Tudományos ösztöndíj nőknek - Az agyi keringés és a világűr kutatóit díjazták idén
Az agyi keringést kutató Farkas Eszter és Kóspál Ágnes csillagász kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíját.
A négymillió forint összdíjazású rangos elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda a díjazottaknak - közölték a szervezők a hétfői díjátadó napján az MTI-vel.
Kóspál Ágnes
Közleményük szerint Farkas Eszter az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő, és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja.
Kutatása eredményeként a jövőben lerövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció, amely során a betegek újratanulnak járni és beszélni, így jelentősen javulhatna a betegek és a családtagok életminősége.
A hullámok okainak feltárásával és megelőzésével jelentősen csökkenteni lehetne a betegeknél az agyi károsodás mértékét, adott esetben a beteg megőrizhetné mozgás- és beszédkészségét is. A díjazott a Szegedi Tudományegyetem munkatársa és egy négyéves kisfiú édesanyja.
Kóspál Ágnes csillagász a 21. században születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatát kutatja, amelyből többek között arra is lehet következtetni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer.
A kutatónak a csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotását ihletik, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését, és amelyekkel akár átírhatják azt is, amit az égboltról ma tudni lehet. Kóspál Ágnes jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában dolgozik, kutatásaihoz főként az Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszert használja.
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya. Magyarország elmarad ettől az átlagtól; 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra.
Míg az Európai Unióban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig Magyarországon 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem.
Az ösztöndíjprogramban az elmúlt 13 évben 39 magyar kutatónő vehetett részt, akik között csaknem 150 ezer eurót osztottak szét.
MTI
A négymillió forint összdíjazású rangos elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda a díjazottaknak - közölték a szervezők a hétfői díjátadó napján az MTI-vel.
Kóspál ÁgnesKözleményük szerint Farkas Eszter az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő, és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja.
Kutatása eredményeként a jövőben lerövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció, amely során a betegek újratanulnak járni és beszélni, így jelentősen javulhatna a betegek és a családtagok életminősége.
A hullámok okainak feltárásával és megelőzésével jelentősen csökkenteni lehetne a betegeknél az agyi károsodás mértékét, adott esetben a beteg megőrizhetné mozgás- és beszédkészségét is. A díjazott a Szegedi Tudományegyetem munkatársa és egy négyéves kisfiú édesanyja.
Kóspál Ágnes csillagász a 21. században születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatát kutatja, amelyből többek között arra is lehet következtetni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer.
A kutatónak a csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotását ihletik, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését, és amelyekkel akár átírhatják azt is, amit az égboltról ma tudni lehet. Kóspál Ágnes jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában dolgozik, kutatásaihoz főként az Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszert használja.
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya. Magyarország elmarad ettől az átlagtól; 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra.
Míg az Európai Unióban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig Magyarországon 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem.
Az ösztöndíjprogramban az elmúlt 13 évben 39 magyar kutatónő vehetett részt, akik között csaknem 150 ezer eurót osztottak szét.
MTI
Hozzászólások