IV. Károly és a Vatikán béketörekvéseiről tartottak konferenciát Rómában
IV. Károly magyar király és XV. Benedek pápa első világháború alatti béketörekvéseiről tartottak konferenciát a Habsburg-Lotaringiai ház utolsó uralkodója boldoggá avatása huszadik évfordulóján Rómában hétfő este.
Dominique Mamberti bíboros, az Apostoli Szignatúrának, a katolikus egyház Legfelsőbb Bíróságának prefektusa kijelentette: IV. Károly példaképnek számít a mai Európa politikusai számára.
Politikai döntéseit és személyes életvitelét egyaránt keresztény szemlélet irányította: a “béke embere” volt - hangoztatta a bíboros. Az olasz főváros Pápai Német Intézetében rendezett konferencián a Vatikán, Magyarország és a Habsburg-Lotaringiai ház képviseltette magát egyházi és világi tudósok részvételével. Jelen volt Habsburg-Lotaringiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete. A konferenciára üzenetet küldött Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyminiszter.
IV. Károlyt 2004. október 3-án II. János Pál avatta boldoggá a Szent Péter téren. Emléknapjának azonban Zita hercegnővel való házasságkötését, október 21-t jelölték ki. Szentté avatási eljárása megkezdődött. Mamberti bíboros úgy vélte, IV. Károlyt szentség övezte, ezért nem lesz nehéz a kanonizációs eljárás során olyan csodatételt találni, amely a szentté avatásához szükséges.
Johan Ickx, a szentszéki államtitkárság történelmi levéltára igazgatója a XV. Benedek pápa és IV. Károly közötti kapcsolat eddig kevéssé ismert dokumentumait ismertette, többek között azt a levelet, amelyet az uralkodó követeken keresztül 1917 februárjában a Vatikánba juttatott el. IV. Károly békejavaslatot küldött az egyházfőnek, aki maga is közvetíteni igyekezett a háborús felek között.
A történelmi levéltár kötetekben őrzi azokat a magánszemélyektől, intézményektől, más vallási szervezetektől az Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa, vezette szentszéki államtitkárságra az első világháború éveiben érkezett béketerveket és javaslatokat. “IV. Károly levele kitűnik a többi közül” - hangoztatta Johan Ickx. A levéltár igazgatója rámutatott, hogy a Vatikán békeközvetítése az első világháború éveiben nem hasonlítható a mai háborús helyzetekben vállalt szerephez, mivel a pápai állam abban az időben nem bírt a mostani önállósággal és kezdeményezési lehetőséggel.
XV. Benedek és a Szentszék nem hivatalos támogatását adta IV. Károly békejavaslatára, mivel a pápai államnak a semlegesség látszatát kellett mutatnia. Tóth Krisztina, a 2022-ben megalakult Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője a többi között IV. Károly magyar királyi koronázási ceremóniáját elevenítette fel. Szó volt a száműzött uralkodó Madeirában töltött éveiről is.
A konferenciát záró misét José Tolentino de Mendonça bíboros, a Kulturális és Oktatási dikasztérium prefektusa mutatta be a Pápai Német Intézethez tartozó Santa Maria dell’Anima templomban. Habsburg-Lotaringiai Eduard az MTI-nek úgy nyilatkozott, IV. Károly emberként és politikusként is a “keresztény béke szolgálatában állt, a béke tevékeny előmozdítója volt együttműködésben és összhangban a Szentszék egy idejű békemissziójával”.
(Forrás: MTI)
Dominique Mamberti bíboros, az Apostoli Szignatúrának, a katolikus egyház Legfelsőbb Bíróságának prefektusa kijelentette: IV. Károly példaképnek számít a mai Európa politikusai számára.Politikai döntéseit és személyes életvitelét egyaránt keresztény szemlélet irányította: a “béke embere” volt - hangoztatta a bíboros. Az olasz főváros Pápai Német Intézetében rendezett konferencián a Vatikán, Magyarország és a Habsburg-Lotaringiai ház képviseltette magát egyházi és világi tudósok részvételével. Jelen volt Habsburg-Lotaringiai Eduard, Magyarország szentszéki nagykövete.
IV. Károlyt 2004. október 3-án II. János Pál avatta boldoggá a Szent Péter téren. Emléknapjának azonban Zita hercegnővel való házasságkötését, október 21-t jelölték ki. Szentté avatási eljárása megkezdődött. Mamberti bíboros úgy vélte, IV. Károlyt szentség övezte, ezért nem lesz nehéz a kanonizációs eljárás során olyan csodatételt találni, amely a szentté avatásához szükséges.
Johan Ickx, a szentszéki államtitkárság történelmi levéltára igazgatója a XV. Benedek pápa és IV. Károly közötti kapcsolat eddig kevéssé ismert dokumentumait ismertette, többek között azt a levelet, amelyet az uralkodó követeken keresztül 1917 februárjában a Vatikánba juttatott el. IV. Károly békejavaslatot küldött az egyházfőnek, aki maga is közvetíteni igyekezett a háborús felek között.
A történelmi levéltár kötetekben őrzi azokat a magánszemélyektől, intézményektől, más vallási szervezetektől az Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa, vezette szentszéki államtitkárságra az első világháború éveiben érkezett béketerveket és javaslatokat. “IV. Károly levele kitűnik a többi közül” - hangoztatta Johan Ickx. A levéltár igazgatója rámutatott, hogy a Vatikán békeközvetítése az első világháború éveiben nem hasonlítható a mai háborús helyzetekben vállalt szerephez, mivel a pápai állam abban az időben nem bírt a mostani önállósággal és kezdeményezési lehetőséggel.
XV. Benedek és a Szentszék nem hivatalos támogatását adta IV. Károly békejavaslatára, mivel a pápai államnak a semlegesség látszatát kellett mutatnia. Tóth Krisztina, a 2022-ben megalakult Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője a többi között IV. Károly magyar királyi koronázási ceremóniáját elevenítette fel. Szó volt a száműzött uralkodó Madeirában töltött éveiről is.
A konferenciát záró misét José Tolentino de Mendonça bíboros, a Kulturális és Oktatási dikasztérium prefektusa mutatta be a Pápai Német Intézethez tartozó Santa Maria dell’Anima templomban. Habsburg-Lotaringiai Eduard az MTI-nek úgy nyilatkozott, IV. Károly emberként és politikusként is a “keresztény béke szolgálatában állt, a béke tevékeny előmozdítója volt együttműködésben és összhangban a Szentszék egy idejű békemissziójával”.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások