Több mint 700 fenyegetett fajra jelent egyre nagyobb veszélyt a klímaváltozás
A szakemberek szerint mindössze a rágcsálóknak és a rovarevőknek sikerül boldogulniuk a megváltozott környezeti feltételek között, aminek részben az az oka, hogy ezek az állatok gyorsan szaporodnak, nem feltétlenül kötődnek egy bizonyos élőhelyhez és gyakran élnek föld alatti odúkban, amelyek szigeteltségük révén védelmet nyújtanak számukra az időjárás változással szemben - olvasható a The Independent című brit napilap online kiadásában.
A kutatók kifejlesztettek egy modellt, hogy megnézzék az összefüggést az állatok testsúlya és egyéb jellegzetessége, valamint az éghajlatban bekövetkező - például hőmérsékletbeli - változások között.
"Ennek a modellnek a segítségével úgy becsültük, hogy a szárazföldön élő fenyegetett emlősök (873 faj) 47 százaléka, míg a fenyegetett madarak (1272 faj) 23,4 százaléka már most érzi a klímaváltozás negatív hatásait, legalábbis is bizonyos populációik" - írták a szakemberek a tanulmányukban. A főemlősök és az erszényesek a többi állathoz képest kockázatosabb helyzetben vannak, részben azért, mert a többségük trópusi területeken él, amelyeknek évezredek óta változatlan a klímája.
Ez azt jelenti, hogy valószínűleg ők fogják a legjobban megsínyleni a gyorsan bekövetkező, illetve szélsőséges időjárási változásokat. "A főemlősöknél és az elefántoknál továbbá nagyon lassú a szaporodási ráta, ami csökkenti az alkalmazkodási képességüket a gyors környezeti változásokhoz" - magyarázták a szakemberek, hozzátéve, hogy az egyes fajok túlságosan specifikus étrendje, valamint a klímaváltozás miatt a növényzet eloszlásában bekövetkező változások ugyancsak megnehezítik az állatok boldogulását.
A világ hegyekkel borított hűvös régióiban élő madarak különösen kockázatos helyzetben vannak, mivel gyakorlatilag nem tudnak hova tovább menekülni az emelkedő hőmérséklet elől. Egy másik probléma, hogy a magasabb hőmérséklet miatt a madarak korábban rakják le a tojásaikat, aminek következtében a fiókák kikelésének és etetésének ideje, nem arra az időre fog esni, amikor a legtöbb táplálék áll rendelkezésre.
MTI
A kutatók kifejlesztettek egy modellt, hogy megnézzék az összefüggést az állatok testsúlya és egyéb jellegzetessége, valamint az éghajlatban bekövetkező - például hőmérsékletbeli - változások között.
"Ennek a modellnek a segítségével úgy becsültük, hogy a szárazföldön élő fenyegetett emlősök (873 faj) 47 százaléka, míg a fenyegetett madarak (1272 faj) 23,4 százaléka már most érzi a klímaváltozás negatív hatásait, legalábbis is bizonyos populációik" - írták a szakemberek a tanulmányukban. A főemlősök és az erszényesek a többi állathoz képest kockázatosabb helyzetben vannak, részben azért, mert a többségük trópusi területeken él, amelyeknek évezredek óta változatlan a klímája.
Ez azt jelenti, hogy valószínűleg ők fogják a legjobban megsínyleni a gyorsan bekövetkező, illetve szélsőséges időjárási változásokat. "A főemlősöknél és az elefántoknál továbbá nagyon lassú a szaporodási ráta, ami csökkenti az alkalmazkodási képességüket a gyors környezeti változásokhoz" - magyarázták a szakemberek, hozzátéve, hogy az egyes fajok túlságosan specifikus étrendje, valamint a klímaváltozás miatt a növényzet eloszlásában bekövetkező változások ugyancsak megnehezítik az állatok boldogulását.
A világ hegyekkel borított hűvös régióiban élő madarak különösen kockázatos helyzetben vannak, mivel gyakorlatilag nem tudnak hova tovább menekülni az emelkedő hőmérséklet elől. Egy másik probléma, hogy a magasabb hőmérséklet miatt a madarak korábban rakják le a tojásaikat, aminek következtében a fiókák kikelésének és etetésének ideje, nem arra az időre fog esni, amikor a legtöbb táplálék áll rendelkezésre.
MTI
Hozzászólások