Újabb ismereteket szereztek a Tejútrendszer kialakulásáról

Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.Viszonylag új csillagászati módszerek segítségével azonosították a jelenleg lehetséges legprecízebben mintegy száz vörös óriás korát. Ezen adatok és más információk segítségével a szakemberek kimutatták, mi történt, amikor a Tejútrendszer összeolvadt a körülötte keringő Gaia Enceladus törpegalaxissal mintegy 10 milliárd éve.


    
A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című tudományos lapban mutatták be. "Bizonyítékaink arra utalnak, hogy az összeolvadáskor a Tejútrendszer saját csillagai nagy populációját már létrehozta" - mondta Fiorenzo Vincenzo, a tanulmány társszerzője, az Ohio Állami Egyetem kozmológiai és asztro-részecskefizikai központjának munkatársa.
   

Ezen csillagok közül sok került a galaxis közepének vastag lemezébe, míg mások, amelyek a Gaia Enceladus hatása alá kerültek, a galaxis külső halójában vannak. "A Gaia Enceladusszal való egyesülés a Tejútrendszer történetének egyik legfontosabb eseménye" - idézte a projektet vezető Josefina Montalbant, a Birmingham Egyetem kutatóját az EurekAlert.com tudományos hírportál.
    

A csillagok korának kiszámításakor első alkalommal állapították meg, hogy a Gaia Enceladus által befogott csillagok kora hasonló, vagy kissé fiatalabbak, mint a Tejútrendszer közepén született csillagok többsége. Az eredmények szerint az összeolvadás megváltoztatta a már a galaxisban lévő csillagok pályáját, sokkal excentrikusabbakká váltak. A külső csillagok emellett más kémiai összetevőkkel is rendelkeznek, mint a belsők.
    

A kutatók több különböző megközelítést és adatforrást alkalmaztak vizsgálatuk során. Az egyik ilyen módszer a csillagok korának meghatározására az asztroszeizmológia, a csillagok belső szerkezetét a pulzációjuk segítségével vizsgáló viszonylag új terület eszköztárának alkalmazása. Az APOGEE spektroszkopikus vizsgálat eredményeit is bevonták a kutatásba. Az APOGEE projekt a csillagok spektrumát közeli infravörös fényben méri látható fény helyett, utóbbit ugyanis elhomályosítja a por. Segítségével meghatározható a csillagok kémiai összetétele.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com