Újraindították a nagy hadronütköztetőt - érdekes videó
A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.
Az LHC irányítóközpontjából élőben tudósító blog szerint a 2-es protonnyalábbal kezdték meg a két évig tartó átépítés és korszerűsítés után a hadronütköztető újraindítását. "A nyaláb simán végighaladt az egész gépezeten. Fantasztikus látni, hogy mennyire jól megy két év és egy ekkora átalakítás után" - idézte a blog Rolf Heuert, a CERN főigazgatóját.
Az 1-es protonnyalábot ezután indították el.
A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám ez egy a mágneses rendszerben keletkezett rövidzárlat miatt mostanáig késett. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.
Frédérick Bordry, a CERN részecskegyorsítókért felelős vezetője - aki vasárnap reggel húsvéti tojással lepte meg az LHC irányítóközpontjában összegyűlt technikusokat és mérnököket - korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult hadronütköztetőben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt).
A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.
A részecskefizikai kutatások európai szervezetének főigazgatója a március közepén tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: május végére várható, hogy teljes energián megkezdődik az új kísérleti szakasz. Rolf Heuer az LHC második hároméves működési időszakától azt reméli, hogy az eredmények új távlatokat nyitnak a fizikában.
"Nem tudjuk például, miért van az anyagból olyan sok, míg az antianyagból olyan kevés" - jegyezte meg a CERN év végéig hivatalban lévő vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a világegyetem 95 százaléka még mindig ismeretlen: sötét anyag és sötét energia alkotja. Az elkövetkező években remélhetőleg többet megtudunk a sötét anyagról - mondta.
Rolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg kérdésre keresik a választ, az ütközések eredményét az egyes kísérletek más és más után kutatva elemzik. A főigazgató szerint az elkövetkező években kiderülhet például az is, hogy vannak-e a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozonhoz hasonló részecskék.
http://run2firstbeam.web.cern.ch/
MTI
Az LHC irányítóközpontjából élőben tudósító blog szerint a 2-es protonnyalábbal kezdték meg a két évig tartó átépítés és korszerűsítés után a hadronütköztető újraindítását. "A nyaláb simán végighaladt az egész gépezeten. Fantasztikus látni, hogy mennyire jól megy két év és egy ekkora átalakítás után" - idézte a blog Rolf Heuert, a CERN főigazgatóját.
Az 1-es protonnyalábot ezután indították el.
A CERN honlapja szerint a protonütköztetések júniusban kezdődhetnek meg.
A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám ez egy a mágneses rendszerben keletkezett rövidzárlat miatt mostanáig késett. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.
Frédérick Bordry, a CERN részecskegyorsítókért felelős vezetője - aki vasárnap reggel húsvéti tojással lepte meg az LHC irányítóközpontjában összegyűlt technikusokat és mérnököket - korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult hadronütköztetőben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt).
A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.
A részecskefizikai kutatások európai szervezetének főigazgatója a március közepén tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: május végére várható, hogy teljes energián megkezdődik az új kísérleti szakasz. Rolf Heuer az LHC második hároméves működési időszakától azt reméli, hogy az eredmények új távlatokat nyitnak a fizikában.
"Nem tudjuk például, miért van az anyagból olyan sok, míg az antianyagból olyan kevés" - jegyezte meg a CERN év végéig hivatalban lévő vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a világegyetem 95 százaléka még mindig ismeretlen: sötét anyag és sötét energia alkotja. Az elkövetkező években remélhetőleg többet megtudunk a sötét anyagról - mondta.
Rolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg kérdésre keresik a választ, az ütközések eredményét az egyes kísérletek más és más után kutatva elemzik. A főigazgató szerint az elkövetkező években kiderülhet például az is, hogy vannak-e a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozonhoz hasonló részecskék.
http://run2firstbeam.web.cern.ch/
MTI
Hozzászólások