Több mint 700 méteres az eddigi legmélyebb, magyarok által feltárt barlang

A montenegrói Kétlyukú-barlang az eddigi legmélyebb, magyarok által feltárt barlang, ahol 715 méteres mélységig jutottak le magyar barlangászok a hónap első felében - közölte Nagy Gergely Domonkos kutatásvezető vasárnap az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kétlyukú-barlang a montenegrói Kotori-öböl közelében, a Lovcen Nemzeti Park területén 1360 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik. A 7,5 kilométer hosszú barlangrendszer járataiban egymást váltogatják a földalatti patakok által kivájt keskeny, de olykor igen magas folyosók és a jelentősen tágasabb, függőleges aknák.

1

Az összegzés szerint ezen aknák közül a legnagyobb az idén feltárt Hubertusz-akna, amelynek átmérője 20-30 méter, mélysége 312 méter. A járatok néhol cseppkövekkel, borsókövekkel és egyéb képződményekkel gazdagon díszítettek. A barlangban a jellemző hőmérséklet 4 Celsius-fok.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat - számos különböző kutatócsoportból érkező - tagjai 2003 óta szerveznek rendszeres nyári kutató expedíciókat Montenegróba, a Kotori-öböl felett elhelyezkedő Njegusi-polje térségébe. A tengertől alig pár kilométer távolságra, de jelentős (850-1400 méter) magasságban fekvő karsztvidék barlangkutató szemmel kiváló adottságokkal rendelkezik.

Az évek alatt a területen számos barlangban folyt kutatás. A magyarok által kataszterbe vett barlangok száma megközelíti a kétszázat, hosszuk a 34 kilométert (ebből magyar feltárás 27 kilométer). Az expedíciók létszáma 60-80 fő körüli szokott lenni, azonban az egyes barlangok kutatása kisebb csoportokban folyik, így egy időben több helyszínen is lehetőség nyílik a munkára. A barlangok feltárását a kutatók teljes mértékben önerőből, önkéntesen végzik.

A közlemény felidézi, hogy a Kétlyukú-barlang bejáratát 2006-ban Sásdi László fedezte fel, a feltárás 2009-ben kezdődött meg Nagy Gergely Domonkos vezetésével. A kutatásban kezdetben a Barit Barlangkutató Csoport és a Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület tagjai vettek főként részt, a későbbiekben mások is csatlakoztak a feltárási munkákhoz.

A barlang a nevét jellegzetes bejáratáról kapta, amely két, a felszín alatt egymással összefüggő, nagyméretű nyílásból áll, amelyek alatt 80 méter mélységű, függőleges akna húzódik. A barlang vertikális jellegű szakaszai miatt a kutatásban a legfőbb kihívását a kötélpályák kiépítése jelenti, amely a járatok bejárását biztosítja.

A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország területén hegységeink mérete miatt nem jellemzőek a mély barlangok. Az ország legmélyebb barlangja a Bányász-barlang 275 méteres mélységével. A magyar barlangkutatók azonban a határokon kívül is kutatnak, mert a magashegységek karsztterületei egészen más dimenziójú feltárási lehetőséggel kecsegtetnek.

Az eddigi legmélyebb barlang, amely magyar kutatók nevéhez fűződik, az erdélyi Bihar-hegységben található, 653 méter mély V-5-barlang volt. A Földön ma ismert legmélyebb barlang a Kaukázusban, Abháziában található 2197 méter mély Krubera-(Voronya)-barlang.

MTI

Hozzászólások

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

http://ujhazak.com