Iszlám – Amit tudnunk kell
Ismerkedjünk meg a vallással, ami az elmúlt napokban újra a középpontba került!
A múlt heti párizsi vérengzés után újra napirendre került az iszlám és a terrorizmus kérdése. Jelenleg is élénk vita folyik arról, hogy mennyire volt etikus a szatirikus laptól, hogy olyan karikatúrákat jelentettek meg, amely kigúnyolt egy vallást. Erről a kérdésről mindenkinek megvan a maga véleménye, de azt leszögezhetjük, hogy nincs olyan ok, ami igazolná a gyilkosságot.
Az iszlám vallást, tehát megint pengeélre állítják, és sokan hajlamosak azt hangoztatni, hogy mindenki terrorista, aki muzulmán. Ez nem igaz, hiszen a terroristák vallása a terrorizmus.
Annak érdekében, hogy jobban megismerjük az iszlámot, lássuk mik a legfontosabb dolgok, amiket tudnunk kell erről a vallásról!
Mit jelent az iszlám: Az iszlám jelentése a béke, alávetés, megadás. A béke itt azt jelenti, hogy az emberek békében élnek a környezetükkel és önmagukkal. Az alávetés Isten és parancsai iránti alázatot, odaadást, engedelmességet jelenti. Egy szélesebb jelentésben az iszlám nem más, mint az, hogy az emberek úgy teremtsenek békét, hogy közben alávetik magukat Isten akaratának.
Ez a vallás tehát az egyetlen, aminek az elnevezése egy erkölcsi viselkedési formát és életformát tartalmaz. Fontos megjegyeznünk, hogy a muszlimokat tilos mohamedánnak nevezni, mert ez számukra sértés, hiszen nem imádják Mohamed prófétát.
Az iszlám erőszakot és terrorizmust jelent: Ellenkezőleg! Az iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása. A muszlimok számára az emberi élet a legfőbb érték, amit Istentől kaptak.
Az Iszlám minden formájában elítéli az erőszakot, így a keresztes háborút, a spanyol inkvizíciót, a II. Világháborút, a Szerbek boszniai vérengzését, és még folytathatnánk a történelmi példák felsorolását. Azt, aki erőszakos dolgot követ el, és azt az iszlámmal akarja igazolni, kizárhatják a közösségből.
Az iszlám viselkedés alapelvei:
1. Intim kapcsolatok, párkeresés: Az iszlám elutasít minden házasságon kívüli intim kapcsolatot, és a megcsalást is. A házasság biztosítja a biztonságot, a születendő gyerekek jövőjét, és a tisztaságot a párkapcsolatban. Az iszlámban nincs próbaházasság.
2. Homoszexualitás és AIDS: Az iszlám elutasítja a homoszexualitást. A muszlim orvosok viszont ugyanúgy ellátják az AIDS betegeket. Akkor is, ha azok homoszexuális kapcsolat miatt fertőződtek meg.
3. Terhességmegelőzés és magzatelhajtás: Az iszlám engedi, hogy a nők védekezzenek és fogamzásgátlót szedjenek. Az abortusz is engedélyezett, de csak akkor, ha a nő nincs 3 hónapos terhes.
4. Kegyes halál és az öngyilkosság: Mind a kettőt tiltja az iszlám, mert a muszlimok hite szerint az élet Istentől van, aki egyúttal megszabta a halál idejét is, ebbe pedig nem avatkozhat bele az ember.
5. Szervátültetés: Az életmentésről az iszlám álláspontja a Koránban szerepel. (Korán 5:32)
Ez alapján Isten számára az élet a legfontosabb dolog, úgyhogy a szervátültetés engedélyezett. Az iszlám viszont nem fogadja el a szervkereskedelmet.
Ki is Allah: Az Allah egy arab szó, ami azt jelenti, hogy „egyetlen Isten”. Ez hasonló az arámi Eloh szóhoz. Allah nem kizárólag a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene, mivel Ő teremtette meg őket, és Ő gondoskodik róluk.
Ki a muszlim: Az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez akkor jöhet létre, ha elmondja a tanúságtételt, ami az, hogy: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohamed Allah prófétája. Szélesebb értelmezésben bárki, aki önként aláveti magát Allah akaratának, az muszlimnak számít, tehát Mohamed előtt minden próféta muszlimnak számít.
A Korán külön megemlíti Ábrahámot, ki sok-sok évvel megelőzte Mózest és Krisztust. A Koránban az áll, hogy: „Nem volt ő sem zsidó, sem keresztény, hanem muszlim volt”, mert alávetette magát Allah akaratának.
Vannak olyan muszlimok, akik nem vetik alá magukat Allah akaratának, és vannak, akik az egész életüket úgy élik, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az iszlámnak megfelelő életet éljenek.
Az iszlámot tehát nem ítélhetjük meg az alapján, hogy csak azokat vesszük figyelembe, akik muszlim neveket viselnek, de a tetteik és a cselekedetteik alapján nem lehet őket muszlimnak nevezni. Az, hogy valaki mennyire muszlim attól függ, hogy hitében, lelkében és tetteiben mennyire veti alá magát Allah akaratának.
Ki Mohamed: Egy előkelő mekkai törzsben született Arábiában, a keresztény időszámítás szerint 570-ben. A családfáját Izmáelig vezeték vissza. Ő volt Ábrahám Próféta fia. Mohamed édesapja még a fia születése előtt meghalt. Az édesanyja pedig akkor vesztette életét, amikor Mohamed 6 esztendős volt.
