Újabb korallfehéredést figyeltek meg az ausztrál Nagy-korallzátonynál
A helyi búvárok által készített múlt heti felvételek tanúsága szerint újabb korallokat sújt a fehéredés az északkelet-ausztráliai Palm Island közelében - írta a The Guardian című brit napilap internetes oldala.
A korallfehéredés miatt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) piros jelzést adott ki a zátony északi és középső harmadának bizonyos részeire a következő négy hétre.
A NOAA műholdas hőtérképei szokatlanul meleg óceánvizet jeleztek Ausztrália keleti partjainál, miután egy héttel ezelőtt egy szélsőséges hőhullám nyomán 47 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek az ország bizonyos területein. A Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szerint a Cape Tribulation és Townsville közötti szakaszon több mint egy hónapja 2 Celsius-fokkal melegebb a tengervíz felszíni hőmérséklete az év ezen időszakában szokásosnál.
A szakértők szerint 2043-ra éves rendszerességgel fordulhat elő tömeges korallfehéredés az ausztrál Nagy-korallzátonynál, amennyiben az emberiség nem csökkenti a káros anyagok kibocsátását. Aggodalmuknak adtak hangot, hogy a zátony talán már meg sem éli a 2043-as évet. Az ausztrál Nagy-korallzátony az eddig megfigyelt legsúlyosabb korallfehéredését szenvedte el 2016-ban.
A fehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, amelynek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó - immár elvonult - El Nino légköri jelenség áll. A koralltelep csaknem 85 százalékát érintette a fehéredés, amely végül a virágállatok 22 százalékával végzett. A fehéredés a zátony északi harmadát érintette a legsúlyosabban. Ezek a területek immár kevésbé ellenállóak az újabb fehéredésekkel szemben. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása.
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.
MTI
A korallfehéredés miatt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) piros jelzést adott ki a zátony északi és középső harmadának bizonyos részeire a következő négy hétre.
A NOAA műholdas hőtérképei szokatlanul meleg óceánvizet jeleztek Ausztrália keleti partjainál, miután egy héttel ezelőtt egy szélsőséges hőhullám nyomán 47 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek az ország bizonyos területein. A Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szerint a Cape Tribulation és Townsville közötti szakaszon több mint egy hónapja 2 Celsius-fokkal melegebb a tengervíz felszíni hőmérséklete az év ezen időszakában szokásosnál.
A szakértők szerint 2043-ra éves rendszerességgel fordulhat elő tömeges korallfehéredés az ausztrál Nagy-korallzátonynál, amennyiben az emberiség nem csökkenti a káros anyagok kibocsátását. Aggodalmuknak adtak hangot, hogy a zátony talán már meg sem éli a 2043-as évet. Az ausztrál Nagy-korallzátony az eddig megfigyelt legsúlyosabb korallfehéredését szenvedte el 2016-ban.
A fehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, amelynek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó - immár elvonult - El Nino légköri jelenség áll. A koralltelep csaknem 85 százalékát érintette a fehéredés, amely végül a virágállatok 22 százalékával végzett. A fehéredés a zátony északi harmadát érintette a legsúlyosabban. Ezek a területek immár kevésbé ellenállóak az újabb fehéredésekkel szemben. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása.
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.
MTI
Hozzászólások