Új erszényes fajt fedeztek fel ausztrál kutatók

Új erszényes fajt fedeztek fel ausztrál kutatók a queenslandi hegyvidéken. Az egérszerű emlősök családja halálos párzási szokásairól már korábban ismertté vált.

5268894-3x2-340x227Az újonnan azonosított, kis testű ragadozófaj az erszényesnyestfélék (antechinusok) családjába tartozik, amely akkor került a figyelem középpontjába, amikor tavaly kiderült róla, a hím annyit párzik a néhány hetes reprodukciós időszakban, hogy a végén belepusztul.

A kutatók most a család új faját fedezték fel, és feketefarkú antechinusnak nevezték el.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Úgy vélik, az állat csak Új-Dél-Wales északi részén és a magas, csapadékos vidékeken él a Springbrook Nemzeti Park területén. Andrew Baker, a Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója elmondta: kérelmezték, hogy a feketefarkú erszényes kerüljön fel a veszélyeztetett fajok listájára - idézte az ABC ausztrál hírportál a Zootaxa című tudományos lapban megjelent tanulmányt.

Egyelőre nem tudni, az új faj hány egyedet számlál. Bozontos, barna szőrrel borított teste a far felé barnás narancsszínűvé válik, rövid szőrű farka és négy lába viszont fekete.

Valószínűnek tartják, hogy az új faj is az antechinusok jellegzetes szaporodási mintáját követi: 11 hónapos koruk körül a hímek olyan őrült párzásba kezdenek, hogy az egyéves kort, illetve az utódok születését meg sem érik.
Diana Fisher, a Queenslandi Egyetem biológusa tavaly írt tanulmányt az antechinusok halálos párzási szokásairól. Kutatását az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) ismertette.

Előtte úgy vélték, az öngyilkos szokást a hímek puszta altruizmusból követik, hogy több táplálék maradjon a születendő kicsinyeknek. Fisher kutatása azonban kimutatta, az antechinusok azért viszik túlzásba az udvarlást, hogy a saját, és ne a vetélytársak génjei éljenek tovább. Annyi ideig szaporodnak, amíg a testük bírja, majd kimúlnak.
"Egyes fajaik akár 12-14 órán át is folytatják az aktust, majd újra és újra nekiállnak, közben igen gyakran váltanak partnert. Ez a rendkívül intenzív párzási időszak körülbelül két hétig tart" - magyarázta Fisher.

A kis álatok szervezetét eközben fokozatosan elöntik a stresszhormonok, így képesek ennyi időn át párzani. Azonban a hormonözön károsítja a szöveteiket is, végül a pusztulásukhoz vezet: szőrük hullani kezd, támolyognak, fertőzéseket kapnak, mert az immunrendszerük sem képes tovább működni - állapította meg a kutatás.

(http://www.abc.net.au/news/2014-02-19/scientists-discover-new-species-with-fatal-attraction/5268998)

MTI

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com