Mohamedet először dajka nevelte, majd nagyapja és később a nagybátyja. Az oktatásban nem részesült Mohamedet olyan embernek ismerték, aki igazságos, erényes, és egy barlangban meditált és gondolkozott.
Amikor 40 éves volt, akkor kapta meg prófétai küldetését. Ekkor jelent meg előtte Gábriel arkangyal, aki átadta a Koránt Mohamednek. Ez az a könyv, amit a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek.
A Korán eredeti formájában, változtatás nélkül maradt fenn, és megerősíti a Tórában, a Zsoltárokban és az Evangéliumokban levő igazságot. A Korán az egyetlen olyan létező Írás, ami eredeti arab formájában maradt fenn, tehát például a törökök is arabul olvassák.
Imádják-e a muszlimok Mohamedet: Nem! A muszlimok egyik prófétát, vagy személyt sem imádják. Ők hiszen és igaznak tartják az összes prófétát, így Ádámot, Noét, Ábrahámot, Dávidot, Salamont, Mózest és Jézust is. A muszlimok szerint Mohamed az utolsó a próféták sorában, aki eljött. A muszlimok hite alapján csak Allahot lehet imádni és szolgálni.
Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról: Igen magasra értékelik Jézust, és az ő kiváló édesanyját, Máriát. A Koránban az áll, hogy Jézus a csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé, azaz porból teremtette őt, majd így szólt: „Légy! És lett.” (Korán, 3:59)
Jézus, mint próféta, sok csodát tett. Például nem sokkal a születése után, az anyja erényessége védelmében beszélt. Allah egyéb kegyeiből pedig meggyógyította a vakot és a beteget, életre keltette a halottat, agyagból galambot alkotott, ám mindezek közül a legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott.
Jézus csodái Allah adományaként jöhettek létre azért, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. Eddig azt hihetjük, hogy szinte ugyanaz Jézus története a Koránban, mint a Bibliában, ám a Koránban Jézust nem feszítették keresztre, hanem felemelték az Égbe.
Melyek az iszlám oszlopai: Általában öt pontot emelgetnek:
1. Hit Allahban s Prófétájában Mohamedben.
2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelezőek.
3. Böjt (siyam), melyet a Ramadan hónapban kell teljesíteni.
4. Adakozás (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és gazdagok kötelessége.
5. Zarándoklat (Hadzs), a hívőknek életük során egyszer el kell zarándokolniuk Mekkába, de csak akkor, ha ehhez adottak a fizikai és anyagi feltételek.
Azért nevezik ezeket a pontokat oszlopoknak, mert ezek az épület részei, az épület pedig maga a teljes egész emberi lény, aki törődik és védi minden más teremtmény jogait, szem előtt tartja embertársai sorsát, megteremtve egy olyan társadalmat, melyben az igazságosság és a béke a legfennköltebb fogalmak.
Mi az értelme a muszlim imának: Erre a kérdésre a válasz az, hogy az iszlám istentisztelet értelme nem más, mint az, hogy ember hasson az Isten tudatára! Ez azonban nemcsak imádkozást jelent, hanem azt is, hogy Isten nevében segítenek a szegényeken, böjtölnek, és jót cselekednek.
Melyek a hit pillérei:
Ebből hatot különböztetünk meg:
1. Hinni Allahban. Ez négy dolgot tartalmaz:
- hit a magasztos Allah létezésében.
- hit az Ő isten voltában.
- hit az Ulühiyya-ban, vagyis Ő az egyetlen Igaz isten, nincs társa.
- hinni az Ő neveiben és atribútumaiban.
2. Hinni az angyalokban. Ez 4 dolgot tartalmaz:
- hit a létükben.
- hit azokban az angyalokban, akiket név szerint ismerünk.
- hit az ő alakjukban, külső formájukban, ha arról tudósítás van.
- hit azokban a cselekedeteikben, melyet Allah parancsára hajtanak végre.
3. Hit Allah könyveiben:
Allah könyvei: azok az iratok, amelyeket a magasságos Allah leküldött prófétáinak.
Ez a pillér négy dolgot tartalmaz:
- hit abban, hogy ezek Allahtól származnak.
- hit azokban amelyeket név szerint ismerünk, mint Tóra, amely Mózesnek, az Evangélium, ami Jézusnak, a Zsoltár (zabur), mely Dávidnak, a Korán amely Mohamednek küldetett le.
- hit ezen könyvek híradásában, mint pl. a Korán híradásában.
4. Hit a küldöttekben:
- küldött az, ki sugallatot kapott az emberek közül valamilyen törvényre, és annak terjesztésére.
- hit abban, hogy küldetésük, missziójuk valóban Allahtól való. Ha valaki egyikőtök küldetését is megtagadja, akkor megtagadja az összest ezáltal.
- a hit azokban akiket név szerint ismerünk, pl. Mohamed, Jézus, Ábrahám, Noé - béke legyen rajtuk.
- a hit abban, ami igaz az ő híradásaikból.
- azon isteni törvények (Saria) alapján cselekedni, amelyek elküldettek a Próféták Pecsétjével Mohamedhez, aki az emberiség egészéhez jött.
5. Hit a végső napban: a Végső Nap: a Feltámadás Napja, amikor az emberek a számadás és a jutalmazás elé néznek.
Három dolgot foglal magába:
- hit a feltámadásban.
- hit a számadásban és jutalomban.
- hit a Paradicsomban (Ganna) és a Pokolban, a Tűzben (Nar). E kettő a teremtmények örök lakhelye.
