Befalazták a római pápai bazilikák szent kapuit
Ünnepélyes szertartással nemcsak bezárták, hanem be is falazták a római pápai bazilikák szent kapuit. Az utolsót, a Szent Péter-bazilikában péntek este falazzák be.
A Ferenc pápa által elindított jubileumi szentévet utódja, XIV. Leó január 6-án zárta le a Szent Péter-bazilika szent kapuja szárnyainak behajtásával. A Vatikán akkor jelentette be, hogy a kapu hagyományos befalazását később végzik el.
Január 13-án a Santa Maria Maggiore-, január 14-én a lateráni Szent János -, január 15-én a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuját falazták be, péntek este pedig a Szent Péter-bazilika kapuja következik. A falat Vatikánváros kormányzóságának munkásai emelik. Az egyház hagyománya, hogy a római pápai bazilikák szent kapuját kizárólag a pápa által meghirdetett szentévekben nyitják meg. A szentévek közötti időszakban a kulcsra zárt kaput fallal is elszigetelik, és abban helyezik el a kapu kulcsait.
Eredetileg a szentévek megnyitásakor a pápa egy kisebb díszkalapáccsal megbontotta a falat, amelyet az adott bazilika munkásai utána gyorsan lebontottak. 1975-ben ezt módosították, mert amikor VI. Pál ráütött a falra, leszakadt egy nagyobb törmelékdarab, és a pápa mellé zuhant. Az 1983-as szentévben már előre lebontották a falat, és II. János Pál a kapunyitáskor az ezüstkalapáccsal csak megkoppintotta a szentkaput. A 2000-es szentévben már kalapácsot sem használt, csak a kezével kitárta a szent kapu szárnyait, és ugyanezt tette Ferenc pápa is 2016-ban és 2024 karácsonyán.
Hasonlóképpen a kapu zárásakor korábban a mindenkori pápa néhány téglát maga helyezett el, de ezt mostanra olyan falazási szertartással helyettesítették, amelyen az egyházfő nem vesz részt.
A római pápai bazilikák szent kapuinak mostani befalazását ugyanaz a szertartás kísérte: a szent kapuk belső oldalán téglafalat húztak fel, amelynek közepére vagy időkapszulára emlékeztető ólomhengert, vagy bronzládikát helyeztek el. Mindkettőt a szentévet megnyitó Ferenc pápa és a szentévet lezáró XIV. Leó stemmája díszíti.
A pecséttel lezárt hengerbe vagy a ládába kerül a szent kapu megnyitását és bezárását igazoló pergamen, a Ferenc pápa utolsó évében kiadott ezüstérme és XIV. Leó pápasága első évének aranyérme, valamint további tíz bronzérme, amelyeket a Vatikán a 2016-os szentévtől eltelt években bocsátott ki, és az az érme is, amelyet a Ferenc pápa halála és XIV. Leó megválasztása közötti sede vacante időszakban adtak ki, amikor Szent Péter trónja üres volt. A kapu kulcsai is a falba kerülnek egy bíbor színű bársonyzacskóban.
A következő rendes szentévig huszonöt évet kell várni. A pápa korábban is szentévet hirdethet meg, amelynek időpontja 2033 lehet, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának kétezredik éve.
(Forrás: MTI)
A Ferenc pápa által elindított jubileumi szentévet utódja, XIV. Leó január 6-án zárta le a Szent Péter-bazilika szent kapuja szárnyainak behajtásával. A Vatikán akkor jelentette be, hogy a kapu hagyományos befalazását később végzik el.Január 13-án a Santa Maria Maggiore-, január 14-én a lateráni Szent János -, január 15-én a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuját falazták be, péntek este pedig a Szent Péter-bazilika kapuja következik. A falat Vatikánváros kormányzóságának munkásai emelik.
Eredetileg a szentévek megnyitásakor a pápa egy kisebb díszkalapáccsal megbontotta a falat, amelyet az adott bazilika munkásai utána gyorsan lebontottak. 1975-ben ezt módosították, mert amikor VI. Pál ráütött a falra, leszakadt egy nagyobb törmelékdarab, és a pápa mellé zuhant. Az 1983-as szentévben már előre lebontották a falat, és II. János Pál a kapunyitáskor az ezüstkalapáccsal csak megkoppintotta a szentkaput. A 2000-es szentévben már kalapácsot sem használt, csak a kezével kitárta a szent kapu szárnyait, és ugyanezt tette Ferenc pápa is 2016-ban és 2024 karácsonyán.
Hasonlóképpen a kapu zárásakor korábban a mindenkori pápa néhány téglát maga helyezett el, de ezt mostanra olyan falazási szertartással helyettesítették, amelyen az egyházfő nem vesz részt.
A római pápai bazilikák szent kapuinak mostani befalazását ugyanaz a szertartás kísérte: a szent kapuk belső oldalán téglafalat húztak fel, amelynek közepére vagy időkapszulára emlékeztető ólomhengert, vagy bronzládikát helyeztek el. Mindkettőt a szentévet megnyitó Ferenc pápa és a szentévet lezáró XIV. Leó stemmája díszíti.
A pecséttel lezárt hengerbe vagy a ládába kerül a szent kapu megnyitását és bezárását igazoló pergamen, a Ferenc pápa utolsó évében kiadott ezüstérme és XIV. Leó pápasága első évének aranyérme, valamint további tíz bronzérme, amelyeket a Vatikán a 2016-os szentévtől eltelt években bocsátott ki, és az az érme is, amelyet a Ferenc pápa halála és XIV. Leó megválasztása közötti sede vacante időszakban adtak ki, amikor Szent Péter trónja üres volt. A kapu kulcsai is a falba kerülnek egy bíbor színű bársonyzacskóban.
A következő rendes szentévig huszonöt évet kell várni. A pápa korábban is szentévet hirdethet meg, amelynek időpontja 2033 lehet, Jézus Krisztus halálának és feltámadásának kétezredik éve.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások