Új elmélet az élet kialakulásáról

A Tejút egy titokzatos molekulája is kellett ahhoz, hogy létrejöjjön élet.tejútKözkedvelt történet az, amely szerint a földi élet kialakulásához annyi véletlen és szerencsés együttállásra volt szükség, hogy az eredménynek nagyjából annyi volt az esélye, mint annak, hogy egy forgószél teljesen összerak egy utolsó csavarig lebontott repülőgépet.

Ebből következik, hogy igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy egyáltalán létezünk. Az, hogy ezt pontosan kinek köszönhetjük, arról hosszasan el tudnak vitatkozni azok, akik az evolúcióban hisznek azokkal, akik szerint Isten teremtette az embereket.

A tudósok azonban a mai napig keresik a választ, és most egy új elmélettel álltak elő, amely szerint a csillagokban keresendő a megoldás.

A tézis úgy szól, hogy valamilyen, a Földön kívülről érkező anyag is kellett ahhoz, hogy az élet kialakuljon, ám ez az anyag még ismeretlen.

A New York-i Cornell Egyetem kutatói a minap bejelentették, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy létezik ez az elem, és meg tudják határozni, hogy honnan származik. A csillagászok a Földtől 27 ezer fényévnyire, valahol a Tejút közepe környékén lelték meg a szokatlan összetételű, szén alapú molekulát.

A kutatók azt mondják, hogy ez a bizonyos elem az élet kialakulása során, a folyamat valamelyik pontján épült be a folyamatba, amelynek végén kialakultak azok a létformák, amiket most ismerünk.

tejút2Nagy kérdés, hogy mégis hogyan került ide a molekula, amely nélkül valószínűleg teljesen másképpen nézne ki a földi élet, ahogy akkor is, ha más összetevőket vennénk ki a folyamatból.

A kutatók szerint egészen egyszerű oka van annak, hogy a titokzatos elem ide került a Földre. Valószínűleg valamilyen hordozóanyagon keresztül, például egy üstökössel tette meg a 27 ezer kilométeres utat, hogy pont akkor érkezzen a Földre, amikor szükség volt rá, tehát jókor volt jó helyen.

Az űrben található molekulák után való kutatás, az 1960-as években kezdődött. Az elmúlt években a tudósok több, mint 180 féle molekulát azonosítottak be. Ezek úgy mozoghatnak a világűrben, hogy a meteoritokkal átkerülhetnek más bolygók felszíneire.

Ez az új eredmény azért is izgalmas, mert alátámasztja azt az elméletet, amely arról szól, hogy az élethez szükséges, és a meteoritokban nagy arányban előforduló anyagok, mint amilyenek az aminosavak, a csillagok születésének kezdeti fázisában jöhettek létre. A Földre pedig később, egy közvetítő anyagon keresztül érkeztek. Ez azt is jelentheti, hogy az élet kialakulásának némelyik lépcsőfoka korábban született meg, mint maga a Föld.

A csillagászok tovább folytatják a munkát, és arra törekednek, hogy minél jobban megértsék azt, hogy az univerzum milyen szerepet játszott abban, hogy az élet kialakuljon a bolygónkon.

(Forrás: bien.hu)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com