Szabó Gábor akadémikust nevezték ki a szegedi lézeres kutatóközpont élére

Szabó Gábor akadémikust nevezték ki az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont élére, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora január 1-jétől irányítja majd az intézetet - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden az MTI-t.A közlemény szerint a professzor 2006-2010 között meghatározó szerepet töltött be abban a tudományos pályázatban, amelynek köszönhetően az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont Magyarországon, Szegeden jöhetett létre. 2010 óta a központ tudományos tanácsadó testületének a tagjaként aktívan részt vett a kutatóintézet tudományos stratégiájának és lézeres infrastruktúrájának kialakításában.

    
A professzor fizikus diplomáját Szegeden szerezte meg 1978-ban. Tanári pályáját 1981-ben a JATE kísérleti fizika tanszékén kezdte tanársegédként, és napjainkig az egyetemen oktat, melyet 2010-2018 között rektorként irányított.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Vezetése alatt az egyetem oktatási színvonala, működési hatékonysága és pénzügyi stabilitása jelentősen megnőtt.
    

Szabó Gábor 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szakmai tudását és elismertségét számos közéleti és szakmai megbízatása jelzi. 2000-től 2002-ig kutatás-fejlesztési helyettes államtitkári posztot töltött be, 2007 óta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, 2017 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának társelnöke. Eddigi pályafutása alatt több fizika szakmai és egyéb társadalmi díjat is elnyert.
    

Kinevezése után Szabó Gábor úgy fogalmazott, elkötelezett aziránt, hogy a központban dolgozó tehetséges szakembercsapattal együtt olyan nyitott lézeres kutatási infrastruktúraként működő intézményt hozzanak létre, amely komplex, világszínvonalú lézerrendszerei és másodlagos forrásai egyedülálló párosításának köszönhetően a világ vezető attoszekundumos felhasználói létesítményévé válhat.
    

Magyarország és a magyar tudomány, illetve a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel egy ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában részt vesz, amely az innovációt, a technológiai és tudástranszfert ösztönzi, és ezzel hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez - hangsúlyozta a professzor.
    

Az ELI a világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete. Jelentősége az anyagtudományban, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában és a biológiában, valamint a környezetvédelem területén is kiemelkedő. Az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak és számos új kutatási területet nyithatnak meg a jövőben.
    

A szegedi ELI-ALPS az ELI Delivery Consortium (ELI-DC) ernyője alatt páneurópai összefogással létrejött, három pillérből - Magyarország, Csehország, Románia - álló lézeres kutatási projekt egyik kutatóintézete és felhasználói létesítménye, amelynek létrehozására a forrásokat az Európai Unió és a magyar költségvetés biztosította.


A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül is kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé - áll a közleményben.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

http://ujhazak.com