Valószínű, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

Valószínű, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 (vándorsólyom) japán űrszonda a Ryugu aszteroida felszínén pénteken - írta a BCC hírportálja.Az űrszondának az volt a feladata, hogy mesterséges krátert hozzon létre a Ryugún. Ha sikerült, májusban visszatér a kráterhez, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetnek a tudósoknak a Naprendszer kialakulásának kutatásában.

   
A japán Kyodo hírügynökség szerint csak április végén erősítik meg, hogy sikerrel járt-e a robbantás. A kicsiny kúpformájú eszköz (Small Carry-on Impactor, SCI), amelynek egy részét rézzel vontak be, pénteken indult el az űrszondából a Ryugu felé, amikor a Hajabusza-2 500 méter távolságra közelítette meg a kisbolygót.

Úgy programozták, hogy a rézzel bevont részével 40 perccel később robbanjon a Földtől 300 millió kilométerre lévő Ryugún.
    

Megerősítették, hogy eközben az űrszonda azonnal eltávolodott a kisbolygótól, hogy ne rongálja meg a robbantás vagy a becsapódás kőtörmeléke, majd kis kamerát bocsátott ki a robbantás helyszíne fölé, hogy nagyjából egy kilométerre a robbantástól megörökítse az eseményt. A kamera a Földre továbbítja a felvételeket, de nem tudni, mennyi idő kell ehhez.
    

A Hajabusza-2-nek két hétre lesz szüksége ahhoz, hogy újra elfoglalja korábbi helyét a Ryugu közelében. A kráter akár tíz méter átmérőjű is lehet, ha a Ryugu felszíne homokos, ha kőzetes részen robbantanak, akkor három méter átmérőjű - közölték a JAXA japán űrügynökség tudósai még a robbantás előtt. A 2014 decemberében útnak indított űrszonda szeptemberben és októberben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet.
   

Közülük a német-francia fejlesztésű Mascot az aszteroida felszínének ásványösszetételét és mágneses mezejét vizsgálja. Februárban landolt az egy kilométer széles aszteroida felszínén, hogy kőzetmintákat gyűjtsön. A mindössze néhány másodperces művelet során a Hajabusza-2 kiengedett egy csövet és másodpercenként 300 méteres sebességgel tantálsörétet lőtt ki a kisbolygó felszínére, hogy a felverődő por-és kőzetszemcséket begyűjtse és elküldje a Földre.
    

A mintagyűjtést követően a szonda visszaemelkedett eredeti pozíciójába, az aszteroida felszínétől mintegy 20 kilométeres magasságba.A misszió a tervek szerint 2019 decemberében lezárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugút. Várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal. https://www.bbc.com/news/science-environment-47818460


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com