Solt 11. századig visszavezethető története tárul fel a régészek előtt

Solt 11. századig visszavezethető története és egy őskőkori település emléke is feltárul a régészek előtt a belvárosban zajló építkezésen - tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t.A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: Solt belvárosában, az iskola szomszédságában nemrégiben kezdődött meg a városi sportcsarnok építése. Ennek első lépéseként május elején indult el a mintegy háromezer négyzetméteres beruházási területen található régészeti lelőhely kutatása.

    
Wilhelm Gábor szerint a solti ásatás azért nagyon izgalmas, mert a Duna-Tisza-közén nagyon ritka az ilyen feltárás. Bács-Kiskun megye területén Baján és Kecskeméten volt ehhez hasonló nagyságrendű munkálat. Kiemelte: Solton az évszázadok alatt egymásra épülve újabb és újabb kultúrrétegek jöttek létre. A csaknem kétméteres rétegsor kezdete több mint hatezer évre nyúlik vissza az időben. A mélyben ugyanis egy őskőkori település is meghúzódik, erre rétegeződtek a további korszakok emlékei.
    

A legidősebb település a késő neolitikus-korai rézkori lengyeli kultúra nyomait viseli. A leletek, az eddig előkerült díszített kerámiák és pattintott kőeszközök, pengék nagy meglepetést okoztak a régészeknek, mert hasonló emlékeket eddig Solt környékén nem találtak. A mindössze feltárásokból ismert népesség hatalmas településtömbjének nyomait korábban főként a Dunántúlon fedezték fel.
    

Az ásatásvezető régész emlékeztetett arra, hog Solt városának megtelepedése nagyjából Szent István korára tehető, ahogy ezt az írott források is őrzik. A település azóta folyamatosan lakott volt. A különféle periódusok szintjei az előkerült több mint 100 pénzérmének köszönhetően is jól datálhatóak. A legtöbb a 16-17. századból származik, amikor igen pezsgő élet folyt a településen, de Zsigmond király korából is számos pénz maradt fenn.
    

Forrásokból lehet tudni, hogy Soltnak három utcája volt a középkorban: a keleti, a középső és a nyugati. A régészek jelenleg a keleti utcában dolgoznak. A leletanyag kifejezetten városias jellegű, kerámiában, fémeszközökben igen gazdag. Előkerült már egy Árpád-kori és tíz középkori ház - ez utóbbiak mindegyikében szemeskályhát is meg lehetett figyelni -, valamint egy unikálisnak tekinthető hatalmas méretű pince, mely feltehetően bor tárolására szolgálhatott. A forrásokból ugyanis ismert, hogy Solton jelentős volt a szőlőtermesztés és a borászat - magyarázta Wilhelm Gábor.
    

A régész a fémeszközök közül kiemelte a különféle övvereteket, vaseszközöket, egy nagyjából az 1500-as években készült díszes, öntöttbronz késnyelet, valamint egy angol és egy sziléziai posztóplombát. A múzeum munkatársai találtak övhöz tartozó míves csontveretet és szíjvéget is, de előkerültek fából és kagylóból készített kanalak, valamint a halászháló tartozéka, kececsont is. Az emlékek kultúrrétegeiben több égési szintet is meg lehetett figyelni, ami a város többszöri pusztulására utalhat.
    

Wilhelm Gábor emlékeztetett arra, hogy a források is igazolják, hogy 1526-ban, majd 1529-ben, az 1540-es években, majd a 15 éves háború idején, tehát a 16. században biztosan érte legalább 4-5 támadás a települést. A régész szerint ez érthető, hiszen Solt a királyi út mellett, az egykor Pest felé tartó seregek útvonalán fekszik. A hadi út miatt a Duna-menti települések sokat szenvedtek. A felgyújtott, sárból és agyagból épített, favázas korabeli házakat - miután összedőltek - csak elegyengették, és maradványaikra építették az újakat, ezáltal megőrizték az utókornak emlékeiket.
    

Wilhelm Gábor elmondta: a korábban Fejér megye solti székeként nyilvántartott mezővárosi település két főút, a Kiskunhalas felől érkező, mai 53-as és a Budapestről Bajára tartó 51-es út kereszteződésében épült. A középkorban létesült a mai 52-es út elődje is. Az egykori marhahajtó út gyakorlatilag egyetlen lakott településen sem haladt át, hiszen több száz állatot számláló gulyát tereltek rajta. Solt ennek a tranzitútvonalnak volt az egyik haszonélvezője. Régészetileg tehát azért is izgalmas a feltárás, mert egy közigazgatási központ múltja rajzolódik ki munkájuk során - fogalmazott.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com