6. Hit az elrendelésben. Négy dolgot foglal magába:
- hit abban, hogy Allah mindent tud, minden dologról tud egészében és részleteiben.
- hit, hogy Allah mindezt megírta a jól őrzött Táblán (Lauh Mahfuz).
- hit aban, hogy minden létező és leendő csak Allah akarata.
Alárendelt-e a nő az iszlámban: Ennek pont az ellenkezője igaz. Az Iszlám több, mint 1400 éve azt mondja ki, hogy a nőknek azonos jogaik vannak mint a férfiaknak, csak ezek némelyik esetben eltérnek. A nőknek joguk van például a munkához, a tanúskodáshoz.
A családot viszont nem a nőknek kell eltartaniuk, hanem a férfiaknak. A nőknek a gyermeknevelés a kötelességük. Ugyanakkor a nők nem öltözködhetnek kihívóan a külvilág felé, és nem is viselkedhetnek kihívóan.
Az iszlám előírása szerint, ha egy nő férjhez megy, akkor joga van hozományt kérni a vőlegénytől, ami egyrészről abból áll, amit a házasságkötéskor kell fizetni, másrészről pedig abból a pénzből, amit az esetleges váláskor kap. A hozomány összege nincs meghatározva, úgyhogy ez a menyasszonyon múlik.
A próféta hagyománya a muszlim férfiaknak az, hogy köztük a legjobb az, aki a családjával is a legjobb. Az tehát, hogy néhány muszlim elnyomja a feleségét nem az iszlámból adódik. Ennek oka az alulműveltség és a kulturális különbségek.
Hisznek-e a muszlimok a túlvilágban: Mivel Allah igazságos, ezért szükség van egy rendszerre, ami alapján azok, akik életükben jót tettek megkapják a jutalmukat, akik pedig rosszat, azok a büntetést érdemelnek.
A muszlimok tehát hisznek a túlvilágban, amely szerintünk a Paradicsom és a Pokol. Mindkettőt Allah teremtette, és mind a kettőbe feltételei vannak a bebocsátásnak. A muszlimok abban hisznek, hogy az evilági életünk csak egy múló jelenség, egy próbatétel, amin, ha átmentek, akkor egy folyamatos élvezetet és kényelmet nyújtó életben részesülhetnek, a jó és kegyes emberek társaságában, az Égben és a Paradicsomban.
A hitetlenek jó cselekedetei kárba vesznek az iszlám szerint: Nem, ugyanis a Korán kimondja, hogy: „Bárki, aki egy porszemnyi jót is tett, azt meg fogja látni, s bárki, aki egy porszemnyi rosszat is tett, azt is meg fogja látni.”
Ez azt jelenti, hogy a hitetlenek, ha jót tettek, akkor még ezen a világon megkapják a jutalmukat.
Azok viszont, akik hívők és jót tettek, ezen a világon, és a túlvilágon is jutalomban részesülnek. A végső számonkérés, természetesen, Allah dolga.
Milyenek a muszlimok öltözködési szabályai: A szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyozza az iszlám, amely szerint senkit sem szabad szexuális tárgyként kezelni. A férfiak és a nők számára ez az irányadó.
Egyikük ruhája sem lehet túl vékony, túl szoros, és a testvonalát sem hangsúlyozhatja ki túlságosan. A férfiak esetében legalább a térd és a köldök közötti részt kell takarnia a ruhának. Nők esetében pedig minden részt.
Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban: A Korán szerint a muszlimok nem ehetnek sertést, és az abból származó termékeket. Elhullott és döglött (olyan állatokat, melyek természetes módon haltak meg, s némely speciális esetet) állatot sem ehetnek. A ragadozó állatok húsát sem szabad fogyasztaniuk, mert azok döglött állatot ettek életükben. Tilos alkoholos italt inniuk, és kábítószerekkel sem élhetnek.
Mi az iszlám fundamentalizmus: Az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy „fundamentalizmus”. Ezt az elnevezést csak a nyugati sajtó találta ki, és kötötte össze azokkal a muszlimokkal, akik az alapvető, ősi és eredeti elvekhez akarnak visszatérni. Az iszlám a türelem vallása. Egy igaz hívő muszlim pedig nem lehet fanatikus, vagy szélsőséges.
Milyen az iszlám év: Az iszlám időszámítás a kivonulástól, a Hidzsrától kezdődik, amikor Mohamed próféta (622-ben Mekkából Medinába vonult. Ezt nevezik hold évnek, ami 354 napos. Az első hónap neve Muharam. A keresztény 1997-es év a Hidzsra szerint (Anna Hegirae, A.H.) 1418.
Melyek a jelentősebb muszlim ünnepek:
Id al-Fitr: ez böjtölés vége Ramadan hónapban. Nyilvános imákkal ünneplik, lakomákkal és ajándékozással.
Id al-Adha: ez jelöli az éves mekkai zarándoklat végét, aminél a nyilvános és közös ima után, azok, akik megtehetik, bárányt, marhát, tevét áldoznak fel. Ezzel imitálják Ábrahám engedelmességét Allahhal szemben, aki kész lett volna feláldozni a fiát.
Mi a Saria: Ez egy minden részletre kiterjedő, átfogó törvénykezés, ami két forrásból, a Koránból és a Szunna, azaz Mohamed próféta hagyományaiból áll össze. A Saria az egyén és a társadalom minden egyes percét és pillanatát szabályozza.
