Szokatlanul sok volt a sziklaomlás Svájcban a nyári hőség miatt

Az elmúlt nyáron tapasztalt nagy hőség miatt szokatlanul sok szikla omlott le idén a svájci Alpokban egy tanulmány szerint.

Július vége és szeptember eleje között, elsősorban 2500 méteres magasság felett történt különösen sok sziklaomlás - közölte a Svájcban lévő davosi erdő-, hó- és tájkutató intézet (WSL).

000

A legtöbb kőzet a sziklafelszín közelében lévő olvadási rétegből válik ki. Az omlások nagysága néhány száz és több tízezer köbméter között változik. Ezer köbméter megközelítőleg egy családi ház térfogatának felel meg.

Az idei nyáron a levegő hőmérséklete 2,5 Celsius fokkal volt magasabb az 1981 és 2010 közötti évek átlagánál, és gyakoriak voltak a zivatarok is.

A meleg levegő felmelegítette a sziklahasadékokban a kőzetet és a jeget, a repedésekbe kerülő víz pedig nyomást fejtett ki. A két folyamat együtt járult hozzá a kőzet instabillá válásához - idézi az intézet tanulmányát internetes kiadásában a Die Welt magazin.

Bár időközben jelentősen csökkent a hőmérséklet, a sziklaomlás veszélye a közelgő téllel nem szűnik meg - figyelmeztetnek a kutatók. A nagy sziklatömegek ugyanis csak lassan reagálnak a hőmérsékletváltozásokra.
http://www.welt.de/wissenschaft/umwelt/article148417089/Hitzesommer-laesst-noch-riesige-Felsen-abstuerzen.html

MTI

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Igazi baktériumtelep a bőrönd

Igazi baktériumtelep a bőrönd

Sokkoló eredményre jutott az InsureandGo 2025-ös elemzése.

Még rejtélyesebb lett a neandervölgyiek kihalása

Még rejtélyesebb lett a neandervölgyiek kihalása

DNS-vizsgálat cáfolhatja az egyik legnépszerűbb elméletet.

Két meteorraj is érkezik július utolsó éjszakáján

Két meteorraj is érkezik július utolsó éjszakáján

Július 30-ról 31-re virradó éjszaka érik el aktivitásuk csúcsát a Déli Delta Aquaridák és az Alfa Capricornidák, óránként 10-15 hullócsillag felvillanása várható az égbolton - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló kedden az MTI-vel.

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

A tudomány szerint árnyaltabb a kép.

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Egy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően közelebb kerülhetünk az őskori művészek azonosításához.

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben.

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A kutatások szerint oda kell figyelni a gyalogtempóra.

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

http://ujhazak.com