Talán egy 10. bolygó kering a Nap körül a Naprendszer Plutón túli részén

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója.Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet - olvasható a Space.com hírportálon.

2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering - becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint a Pluto. Ezt a feltételezett bolygót a "kilencedik bolygóként" emlegetik.

Az LPL szakértői szerint úgy tűnik, az objektum hatással van a Kuiper-öv jeges aszteroidáinak pályáira. A kisbolygóöv távoli objektumai nyújtott pályán keringenek a Nap körül. A Naprendszer szerkezetének egyik alapvető vonása, hogy benne az anyag közel egy síkban, a Laplace-féle invariábilis sík közelében helyezkedik el. Ez a Naprendszer szimmetriasíkja.


A Kuiper-öv legtávolabbi objektumainak pályája azonban átlagosan 8 fokkal eltér a szimmetriasíktól, ami egy olyan nagy tömegű objektum jelenlétét jelzi, amely gravitációs mezőjével meghajlítja környezetét - fejtették ki a kutatók, akik eredményeiket a The Astronomical Journal című szaklapban mutatják be. "Eredményeink legelfogadhatóbb magyarázata az, hogy van ott valamilyen láthatatlan tömeg. Számításaink szerint egy a Marséhoz hasonló tömeggel rendelkező objektum szükséges ahhoz, hogy akkora elhajlást okozzon, mint amekkorát mértünk" - mondta el Kat Volk, az LPL munkatársa.


Az arizonai kutatók által bemutatott objektum hasonlónak tűnhet, mint a "kilencedik bolygó", ám az úgynevezett bolygóméretű objektum túl közel van és túl kicsi a tömege ahhoz, hogy ugyanaz az égitest legyen. A "kilencedik bolygó 500-700 asztronómiai egységre (AU) van a Földtől, tömege a Földének tízszerese. (Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer. A Pluto-Nap maximális távolsága kisebb, mint 50 AU.)
    

Volk szerint a "kilencedik bolygó" túl messze van ahhoz, hogy befolyásolja a Kuiper-öv érintett objektumait. "Száz AU-nál jóval közelebb kell lennie ahhoz, hogy ilyen mértékben befolyásolja a Kuiper-öv égitesteit" - tette hozzá. Bár egyelőre egy bolygóméretű objektumot sem észleltek közvetlenül a Kuiper-övben, a kutatók optimisták. Remélik, hogy a Nagy szinoptikus felmérő távcső (Large Synoptic Survey Telescope - LSST), mely jelenleg Chilében épül, segít majd felfedezni ezeket a rejtett világokat. "Arra számítunk, hogy az LSST a Kuiper-öv megfigyelt objektumainak számát a jelenlegi 2000-ről 40 ezerre emeli" - mondta Renu Malhotra, az LPL professzora.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com