Az iszlám jog, a Saria célja az, hogy védje az egyén alapvető jogait. Ebbe beletartózik az élethez, vagyonhoz való jog, a vallás és politikai szabadság, valamint biztosítja a nők és a kisebbséget jogait.
Az iszlám országokban azért olyan alacsony a bűnelkövetési ráta, mert az iszlám büntetőjogot alkalmazzák. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha felállítottak minden más iszlám törvényi formulát, ezzel garantálva az igazságot és mások jogainak védelmét.
Igaz-e, hogy az iszlám a „kard” erejével terjed: A Korán szerint, tehát senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy muszlim legyen. Igaz, sok helyen, ahová a föld népét felszabadító muszlim seregek érkeztek, kardot vittek magukkal, mert az volt abban a korban a szokásos fegyver, az iszlám mégsem kard által terjedt el a világon.
A világ számos helyén, mint a Távol-Kelet, Indonézia, Kína vagy Afrika sok területe, nem maradt fenn olyan dokumentum, ami arról szólna, hogy muszlim seregek jártak arra. Azzal, hogy azt mondjuk, hogy az iszlám kard által terjedt el, azt is mondhatnánk, hogy a kereszténységet vadászrepülőkkel, bombákkal terjesztették el, ami szintén nem igaz. Erre jó példa India, ahol a muszlimok még ma is kisebbségben vannak, pedig 700 évig uralkodtak ott.
Igaz-e, hogy a dzsihad szent háborút jelent: A média sokszor azt hangoztatja, hogy a dzsihad szent háború, pedig a „dzshiád” azt jelenti, hogy „erőfeszítés Isten útján”, tehát minden olyan erőfeszítés a mindennapi életben, amely az isteni kívánalmak teljesítésére vállalkozik, dzsihad.
A dzsihadon belül az a legnagyobb előrelépés, ha az ember legyőzi saját zsarnokságát, önzőségét, a hazugságot, és ezek helyébe az igazság, szeretet és a béke lép. Ennek a harcnak a célja az önzés legyőzése, a háttérben működő gonosz visszaszorítása.
Ám az is dzsihadot jelent, ha egy muszlim megvédi az országát és vallását az idegen támadóktól. A dzsihad fajtáinak meghatározása egy vallási vezetés, vagy muszlim államfő feladata. Ezt a Koránból és a Szunnából kell megtenniük, és esetleg nyilvánosságra hozniuk.
Mi a szolgálat célja az iszlámban: A cél az, hogy az egyén istenfélővé, Istennek törődővé váljon. A szolgálat lehet ima, böjtölés, adakozás, amivel a hívők el akarják érni Allah elégedettségét. Az ember eközben istenfélő gondolataiban és tetteiben. Ezáltal nagyobb a reménye abban, hogy megkapja Allahtól a neki járó jutalmat ezen a világon és a túlvilágon.
Milyen a viszony a muszlim területeken lévő vallási kisebbségekkel: Az iszlám elismeri a vallási kisebbségeket az országaiban. A muszlim országban élő vallási kisebbségeknek a jólétét és létbiztonságát egy speciális adó (dzsizjah) biztosítja, mely fizetése felmenti őket a katonáskodás terhe alól is.
Mohamed próféta minden muszlimnak megtiltotta, hogy kárt tegyenek a keresztény templomokban vagy zsinagógákban. Omár kalifa többször engedélyezte, hogy a muszlim hódítók keresztény templomban imádkozzanak.
Hogyan kell a muszlimoknak a keresztényekkel és a zsidókkal bánni: A „könyv népeiként” tekintik a muszlimok a keresztényeket és a zsidókat, mert Isten nekik Mohamed előtt küldte el a szentírást.
A muszlimok úgy vélik, hogy ezek a népek ugyanúgy egy Istenben hisznek, ezért ez összeköti a három vallás követőit, mint az is, hogy Mózesig mindhárom nép elismeri isten prófétáit. Jézust viszont csak a keresztények és a muszlimok fogadják el.
Néhány gyakori arab és török szó, kifejezés értelmezése az iszlámban:
Allah: az egyetlen, az egy igaz Isten
Dzsihad: fáradozás, harc Isten útján
Dzsijah: fejadó, védelmi adó, amit a különböző történelmi iszlám államokban a zsidók és a keresztények fizettek az államnak
Hadzs: zarándoklat Mekkába
Hidzsab: a muszlim nők kendője
Hidzsra: a muszlimok kivándorlása Mekkából Medinába 622-ben, valamint a muszlim időszámítás kezdete
Id al-Adha: a hadzs befejezése alkalmából tartott ünnep, Kurban bayran
Id al-Fitr: a Ramadan böjt befejezése alkalmából tartott ünnep, Ramazan bayran
Iman: a gondolat
Iszlam: Isten akaratába való belenyugvás, megbékélés
Korán: a leggyakoribb olvasmány; a muszlimok szent könyve, Isten szava, 114 fejezetből áll
Muharran: az első hónap neve az Iszlám holdévben
Ramadan: böjthónap
Salah: az iszlám ima arab neve, amit naponta ötször végeznek
Sharia: Iszlám törvénykezés, iszlám jog
Sia - siíta: Ali kalifa követő, Ali pártja
Szunna: Mohamed próféta cselekedeteinek, mondásainak példája, ami kiegészíti a Koránt
Szunniták: a legnagyobb muszlim csoport, a siíták kisebbségben vannak
Szúra: Korán fejezet
Zakat: alamizsna, szegényadó, amit a megtakarított, félretett vagyon után kell a muszlimnak fizetnie évente (2,5%).
