Solt 11. századig visszavezethető története tárul fel a régészek előtt

Solt 11. századig visszavezethető története és egy őskőkori település emléke is feltárul a régészek előtt a belvárosban zajló építkezésen - tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t.A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: Solt belvárosában, az iskola szomszédságában nemrégiben kezdődött meg a városi sportcsarnok építése. Ennek első lépéseként május elején indult el a mintegy háromezer négyzetméteres beruházási területen található régészeti lelőhely kutatása.

    
Wilhelm Gábor szerint a solti ásatás azért nagyon izgalmas, mert a Duna-Tisza-közén nagyon ritka az ilyen feltárás. Bács-Kiskun megye területén Baján és Kecskeméten volt ehhez hasonló nagyságrendű munkálat. Kiemelte: Solton az évszázadok alatt egymásra épülve újabb és újabb kultúrrétegek jöttek létre. A csaknem kétméteres rétegsor kezdete több mint hatezer évre nyúlik vissza az időben. A mélyben ugyanis egy őskőkori település is meghúzódik, erre rétegeződtek a további korszakok emlékei.
    

A legidősebb település a késő neolitikus-korai rézkori lengyeli kultúra nyomait viseli.

A leletek, az eddig előkerült díszített kerámiák és pattintott kőeszközök, pengék nagy meglepetést okoztak a régészeknek, mert hasonló emlékeket eddig Solt környékén nem találtak. A mindössze feltárásokból ismert népesség hatalmas településtömbjének nyomait korábban főként a Dunántúlon fedezték fel.
    

Az ásatásvezető régész emlékeztetett arra, hog Solt városának megtelepedése nagyjából Szent István korára tehető, ahogy ezt az írott források is őrzik. A település azóta folyamatosan lakott volt. A különféle periódusok szintjei az előkerült több mint 100 pénzérmének köszönhetően is jól datálhatóak. A legtöbb a 16-17. századból származik, amikor igen pezsgő élet folyt a településen, de Zsigmond király korából is számos pénz maradt fenn.
    

Forrásokból lehet tudni, hogy Soltnak három utcája volt a középkorban: a keleti, a középső és a nyugati. A régészek jelenleg a keleti utcában dolgoznak. A leletanyag kifejezetten városias jellegű, kerámiában, fémeszközökben igen gazdag. Előkerült már egy Árpád-kori és tíz középkori ház - ez utóbbiak mindegyikében szemeskályhát is meg lehetett figyelni -, valamint egy unikálisnak tekinthető hatalmas méretű pince, mely feltehetően bor tárolására szolgálhatott. A forrásokból ugyanis ismert, hogy Solton jelentős volt a szőlőtermesztés és a borászat - magyarázta Wilhelm Gábor.
    

A régész a fémeszközök közül kiemelte a különféle övvereteket, vaseszközöket, egy nagyjából az 1500-as években készült díszes, öntöttbronz késnyelet, valamint egy angol és egy sziléziai posztóplombát. A múzeum munkatársai találtak övhöz tartozó míves csontveretet és szíjvéget is, de előkerültek fából és kagylóból készített kanalak, valamint a halászháló tartozéka, kececsont is. Az emlékek kultúrrétegeiben több égési szintet is meg lehetett figyelni, ami a város többszöri pusztulására utalhat.
    

Wilhelm Gábor emlékeztetett arra, hogy a források is igazolják, hogy 1526-ban, majd 1529-ben, az 1540-es években, majd a 15 éves háború idején, tehát a 16. században biztosan érte legalább 4-5 támadás a települést. A régész szerint ez érthető, hiszen Solt a királyi út mellett, az egykor Pest felé tartó seregek útvonalán fekszik. A hadi út miatt a Duna-menti települések sokat szenvedtek. A felgyújtott, sárból és agyagból épített, favázas korabeli házakat - miután összedőltek - csak elegyengették, és maradványaikra építették az újakat, ezáltal megőrizték az utókornak emlékeiket.
    

Wilhelm Gábor elmondta: a korábban Fejér megye solti székeként nyilvántartott mezővárosi település két főút, a Kiskunhalas felől érkező, mai 53-as és a Budapestről Bajára tartó 51-es út kereszteződésében épült. A középkorban létesült a mai 52-es út elődje is. Az egykori marhahajtó út gyakorlatilag egyetlen lakott településen sem haladt át, hiszen több száz állatot számláló gulyát tereltek rajta. Solt ennek a tranzitútvonalnak volt az egyik haszonélvezője. Régészetileg tehát azért is izgalmas a feltárás, mert egy közigazgatási központ múltja rajzolódik ki munkájuk során - fogalmazott.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Immúnissá vált a mérgeskígyó harapásra Tim Friede

Immúnissá vált a mérgeskígyó harapásra Tim Friede

A világ tizenöt érdekes dolga, amiről valószínűleg még nem hallottál.

A zebrák csíkjai csak idővel jelennek meg

A zebrák csíkjai csak idővel jelennek meg

Tizenkét kérdés, amire talán te is régóta kerested a választ!

Rejtélyes égi jelenségnek hitték a Tejutat Los Angelesben az áramszünet idején

Rejtélyes égi jelenségnek hitték a Tejutat Los Angelesben az áramszünet idején

Ezektől a tényektől biztos, hogy le fog esni az állad!

Több, mint 100 teliholdnyi területet fed le az égbolton az Andromeda-galaxisról készült mozaikkép

Több, mint 100 teliholdnyi területet fed le az égbolton az Andromeda-galaxisról készült mozaikkép

Az elmúlt évtized legérdekesebb WISE-felvételei.

Tévéstáb talált ősi római kardot Kanadában

Tévéstáb talált ősi római kardot Kanadában

Öt felfedezés, ami akár át is írhatja a történelmet.

Két űrhajós lemaradt a Hubble-űrtávcső telepítéséről

Két űrhajós lemaradt a Hubble-űrtávcső telepítéséről

Harminc érdekesség a Hubble Space Telescope-ról (HST).

Az Univerzum korának meghatározásában játszott kimagasló szerepet a Hubble-űrtávcső

Az Univerzum korának meghatározásában játszott kimagasló szerepet a Hubble-űrtávcső

Tudományos eredmények, amelyekben komoly segítséget nyújtott a 30 éves Hubble Space Telescope (HST).

Hazugság közben felmelegszik az emberek orra

Hazugság közben felmelegszik az emberek orra

Tizennégy különös tény, amiről talán még nem hallottál.

Évtizedekkel ezelőtt fedezte fel a koronavírust June Almeida

Évtizedekkel ezelőtt fedezte fel a koronavírust June Almeida

Soha nem részesült formális oktatásba a skót nő, aki a saját maga által kifejlesztett módszerrel tett bravúros felfedezést 1964-ben.

Öt történelmi rejtély, amiről lehullt a lepel

Öt történelmi rejtély, amiről lehullt a lepel

A kutatók megfejtették, hogy miért vakult meg Mary Ingalls, mit keres Palmyra a szíriai sivatagban, hogy hova tűnt Enrique Granados operája, de Mária sokaságának evangéliuma és a szikla cölöpre épült marokkói falu sem rejtély többé.

http://ujhazak.com