. A hőmérséklet viszont tovább süllyedt, a hajó pedig a jég közé szorult.

Tíz hónapon át hiába várták az olvadást. Bekövetkezett az elkerülhetetlen: a hajó a jég miatt összetört, majd elsüllyedt, a legénység pedig egy jégtáblára menekült. A 28 személy, igen kevés tartalékkal elindult. Egyszer mentőcsónakjaikat maguk után vontatva, máskor a viharos óceánon evezve, a halál minden félelmét átélték.

Shackleton

Négy és fél hónap hányattatás után a csapat partra szállt az Elefánt szigeten. A hely sziklás és kietlen volt. Minden hajóúttól távol és a 160 km/h-s szélben – nem volt túl élvezetes a tartózkodás. A kimerült férfiaknak a további ott-maradás a halált jelentette. Ezért Shackleton eltökélte, hogy megpróbálja véghezvinni a lehetetlent.

1916 áprilisában öt önkéntessel egy evezős csónakban útnak indult a nyílt óceánon – 1280 km megtételére. Dél-Georgia szigetére kellett volna eljutniuk, ahol reményeik szerint segítséget kapnak majd. Három hétig élet és halál között vergődtek. Csónakjuk számtalanszor már-már elsüllyedt.

Frank – a kormányos – tapasztaltságának köszönhetően a hat felfedezőnek sikerült a Dél-Georgia sziget közelébe jutnia. Az orkán azonban egy teljes napig feltartóztatta őket. 1916 május 19-én sikerült partra szállniuk. De csalódottságukra a sziget „rossz” oldalára jutottak. A szél és az áramlatok miatt lehetetlen volt megkerülniük a szigetet. Nem volt más választásuk, minthogy gyalogosan megtegyék az utat a sziget hegytömbjén keresztül.

Ez azonban méginkább lehetetlennek tűnt.  Az útvonal viszontagságos volt, a hegygerincet szakadékok és gleccser szabdalta. Soha senki nem kelt át azon. Kiéhezett és elhagyott bajtársaira gondolva Shackleton újból nekilendül. Két bátor társával együtt elindul az elképzelhetetlen veszélyekkel és viharos széllel dacolva. 36 órán át megállás nélkül kúsznak és másznak a sziklacsúcsok között.

’Főnök – súgja egyszer csak Frank – az az érzésem, hogy valaki követ minket!’ Valóban, ahányszor már-már lezuhantak, egy láthatatlan kéz visszatartotta őket. Emberfeletti kitartással, csoda folytán sikerül átkelniük a hegyláncolaton.

A bálnavadász-hajó kikötőbe érve Shackleton tervet készít az Elefánt-szigeten maradt bajtársai megmentésére. Bálnavadász-hajóval közelítették meg őket. Háromszor próbáltak meg partot érni, de mindannyiszor jéghegyek állták útjukat. Végső megoldásként Shackleton a chilei kormány segítségét kérte, amely megmentésükre elküldte a Yelcho nevű hajót. Amikor elindultak a sziget felé, a jéghegyek megmagyarázhatatlan módon utat nyitottak előttük.

1916 augusztus 30-án eléjük tárult az Elefánt sziget körvonala. A mostoha körülmények miatt haladéktalanul vissza kellett térniük, különben a szigeten ragadnak. Shackleton izgatottan az ajkába harapott; Vajon életben találja, és ha igen, lesz-e elegendő ideje összegyűjteni őket? Meglepetésére a parton ott állt a 22 ember, hátizsákkal felszerelve. Csak arra a pillanatra vártak, amikor átugorhattak a hajóra. Néhány percen belül a hajó megfordult, és átjutott a folyosón, amely összezárult mögötte. Hurrá! Húsz hónapig tartó gyötrelem, hányattatás, éhség és csüggesztő körülmények után mind a 28-an megmenekültek!

Miután örömükben megölelték egymást Shackleton első dolga volt, hogy megkérdezze hadnagyától: ’Mondd csak, honnan tudtátok, hogy éppen ma, éppen ebben az órában jövök értetek?’ A hadnagy így válaszolt: ’Sir, négy hónapja minden nap ugyanazt a parancsot osztom: „Fiúk! Szedjétek össze poggyászaitokat! Vegyétek a hátizsákot, és nyomás a partra! Legyetek készen! Lehet, hogy a parancsnok éppen ma érkezik, hogy megmentsen minket!” Hir.ma


Hozzászólások

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

http://ujhazak.com