(Forrás: terebess.hu)
A múlt heti párizsi vérengzés után újra napirendre került az iszlám és a terrorizmus kérdése. Jelenleg is élénk vita folyik arról, hogy mennyire volt etikus a szatirikus laptól, hogy olyan karikatúrákat jelentettek meg, amely kigúnyolt egy vallást. Erről a kérdésről mindenkinek megvan a maga véleménye, de azt leszögezhetjük, hogy nincs olyan ok, ami igazolná a gyilkosságot.Az iszlám vallást, tehát megint pengeélre állítják, és sokan hajlamosak azt hangoztatni, hogy mindenki terrorista, aki muzulmán. Ez nem igaz, hiszen a terroristák vallása a terrorizmus.
Annak érdekében, hogy jobban megismerjük az iszlámot, lássuk mik a legfontosabb dolgok, amiket tudnunk kell erről a vallásról!
Mit jelent az iszlám: Az iszlám jelentése a béke, alávetés, megadás. A béke itt azt jelenti, hogy az emberek békében élnek a környezetükkel és önmagukkal. Az alávetés Isten és parancsai iránti alázatot, odaadást, engedelmességet jelenti. Egy szélesebb jelentésben az iszlám nem más, mint az, hogy az emberek úgy teremtsenek békét, hogy közben alávetik magukat Isten akaratának.
Ez a vallás tehát az egyetlen, aminek az elnevezése egy erkölcsi viselkedési formát és életformát tartalmaz. Fontos megjegyeznünk, hogy a muszlimokat tilos mohamedánnak nevezni, mert ez számukra sértés, hiszen nem imádják Mohamed prófétát.
Az iszlám erőszakot és terrorizmust jelent: Ellenkezőleg! Az iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása. A muszlimok számára az emberi élet a legfőbb érték, amit Istentől kaptak.
Az Iszlám minden formájában elítéli az erőszakot, így a keresztes háborút, a spanyol inkvizíciót, a II. Világháborút, a Szerbek boszniai vérengzését, és még folytathatnánk a történelmi példák felsorolását. Azt, aki erőszakos dolgot követ el, és azt az iszlámmal akarja igazolni, kizárhatják a közösségből.
Az iszlám viselkedés alapelvei:1. Intim kapcsolatok, párkeresés: Az iszlám elutasít minden házasságon kívüli intim kapcsolatot, és a megcsalást is. A házasság biztosítja a biztonságot, a születendő gyerekek jövőjét, és a tisztaságot a párkapcsolatban. Az iszlámban nincs próbaházasság.
2. Homoszexualitás és AIDS: Az iszlám elutasítja a homoszexualitást. A muszlim orvosok viszont ugyanúgy ellátják az AIDS betegeket. Akkor is, ha azok homoszexuális kapcsolat miatt fertőződtek meg.
3. Terhességmegelőzés és magzatelhajtás: Az iszlám engedi, hogy a nők védekezzenek és fogamzásgátlót szedjenek. Az abortusz is engedélyezett, de csak akkor, ha a nő nincs 3 hónapos terhes.
4. Kegyes halál és az öngyilkosság: Mind a kettőt tiltja az iszlám, mert a muszlimok hite szerint az élet Istentől van, aki egyúttal megszabta a halál idejét is, ebbe pedig nem avatkozhat bele az ember.
5. Szervátültetés: Az életmentésről az iszlám álláspontja a Koránban szerepel. (Korán 5:32)
Ez alapján Isten számára az élet a legfontosabb dolog, úgyhogy a szervátültetés engedélyezett. Az iszlám viszont nem fogadja el a szervkereskedelmet.
Ki is Allah: Az Allah egy arab szó, ami azt jelenti, hogy „egyetlen Isten”. Ez hasonló az arámi Eloh szóhoz. Allah nem kizárólag a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene, mivel Ő teremtette meg őket, és Ő gondoskodik róluk.
Ki a muszlim: Az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez akkor jöhet létre, ha elmondja a tanúságtételt, ami az, hogy: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohamed Allah prófétája. Szélesebb értelmezésben bárki, aki önként aláveti magát Allah akaratának, az muszlimnak számít, tehát Mohamed előtt minden próféta muszlimnak számít.
A Korán külön megemlíti Ábrahámot, ki sok-sok évvel megelőzte Mózest és Krisztust. A Koránban az áll, hogy: „Nem volt ő sem zsidó, sem keresztény, hanem muszlim volt”, mert alávetette magát Allah akaratának.
Vannak olyan muszlimok, akik nem vetik alá magukat Allah akaratának, és vannak, akik az egész életüket úgy élik, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az iszlámnak megfelelő életet éljenek.
Az iszlámot tehát nem ítélhetjük meg az alapján, hogy csak azokat vesszük figyelembe, akik muszlim neveket viselnek, de a tetteik és a cselekedetteik alapján nem lehet őket muszlimnak nevezni. Az, hogy valaki mennyire muszlim attól függ, hogy hitében, lelkében és tetteiben mennyire veti alá magát Allah akaratának.
Ki Mohamed: Egy előkelő mekkai törzsben született Arábiában, a keresztény időszámítás szerint 570-ben. A családfáját Izmáelig vezeték vissza. Ő volt Ábrahám Próféta fia. Mohamed édesapja még a fia születése előtt meghalt. Az édesanyja pedig akkor vesztette életét, amikor Mohamed 6 esztendős volt.Mohamedet először dajka nevelte, majd nagyapja és később a nagybátyja. Az oktatásban nem részesült Mohamedet olyan embernek ismerték, aki igazságos, erényes, és egy barlangban meditált és gondolkozott.
