Új erszényes fajt fedeztek fel ausztrál kutatók

Új erszényes fajt fedeztek fel ausztrál kutatók a queenslandi hegyvidéken. Az egérszerű emlősök családja halálos párzási szokásairól már korábban ismertté vált.

5268894-3x2-340x227Az újonnan azonosított, kis testű ragadozófaj az erszényesnyestfélék (antechinusok) családjába tartozik, amely akkor került a figyelem középpontjába, amikor tavaly kiderült róla, a hím annyit párzik a néhány hetes reprodukciós időszakban, hogy a végén belepusztul.

A kutatók most a család új faját fedezték fel, és feketefarkú antechinusnak nevezték el.

Úgy vélik, az állat csak Új-Dél-Wales északi részén és a magas, csapadékos vidékeken él a Springbrook Nemzeti Park területén. Andrew Baker, a Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója elmondta: kérelmezték, hogy a feketefarkú erszényes kerüljön fel a veszélyeztetett fajok listájára - idézte az ABC ausztrál hírportál a Zootaxa című tudományos lapban megjelent tanulmányt.

Egyelőre nem tudni, az új faj hány egyedet számlál. Bozontos, barna szőrrel borított teste a far felé barnás narancsszínűvé válik, rövid szőrű farka és négy lába viszont fekete.

Valószínűnek tartják, hogy az új faj is az antechinusok jellegzetes szaporodási mintáját követi: 11 hónapos koruk körül a hímek olyan őrült párzásba kezdenek, hogy az egyéves kort, illetve az utódok születését meg sem érik.
Diana Fisher, a Queenslandi Egyetem biológusa tavaly írt tanulmányt az antechinusok halálos párzási szokásairól. Kutatását az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) ismertette.

Előtte úgy vélték, az öngyilkos szokást a hímek puszta altruizmusból követik, hogy több táplálék maradjon a születendő kicsinyeknek. Fisher kutatása azonban kimutatta, az antechinusok azért viszik túlzásba az udvarlást, hogy a saját, és ne a vetélytársak génjei éljenek tovább. Annyi ideig szaporodnak, amíg a testük bírja, majd kimúlnak.
"Egyes fajaik akár 12-14 órán át is folytatják az aktust, majd újra és újra nekiállnak, közben igen gyakran váltanak partnert. Ez a rendkívül intenzív párzási időszak körülbelül két hétig tart" - magyarázta Fisher.

A kis álatok szervezetét eközben fokozatosan elöntik a stresszhormonok, így képesek ennyi időn át párzani. Azonban a hormonözön károsítja a szöveteiket is, végül a pusztulásukhoz vezet: szőrük hullani kezd, támolyognak, fertőzéseket kapnak, mert az immunrendszerük sem képes tovább működni - állapította meg a kutatás.

(http://www.abc.net.au/news/2014-02-19/scientists-discover-new-species-with-fatal-attraction/5268998)

MTI

Hozzászólások

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

http://ujhazak.com