Új fajként azonosítottak egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát

Egy új faj és egyben egy új nemzetség képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát.Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában. A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, az állam földtani szolgálatához (GSNSW) került, ahol több mint 50 éven át hevert érintetlenül.

    
A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik, amikor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kontinenseken ekkor kezdtek megjelenni az első növények és állatok. Az ebből az időszakból származó, jó állapotban fennmaradt ősmaradványok ritkák, ami növeli a barrabai növényfosszília jelentőségét.
    

Az ősmaradvány jelenleg a franciaországi Montpellier-ben működő botanikai laboratóriumban (AMAP) van, ahol a bolygó első növényeit tanulmányozzák. Antoine Champreux, az ausztrál Flinders Egyetem doktorandusza az AMAP-nál töltött gyakorlati ideje alatt tanulmányozta a páfrányszerű fosszíliát.  "Kívülről nézve nincs benne semmi különös, csak egy megkövesedett bot, ám rögtön érdekessé válik, miután felvágjuk és megnézzük belülről" - mondta Champreux, aki szerint a lelet jó állapotának köszönhetően több millió éves sejtek falait tudták megfigyelni a kutatók.
   

"Anatómiailag összehasonlítottuk az ugyanebből az időszakból származó más növényekkel, amiből rengeteg információt nyertünk" - jegyezte meg a kutató. Champreux megállapította, hogy a növény egy eddig ismeretlen faj, és egyben növénynemzetség képviselője, amely valamelyest hasonlít a modern páfrányokhoz és zsurlókhoz.
    

A PeerJ című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a nemzetség a Keraphyton, a faj pedig a Keraphyton mawsoniae nevet kapta, a 2019-ben elhunyt ausztrál paleontológus, Ruth Mawson után.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Ilyen lehet az élet 2220-ban

Ilyen lehet az élet 2220-ban

Ezek a dolgok várhatnak az emberiségre 200 év múlva.

Hatalmas csillagok születéséről mesél a Tejútrendszerről készült új kép, amit a SOFIA készített

Hatalmas csillagok születéséről mesél a Tejútrendszerről készült új kép, amit a SOFIA készített

Ismerd meg a tíz legérdekesebb felfedezést, amit a NASA repülőgépre telepített, idén tíz éves teleszkópjának köszönhetünk!

Immúnissá vált a mérgeskígyó harapásra Tim Friede

Immúnissá vált a mérgeskígyó harapásra Tim Friede

A világ tizenöt érdekes dolga, amiről valószínűleg még nem hallottál.

A zebrák csíkjai csak idővel jelennek meg

A zebrák csíkjai csak idővel jelennek meg

Tizenkét kérdés, amire talán te is régóta kerested a választ!

Rejtélyes égi jelenségnek hitték a Tejutat Los Angelesben az áramszünet idején

Rejtélyes égi jelenségnek hitték a Tejutat Los Angelesben az áramszünet idején

Ezektől a tényektől biztos, hogy le fog esni az állad!

Több, mint 100 teliholdnyi területet fed le az égbolton az Andromeda-galaxisról készült mozaikkép

Több, mint 100 teliholdnyi területet fed le az égbolton az Andromeda-galaxisról készült mozaikkép

Az elmúlt évtized legérdekesebb WISE-felvételei.

Tévéstáb talált ősi római kardot Kanadában

Tévéstáb talált ősi római kardot Kanadában

Öt felfedezés, ami akár át is írhatja a történelmet.

Két űrhajós lemaradt a Hubble-űrtávcső telepítéséről

Két űrhajós lemaradt a Hubble-űrtávcső telepítéséről

Harminc érdekesség a Hubble Space Telescope-ról (HST).

Az Univerzum korának meghatározásában játszott kimagasló szerepet a Hubble-űrtávcső

Az Univerzum korának meghatározásában játszott kimagasló szerepet a Hubble-űrtávcső

Tudományos eredmények, amelyekben komoly segítséget nyújtott a 30 éves Hubble Space Telescope (HST).

Hazugság közben felmelegszik az emberek orra

Hazugság közben felmelegszik az emberek orra

Tizennégy különös tény, amiről talán még nem hallottál.

http://ujhazak.com