Amikor 40 éves volt, akkor kapta meg prófétai küldetését. Ekkor jelent meg előtte Gábriel arkangyal, aki átadta a Koránt Mohamednek. Ez az a könyv, amit a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek.
A Korán eredeti formájában, változtatás nélkül maradt fenn, és megerősíti a Tórában, a Zsoltárokban és az Evangéliumokban levő igazságot. A Korán az egyetlen olyan létező Írás, ami eredeti arab formájában maradt fenn, tehát például a törökök is arabul olvassák.
Imádják-e a muszlimok Mohamedet: Nem! A muszlimok egyik prófétát, vagy személyt sem imádják. Ők hiszen és igaznak tartják az összes prófétát, így Ádámot, Noét, Ábrahámot, Dávidot, Salamont, Mózest és Jézust is. A muszlimok szerint Mohamed az utolsó a próféták sorában, aki eljött. A muszlimok hite alapján csak Allahot lehet imádni és szolgálni.
Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról: Igen magasra értékelik Jézust, és az ő kiváló édesanyját, Máriát. A Koránban az áll, hogy Jézus a csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé, azaz porból teremtette őt, majd így szólt: „Légy! És lett.” (Korán, 3:59)
Jézus, mint próféta, sok csodát tett. Például nem sokkal a születése után, az anyja erényessége védelmében beszélt. Allah egyéb kegyeiből pedig meggyógyította a vakot és a beteget, életre keltette a halottat, agyagból galambot alkotott, ám mindezek közül a legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott.
Jézus csodái Allah adományaként jöhettek létre azért, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. Eddig azt hihetjük, hogy szinte ugyanaz Jézus története a Koránban, mint a Bibliában, ám a Koránban Jézust nem feszítették keresztre, hanem felemelték az Égbe.
Melyek az iszlám oszlopai: Általában öt pontot emelgetnek:1. Hit Allahban s Prófétájában Mohamedben.
2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelezőek.
3. Böjt (siyam), melyet a Ramadan hónapban kell teljesíteni.
4. Adakozás (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és gazdagok kötelessége.
5. Zarándoklat (Hadzs), a hívőknek életük során egyszer el kell zarándokolniuk Mekkába, de csak akkor, ha ehhez adottak a fizikai és anyagi feltételek.
Azért nevezik ezeket a pontokat oszlopoknak, mert ezek az épület részei, az épület pedig maga a teljes egész emberi lény, aki törődik és védi minden más teremtmény jogait, szem előtt tartja embertársai sorsát, megteremtve egy olyan társadalmat, melyben az igazságosság és a béke a legfennköltebb fogalmak.
Mi az értelme a muszlim imának: Erre a kérdésre a válasz az, hogy az iszlám istentisztelet értelme nem más, mint az, hogy ember hasson az Isten tudatára! Ez azonban nemcsak imádkozást jelent, hanem azt is, hogy Isten nevében segítenek a szegényeken, böjtölnek, és jót cselekednek.
Melyek a hit pillérei:
Ebből hatot különböztetünk meg:
1. Hinni Allahban. Ez négy dolgot tartalmaz:
- hit a magasztos Allah létezésében.
- hit az Ő isten voltában.
- hit az Ulühiyya-ban, vagyis Ő az egyetlen Igaz isten, nincs társa.
- hinni az Ő neveiben és atribútumaiban.
2. Hinni az angyalokban. Ez 4 dolgot tartalmaz:
- hit a létükben.
- hit azokban az angyalokban, akiket név szerint ismerünk.
- hit az ő alakjukban, külső formájukban, ha arról tudósítás van.
- hit azokban a cselekedeteikben, melyet Allah parancsára hajtanak végre.
3. Hit Allah könyveiben:
Allah könyvei: azok az iratok, amelyeket a magasságos Allah leküldött prófétáinak.
Ez a pillér négy dolgot tartalmaz:
- hit abban, hogy ezek Allahtól származnak.
- hit azokban amelyeket név szerint ismerünk, mint Tóra, amely Mózesnek, az Evangélium, ami Jézusnak, a Zsoltár (zabur), mely Dávidnak, a Korán amely Mohamednek küldetett le.
- hit ezen könyvek híradásában, mint pl. a Korán híradásában.
4. Hit a küldöttekben:
- küldött az, ki sugallatot kapott az emberek közül valamilyen törvényre, és annak terjesztésére.
- hit abban, hogy küldetésük, missziójuk valóban Allahtól való. Ha valaki egyikőtök küldetését is megtagadja, akkor megtagadja az összest ezáltal.
- a hit azokban akiket név szerint ismerünk, pl. Mohamed, Jézus, Ábrahám, Noé - béke legyen rajtuk.
- a hit abban, ami igaz az ő híradásaikból.
- azon isteni törvények (Saria) alapján cselekedni, amelyek elküldettek a Próféták Pecsétjével Mohamedhez, aki az emberiség egészéhez jött.
5. Hit a végső napban: a Végső Nap: a Feltámadás Napja, amikor az emberek a számadás és a jutalmazás elé néznek.
Három dolgot foglal magába:
- hit a feltámadásban.
- hit a számadásban és jutalomban.
- hit a Paradicsomban (Ganna) és a Pokolban, a Tűzben (Nar). E kettő a teremtmények örök lakhelye.
