Új elmélet az élet kialakulásáról

A Tejút egy titokzatos molekulája is kellett ahhoz, hogy létrejöjjön élet.tejútKözkedvelt történet az, amely szerint a földi élet kialakulásához annyi véletlen és szerencsés együttállásra volt szükség, hogy az eredménynek nagyjából annyi volt az esélye, mint annak, hogy egy forgószél teljesen összerak egy utolsó csavarig lebontott repülőgépet.

Ebből következik, hogy igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy egyáltalán létezünk. Az, hogy ezt pontosan kinek köszönhetjük, arról hosszasan el tudnak vitatkozni azok, akik az evolúcióban hisznek azokkal, akik szerint Isten teremtette az embereket.

A tudósok azonban a mai napig keresik a választ, és most egy új elmélettel álltak elő, amely szerint a csillagokban keresendő a megoldás.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A tézis úgy szól, hogy valamilyen, a Földön kívülről érkező anyag is kellett ahhoz, hogy az élet kialakuljon, ám ez az anyag még ismeretlen.

A New York-i Cornell Egyetem kutatói a minap bejelentették, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy létezik ez az elem, és meg tudják határozni, hogy honnan származik. A csillagászok a Földtől 27 ezer fényévnyire, valahol a Tejút közepe környékén lelték meg a szokatlan összetételű, szén alapú molekulát.

A kutatók azt mondják, hogy ez a bizonyos elem az élet kialakulása során, a folyamat valamelyik pontján épült be a folyamatba, amelynek végén kialakultak azok a létformák, amiket most ismerünk.

tejút2Nagy kérdés, hogy mégis hogyan került ide a molekula, amely nélkül valószínűleg teljesen másképpen nézne ki a földi élet, ahogy akkor is, ha más összetevőket vennénk ki a folyamatból.

A kutatók szerint egészen egyszerű oka van annak, hogy a titokzatos elem ide került a Földre. Valószínűleg valamilyen hordozóanyagon keresztül, például egy üstökössel tette meg a 27 ezer kilométeres utat, hogy pont akkor érkezzen a Földre, amikor szükség volt rá, tehát jókor volt jó helyen.

Az űrben található molekulák után való kutatás, az 1960-as években kezdődött. Az elmúlt években a tudósok több, mint 180 féle molekulát azonosítottak be. Ezek úgy mozoghatnak a világűrben, hogy a meteoritokkal átkerülhetnek más bolygók felszíneire.

Ez az új eredmény azért is izgalmas, mert alátámasztja azt az elméletet, amely arról szól, hogy az élethez szükséges, és a meteoritokban nagy arányban előforduló anyagok, mint amilyenek az aminosavak, a csillagok születésének kezdeti fázisában jöhettek létre. A Földre pedig később, egy közvetítő anyagon keresztül érkeztek. Ez azt is jelentheti, hogy az élet kialakulásának némelyik lépcsőfoka korábban született meg, mint maga a Föld.

A csillagászok tovább folytatják a munkát, és arra törekednek, hogy minél jobban megértsék azt, hogy az univerzum milyen szerepet játszott abban, hogy az élet kialakuljon a bolygónkon.

(Forrás: bien.hu)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

http://ujhazak.com