Tízezer éve foglalkoznak növénytermesztéssel az Amazonas-medencében

Már kicsivel több mint tízezer évvel ezelőtt, a korai holocén korban megkezdődött a manióka, a tök és egyéb ehető növények termesztése az Amazonas-medence délnyugati részén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.A kutatók szerint a Nature című folyóiratban publikált eredményeik megerősítik, hogy Kína, a Közel-Kelet, Mezo-Amerika és az Andok mellett az amazonasi Llanos de Moxos volt az ötödik központja a korai növénytermesztésnek, és hogy az ember amióta csak megérkezett az Amazonas-medencébe, folyamatosan alakítja a tájat - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

   
Llanos de Moxos egy nagyjából 126 ezer négyzetkilométeres szavanna Amazónia délnyugati részén, Bolívia Beni megyéjében. A kutatók a szavanna területén lévő erdőszigeteket tanulmányozták a korai növénytermesztés nyomai után kutatva. "Távérzékeléssel térképeztük fel az erdőszigetek nagy szekcióit" - mondta José Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa.
    

A kutatók szerint több mint 4700 mesterséges erdősziget található Llanos de Moxos térségében. Ezek közül nagyjából harmincat vizsgáltak meg közvetlenül a szakemberek, megállapítva, hogy azok jelentős részét használhatták annak idején növénytermesztésre. A szakemberek az erdőszigetekben végzett ásatási munkálatok, valamint üledékmagokból nyert mintákból származó fitolitokat - élő növény szöveteiben, a növény életműködése során keletkező apró ásványi részecskéket - elemeztek.
    

Mivel a szilícium-dioxid alapú fitolitok formáját az határozza meg, hogy milyen növényben keletkeztek, a kutatók azonosítani tudták, hogy milyen növényeket termesztettek a térségben évezredekkel korábban. A kutatók 10 350 évvel ezelőtti manióka, 10 250 évvel ezelőtti tök és 6850 évvel ezelőtti kukoricatermesztés nyomait azonosították.
    

A kutatók szerint Llanos de Moxos lakóinak étrendjét hajdanán döntően a manióka, a tök, a kukorica és egyéb, szénhidrátban gazdag növények - édesburgonya és mogyoró - alkották, kiegészítve halakkal és nagytestű növényevő állatokkal. A tanulmányt vezető Umberto Lombardo, a Berni Egyetem munkatársa szerint adataik azt mutatják, hogy az Amazonas-medence délnyugati részének legkorábbi lakói nem csupán vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, hanem növénytermesztéssel is foglalkoztak a korai holocén korban. A kutatók szerint az első lakók talán már eleve egy vegyes gazdaságra berendezkedve érkeztek a térségbe.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com