6. Hit az elrendelésben. Négy dolgot foglal magába:
- hit abban, hogy Allah mindent tud, minden dologról tud egészében és részleteiben.
- hit, hogy Allah mindezt megírta a jól őrzött Táblán (Lauh Mahfuz).
- hit aban, hogy minden létező és leendő csak Allah akarata.
Alárendelt-e a nő az iszlámban: Ennek pont az ellenkezője igaz. Az Iszlám több, mint 1400 éve azt mondja ki, hogy a nőknek azonos jogaik vannak mint a férfiaknak, csak ezek némelyik esetben eltérnek. A nőknek joguk van például a munkához, a tanúskodáshoz.A családot viszont nem a nőknek kell eltartaniuk, hanem a férfiaknak. A nőknek a gyermeknevelés a kötelességük. Ugyanakkor a nők nem öltözködhetnek kihívóan a külvilág felé, és nem is viselkedhetnek kihívóan.
Az iszlám előírása szerint, ha egy nő férjhez megy, akkor joga van hozományt kérni a vőlegénytől, ami egyrészről abból áll, amit a házasságkötéskor kell fizetni, másrészről pedig abból a pénzből, amit az esetleges váláskor kap. A hozomány összege nincs meghatározva, úgyhogy ez a menyasszonyon múlik.
A próféta hagyománya a muszlim férfiaknak az, hogy köztük a legjobb az, aki a családjával is a legjobb. Az tehát, hogy néhány muszlim elnyomja a feleségét nem az iszlámból adódik. Ennek oka az alulműveltség és a kulturális különbségek.
Hisznek-e a muszlimok a túlvilágban: Mivel Allah igazságos, ezért szükség van egy rendszerre, ami alapján azok, akik életükben jót tettek megkapják a jutalmukat, akik pedig rosszat, azok a büntetést érdemelnek.
A muszlimok tehát hisznek a túlvilágban, amely szerintünk a Paradicsom és a Pokol. Mindkettőt Allah teremtette, és mind a kettőbe feltételei vannak a bebocsátásnak. A muszlimok abban hisznek, hogy az evilági életünk csak egy múló jelenség, egy próbatétel, amin, ha átmentek, akkor egy folyamatos élvezetet és kényelmet nyújtó életben részesülhetnek, a jó és kegyes emberek társaságában, az Égben és a Paradicsomban.
A hitetlenek jó cselekedetei kárba vesznek az iszlám szerint: Nem, ugyanis a Korán kimondja, hogy: „Bárki, aki egy porszemnyi jót is tett, azt meg fogja látni, s bárki, aki egy porszemnyi rosszat is tett, azt is meg fogja látni.”
Ez azt jelenti, hogy a hitetlenek, ha jót tettek, akkor még ezen a világon megkapják a jutalmukat.
Azok viszont, akik hívők és jót tettek, ezen a világon, és a túlvilágon is jutalomban részesülnek. A végső számonkérés, természetesen, Allah dolga.
Milyenek a muszlimok öltözködési szabályai: A szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyozza az iszlám, amely szerint senkit sem szabad szexuális tárgyként kezelni. A férfiak és a nők számára ez az irányadó.Egyikük ruhája sem lehet túl vékony, túl szoros, és a testvonalát sem hangsúlyozhatja ki túlságosan. A férfiak esetében legalább a térd és a köldök közötti részt kell takarnia a ruhának. Nők esetében pedig minden részt.
Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban: A Korán szerint a muszlimok nem ehetnek sertést, és az abból származó termékeket. Elhullott és döglött (olyan állatokat, melyek természetes módon haltak meg, s némely speciális esetet) állatot sem ehetnek. A ragadozó állatok húsát sem szabad fogyasztaniuk, mert azok döglött állatot ettek életükben. Tilos alkoholos italt inniuk, és kábítószerekkel sem élhetnek.
Mi az iszlám fundamentalizmus: Az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy „fundamentalizmus”. Ezt az elnevezést csak a nyugati sajtó találta ki, és kötötte össze azokkal a muszlimokkal, akik az alapvető, ősi és eredeti elvekhez akarnak visszatérni. Az iszlám a türelem vallása. Egy igaz hívő muszlim pedig nem lehet fanatikus, vagy szélsőséges.
Milyen az iszlám év: Az iszlám időszámítás a kivonulástól, a Hidzsrától kezdődik, amikor Mohamed próféta (622-ben Mekkából Medinába vonult. Ezt nevezik hold évnek, ami 354 napos. Az első hónap neve Muharam. A keresztény 1997-es év a Hidzsra szerint (Anna Hegirae, A.H.) 1418.
Melyek a jelentősebb muszlim ünnepek:Id al-Fitr: ez böjtölés vége Ramadan hónapban. Nyilvános imákkal ünneplik, lakomákkal és ajándékozással.
Id al-Adha: ez jelöli az éves mekkai zarándoklat végét, aminél a nyilvános és közös ima után, azok, akik megtehetik, bárányt, marhát, tevét áldoznak fel. Ezzel imitálják Ábrahám engedelmességét Allahhal szemben, aki kész lett volna feláldozni a fiát.
Mi a Saria: Ez egy minden részletre kiterjedő, átfogó törvénykezés, ami két forrásból, a Koránból és a Szunna, azaz Mohamed próféta hagyományaiból áll össze. A Saria az egyén és a társadalom minden egyes percét és pillanatát szabályozza.
Az iszlám jog, a Saria célja az, hogy védje az egyén alapvető jogait. Ebbe beletartózik az élethez, vagyonhoz való jog, a vallás és politikai szabadság, valamint biztosítja a nők és a kisebbséget jogait.
