Új módszert dolgoztak ki a szupermasszív fekete lyukak tömegének a mérésére

Új módszert dolgoztak ki tudósok a szupermasszív fekete lyukak tömegének a megállapítására: az eljárás segíthet megfejteni, hogyan képződnek a láthatatlan, roppant sűrű és óriási tömegű égitestek, és miként hatnak az őket körülvevő galaxisokra.


szupermasszív fekete lyukak tömegének a méréséreA fekete lyukakról annyit tudni lehet, hogy a legtöbb csillagrendszer közepén megtalálhatók, de az továbbra is rejtély, hogyan formálódnak, és milyen befolyással vannak a galaxisok fejlődésére. A kiterjedt megfigyelések ellenére viszonylag kevés részletes információ áll rendelkezésre a szupermasszív égitestekről, az utóbbi tizenöt évben alig száz tömegét tudták a kutatók megbecsülni. A fekete lyukak zöme ugyanis olyan távol van, hogy még a Hubble-űrteleszkóp segítségével sem lehet tüzetesen "szemügyre venni" őket, másfelől közvetlenül nem is láthatók.

Az eddig használatos mérési módszer a fekete lyukak környékén keringő csillagok fényének a megfigyelésén alapult, nevezetesen azon, hogy a mindent elnyelő égitestek közelében elhelyezkedő csillagok gyorsabban mozognak, mint a távolabb lévők. A számítás azonban csak átlagos becsült értéket eredményezhetett, annál is inkább, mert bizonyos csillagok rendszertelen - például a forgással ellentétes - mozgásai gyakran torzították a kalkulációt.
Timothy Davis, az Európai Déli Obszervatórium kutatója kaliforniai kollégáival azokra a hideg, sűrű gázfelhőkre összepontosított az új mérési módszer kifejlesztésénél, amelyekre nem vagy alig jellemző a véletlenszerű, szertelen mozgás, és az általuk kibocsátott sugárzás az elektromágneses spektrum mikrohullámú sávjában észlelhető. Ebben az állományban az űrteleszkópok lényegesen pontosabb, nagyobb felbontású képeket tudnak készíteni.

(A kutatók tanulmányukat a Nature című folyóirat e heti számában ismertették részletesen.)
Az eljárás gyakorlati kipróbálására a Szűz(Virgo)-csillagképhez tartozó NCG 4526 jelzésű galaxis közepén elhelyezkedő fekete lyuk tömegét mérték meg. A célra a szén-monoxid molekuláit szemelték ki, azok áramlását rögzítették a fekete lyuktól különböző távolságokban. Megállapításuk szerint az égitest tömege 450 milliószerese a Napénak.
"Minden jel szerint a galaxisok és a fekete lyukak kölcsönhatásban vannak egymással, az utóbbiak tömege erősen befolyásolja az előbbiek jellemzőit - indokolta Davis a BBC News tudományos rovatában annak fontosságát, hogy miért kell viszonylag pontosan ismerni a szupermasszív fekete lyukak tömegét. - Szeretnénk végre világosan megérteni, hogy milyen folyamat játszódik le közöttük, egyáltalán, mi közük van egymáshoz. Hogy ezt megtehessük, képesnek kell lennünk tömegük mérésére."
A tudósok háromféle lehetséges elméletet dolgoztak ki a kölcsönhatás megmagyarázására, de még nem tudtak dűlőre jutni, hogy melyik fedi a valóságot.

Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com