Több mint 700 méteres az eddigi legmélyebb, magyarok által feltárt barlang
A montenegrói Kétlyukú-barlang az eddigi legmélyebb, magyarok által feltárt barlang, ahol 715 méteres mélységig jutottak le magyar barlangászok a hónap első felében - közölte Nagy Gergely Domonkos kutatásvezető vasárnap az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kétlyukú-barlang a montenegrói Kotori-öböl közelében, a Lovcen Nemzeti Park területén 1360 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik. A 7,5 kilométer hosszú barlangrendszer járataiban egymást váltogatják a földalatti patakok által kivájt keskeny, de olykor igen magas folyosók és a jelentősen tágasabb, függőleges aknák.
Az összegzés szerint ezen aknák közül a legnagyobb az idén feltárt Hubertusz-akna, amelynek átmérője 20-30 méter, mélysége 312 méter.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat - számos különböző kutatócsoportból érkező - tagjai 2003 óta szerveznek rendszeres nyári kutató expedíciókat Montenegróba, a Kotori-öböl felett elhelyezkedő Njegusi-polje térségébe. A tengertől alig pár kilométer távolságra, de jelentős (850-1400 méter) magasságban fekvő karsztvidék barlangkutató szemmel kiváló adottságokkal rendelkezik.
Az évek alatt a területen számos barlangban folyt kutatás. A magyarok által kataszterbe vett barlangok száma megközelíti a kétszázat, hosszuk a 34 kilométert (ebből magyar feltárás 27 kilométer). Az expedíciók létszáma 60-80 fő körüli szokott lenni, azonban az egyes barlangok kutatása kisebb csoportokban folyik, így egy időben több helyszínen is lehetőség nyílik a munkára. A barlangok feltárását a kutatók teljes mértékben önerőből, önkéntesen végzik.
A közlemény felidézi, hogy a Kétlyukú-barlang bejáratát 2006-ban Sásdi László fedezte fel, a feltárás 2009-ben kezdődött meg Nagy Gergely Domonkos vezetésével. A kutatásban kezdetben a Barit Barlangkutató Csoport és a Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület tagjai vettek főként részt, a későbbiekben mások is csatlakoztak a feltárási munkákhoz.
A barlang a nevét jellegzetes bejáratáról kapta, amely két, a felszín alatt egymással összefüggő, nagyméretű nyílásból áll, amelyek alatt 80 méter mélységű, függőleges akna húzódik. A barlang vertikális jellegű szakaszai miatt a kutatásban a legfőbb kihívását a kötélpályák kiépítése jelenti, amely a járatok bejárását biztosítja.
A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország területén hegységeink mérete miatt nem jellemzőek a mély barlangok. Az ország legmélyebb barlangja a Bányász-barlang 275 méteres mélységével. A magyar barlangkutatók azonban a határokon kívül is kutatnak, mert a magashegységek karsztterületei egészen más dimenziójú feltárási lehetőséggel kecsegtetnek.
Az eddigi legmélyebb barlang, amely magyar kutatók nevéhez fűződik, az erdélyi Bihar-hegységben található, 653 méter mély V-5-barlang volt. A Földön ma ismert legmélyebb barlang a Kaukázusban, Abháziában található 2197 méter mély Krubera-(Voronya)-barlang.
MTI
A közlemény szerint a Kétlyukú-barlang a montenegrói Kotori-öböl közelében, a Lovcen Nemzeti Park területén 1360 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik. A 7,5 kilométer hosszú barlangrendszer járataiban egymást váltogatják a földalatti patakok által kivájt keskeny, de olykor igen magas folyosók és a jelentősen tágasabb, függőleges aknák.
Az összegzés szerint ezen aknák közül a legnagyobb az idén feltárt Hubertusz-akna, amelynek átmérője 20-30 méter, mélysége 312 méter.
A járatok néhol cseppkövekkel, borsókövekkel és egyéb képződményekkel gazdagon díszítettek. A barlangban a jellemző hőmérséklet 4 Celsius-fok.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat - számos különböző kutatócsoportból érkező - tagjai 2003 óta szerveznek rendszeres nyári kutató expedíciókat Montenegróba, a Kotori-öböl felett elhelyezkedő Njegusi-polje térségébe. A tengertől alig pár kilométer távolságra, de jelentős (850-1400 méter) magasságban fekvő karsztvidék barlangkutató szemmel kiváló adottságokkal rendelkezik.
Az évek alatt a területen számos barlangban folyt kutatás. A magyarok által kataszterbe vett barlangok száma megközelíti a kétszázat, hosszuk a 34 kilométert (ebből magyar feltárás 27 kilométer). Az expedíciók létszáma 60-80 fő körüli szokott lenni, azonban az egyes barlangok kutatása kisebb csoportokban folyik, így egy időben több helyszínen is lehetőség nyílik a munkára. A barlangok feltárását a kutatók teljes mértékben önerőből, önkéntesen végzik.
A közlemény felidézi, hogy a Kétlyukú-barlang bejáratát 2006-ban Sásdi László fedezte fel, a feltárás 2009-ben kezdődött meg Nagy Gergely Domonkos vezetésével. A kutatásban kezdetben a Barit Barlangkutató Csoport és a Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület tagjai vettek főként részt, a későbbiekben mások is csatlakoztak a feltárási munkákhoz.
A barlang a nevét jellegzetes bejáratáról kapta, amely két, a felszín alatt egymással összefüggő, nagyméretű nyílásból áll, amelyek alatt 80 méter mélységű, függőleges akna húzódik. A barlang vertikális jellegű szakaszai miatt a kutatásban a legfőbb kihívását a kötélpályák kiépítése jelenti, amely a járatok bejárását biztosítja.
A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország területén hegységeink mérete miatt nem jellemzőek a mély barlangok. Az ország legmélyebb barlangja a Bányász-barlang 275 méteres mélységével. A magyar barlangkutatók azonban a határokon kívül is kutatnak, mert a magashegységek karsztterületei egészen más dimenziójú feltárási lehetőséggel kecsegtetnek.
Az eddigi legmélyebb barlang, amely magyar kutatók nevéhez fűződik, az erdélyi Bihar-hegységben található, 653 méter mély V-5-barlang volt. A Földön ma ismert legmélyebb barlang a Kaukázusban, Abháziában található 2197 méter mély Krubera-(Voronya)-barlang.
MTI
Hozzászólások