Az iszlám országokban azért olyan alacsony a bűnelkövetési ráta, mert az iszlám büntetőjogot alkalmazzák. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha felállítottak minden más iszlám törvényi formulát, ezzel garantálva az igazságot és mások jogainak védelmét.
Igaz-e, hogy az iszlám a „kard” erejével terjed: A Korán szerint, tehát senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy muszlim legyen. Igaz, sok helyen, ahová a föld népét felszabadító muszlim seregek érkeztek, kardot vittek magukkal, mert az volt abban a korban a szokásos fegyver, az iszlám mégsem kard által terjedt el a világon.
A világ számos helyén, mint a Távol-Kelet, Indonézia, Kína vagy Afrika sok területe, nem maradt fenn olyan dokumentum, ami arról szólna, hogy muszlim seregek jártak arra. Azzal, hogy azt mondjuk, hogy az iszlám kard által terjedt el, azt is mondhatnánk, hogy a kereszténységet vadászrepülőkkel, bombákkal terjesztették el, ami szintén nem igaz. Erre jó példa India, ahol a muszlimok még ma is kisebbségben vannak, pedig 700 évig uralkodtak ott.
Igaz-e, hogy a dzsihad szent háborút jelent: A média sokszor azt hangoztatja, hogy a dzsihad szent háború, pedig a „dzshiád” azt jelenti, hogy „erőfeszítés Isten útján”, tehát minden olyan erőfeszítés a mindennapi életben, amely az isteni kívánalmak teljesítésére vállalkozik, dzsihad.
A dzsihadon belül az a legnagyobb előrelépés, ha az ember legyőzi saját zsarnokságát, önzőségét, a hazugságot, és ezek helyébe az igazság, szeretet és a béke lép. Ennek a harcnak a célja az önzés legyőzése, a háttérben működő gonosz visszaszorítása.
Ám az is dzsihadot jelent, ha egy muszlim megvédi az országát és vallását az idegen támadóktól. A dzsihad fajtáinak meghatározása egy vallási vezetés, vagy muszlim államfő feladata. Ezt a Koránból és a Szunnából kell megtenniük, és esetleg nyilvánosságra hozniuk.
Mi a szolgálat célja az iszlámban: A cél az, hogy az egyén istenfélővé, Istennek törődővé váljon. A szolgálat lehet ima, böjtölés, adakozás, amivel a hívők el akarják érni Allah elégedettségét. Az ember eközben istenfélő gondolataiban és tetteiben. Ezáltal nagyobb a reménye abban, hogy megkapja Allahtól a neki járó jutalmat ezen a világon és a túlvilágon.Milyen a viszony a muszlim területeken lévő vallási kisebbségekkel: Az iszlám elismeri a vallási kisebbségeket az országaiban. A muszlim országban élő vallási kisebbségeknek a jólétét és létbiztonságát egy speciális adó (dzsizjah) biztosítja, mely fizetése felmenti őket a katonáskodás terhe alól is.
Mohamed próféta minden muszlimnak megtiltotta, hogy kárt tegyenek a keresztény templomokban vagy zsinagógákban. Omár kalifa többször engedélyezte, hogy a muszlim hódítók keresztény templomban imádkozzanak.
Hogyan kell a muszlimoknak a keresztényekkel és a zsidókkal bánni: A „könyv népeiként” tekintik a muszlimok a keresztényeket és a zsidókat, mert Isten nekik Mohamed előtt küldte el a szentírást.
A muszlimok úgy vélik, hogy ezek a népek ugyanúgy egy Istenben hisznek, ezért ez összeköti a három vallás követőit, mint az is, hogy Mózesig mindhárom nép elismeri isten prófétáit. Jézust viszont csak a keresztények és a muszlimok fogadják el.
Néhány gyakori arab és török szó, kifejezés értelmezése az iszlámban:
Allah: az egyetlen, az egy igaz Isten
Dzsihad: fáradozás, harc Isten útján
Dzsijah: fejadó, védelmi adó, amit a különböző történelmi iszlám államokban a zsidók és a keresztények fizettek az államnak
Hadzs: zarándoklat Mekkába
Hidzsab: a muszlim nők kendője
Hidzsra: a muszlimok kivándorlása Mekkából Medinába 622-ben, valamint a muszlim időszámítás kezdete
Id al-Adha: a hadzs befejezése alkalmából tartott ünnep, Kurban bayran
Id al-Fitr: a Ramadan böjt befejezése alkalmából tartott ünnep, Ramazan bayran
Iman: a gondolat
Iszlam: Isten akaratába való belenyugvás, megbékélés
Korán: a leggyakoribb olvasmány; a muszlimok szent könyve, Isten szava, 114 fejezetből áll
Muharran: az első hónap neve az Iszlám holdévben
Ramadan: böjthónap
Salah: az iszlám ima arab neve, amit naponta ötször végeznek
Sharia: Iszlám törvénykezés, iszlám jog
Sia - siíta: Ali kalifa követő, Ali pártja
Szunna: Mohamed próféta cselekedeteinek, mondásainak példája, ami kiegészíti a Koránt
Szunniták: a legnagyobb muszlim csoport, a siíták kisebbségben vannak
Szúra: Korán fejezet
Zakat: alamizsna, szegényadó, amit a megtakarított, félretett vagyon után kell a muszlimnak fizetnie évente (2,5%).
(Forrás: terebess.hu)
Hozzászólások