Új módszert dolgoztak ki a szupermasszív fekete lyukak tömegének a mérésére

Új módszert dolgoztak ki tudósok a szupermasszív fekete lyukak tömegének a megállapítására: az eljárás segíthet megfejteni, hogyan képződnek a láthatatlan, roppant sűrű és óriási tömegű égitestek, és miként hatnak az őket körülvevő galaxisokra.


szupermasszív fekete lyukak tömegének a méréséreA fekete lyukakról annyit tudni lehet, hogy a legtöbb csillagrendszer közepén megtalálhatók, de az továbbra is rejtély, hogyan formálódnak, és milyen befolyással vannak a galaxisok fejlődésére. A kiterjedt megfigyelések ellenére viszonylag kevés részletes információ áll rendelkezésre a szupermasszív égitestekről, az utóbbi tizenöt évben alig száz tömegét tudták a kutatók megbecsülni.

A fekete lyukak zöme ugyanis olyan távol van, hogy még a Hubble-űrteleszkóp segítségével sem lehet tüzetesen "szemügyre venni" őket, másfelől közvetlenül nem is láthatók.

Az eddig használatos mérési módszer a fekete lyukak környékén keringő csillagok fényének a megfigyelésén alapult, nevezetesen azon, hogy a mindent elnyelő égitestek közelében elhelyezkedő csillagok gyorsabban mozognak, mint a távolabb lévők. A számítás azonban csak átlagos becsült értéket eredményezhetett, annál is inkább, mert bizonyos csillagok rendszertelen - például a forgással ellentétes - mozgásai gyakran torzították a kalkulációt.
Timothy Davis, az Európai Déli Obszervatórium kutatója kaliforniai kollégáival azokra a hideg, sűrű gázfelhőkre összepontosított az új mérési módszer kifejlesztésénél, amelyekre nem vagy alig jellemző a véletlenszerű, szertelen mozgás, és az általuk kibocsátott sugárzás az elektromágneses spektrum mikrohullámú sávjában észlelhető. Ebben az állományban az űrteleszkópok lényegesen pontosabb, nagyobb felbontású képeket tudnak készíteni.

(A kutatók tanulmányukat a Nature című folyóirat e heti számában ismertették részletesen.)
Az eljárás gyakorlati kipróbálására a Szűz(Virgo)-csillagképhez tartozó NCG 4526 jelzésű galaxis közepén elhelyezkedő fekete lyuk tömegét mérték meg. A célra a szén-monoxid molekuláit szemelték ki, azok áramlását rögzítették a fekete lyuktól különböző távolságokban. Megállapításuk szerint az égitest tömege 450 milliószerese a Napénak.
"Minden jel szerint a galaxisok és a fekete lyukak kölcsönhatásban vannak egymással, az utóbbiak tömege erősen befolyásolja az előbbiek jellemzőit - indokolta Davis a BBC News tudományos rovatában annak fontosságát, hogy miért kell viszonylag pontosan ismerni a szupermasszív fekete lyukak tömegét. - Szeretnénk végre világosan megérteni, hogy milyen folyamat játszódik le közöttük, egyáltalán, mi közük van egymáshoz. Hogy ezt megtehessük, képesnek kell lennünk tömegük mérésére."
A tudósok háromféle lehetséges elméletet dolgoztak ki a kölcsönhatás megmagyarázására, de még nem tudtak dűlőre jutni, hogy melyik fedi a valóságot.

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com