Miniszterelnökség: reneszánszát éli a zsidó kultúra Magyarországon
Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre - mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár kedden, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián.
A Miniszterelnökség képviselője a Nemzeti Örökség Intézete által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen elmondta, a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely "Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja".
"Európa és benne hazánk megmaradása és megerősödése a zsidó-keresztény hagyományokból gyökerező hit mélységeiben és az őszinte párbeszédben keresendő" - húzta alá.
A helyettes államtitkár felidézte: az 1867-es emancipációs törvény, majd a zsidó vallást elismerő 1895-ös jogszabály a zsidóságot is bevonta a korszakra jellemző gyorsütemű társadalmi, gazdasági modernizációba. Ennek köszönthetően pedig csaknem megduplázódott, az 1869-es 550 ezerről 1910-re 930 ezerre emelkedett az izraelita felekezetűek száma - folytatta, hozzátéve, a XX. század diktatúrái tragikus módon akasztották meg ezt a fejlődést.
A holokauszt 600 ezer magyar áldozata, a kommunista diktatúra üldözötteinek sorsa hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország olyan mély válságba süllyedt, amelyből az 1990-es rendszerváltás óta most először van esély kilábalni az elmúlt hét évben hozott intézkedéseknek köszönhetően - mondta. Kiemelte, ismét esély van arra, hogy olyan ígéretes fejlődési pályára álljon Magyarország, amely nemcsak a szűken vett, és az államhatárok által körülvett területére, hanem a Kárpát-medencében élő nemzetrészek és a diaszpóra számára is meghozza a "szellemi, lelki, gazdasági megújulást és magára találást".
Latorcai Csaba emlékeztetett, a kabinet olyan zsinagógarekonstrukciós programot hirdetett, amely nemcsak a hazai, hanem a határon túli területekre is kiterjed. Így újult meg a szegedi zsinagóga külseje egymilliárd forintos, szinte teljes egészében kormányzati támogatásból, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához pedig eddig mintegy 2,5 milliárd forintot, jövőre pedig több mint 700 millió forintot biztosítanak - sorolta.
A helyettes államtitkár kitért továbbá arra is, hogy a kabinet 350 millió forinttal támogatta az Alma utcai zsidó szeretetotthon rekonstrukcióját, továbbá a miskolci ortodox zsinagóga felújításának első ütemére ugyanekkora összeget biztosított, a szabadkai zsinagóga külső, belső megújítására pedig 730 millió forintot különített el.
Ugyanilyen értékmentést szolgál a zsidó temetők kormányzati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója is, amely nemcsak szakrális, hanem örökségvédelmi szempontból is fontos vállalkozás - mondta, közölve, hogy idén erre a célra 500 millió forintot szán a kormány, az emancipációs törvény évfordulójára emlékező rendezvényekre pedig 50 millió forintot kapnak a zsidó szervezetek.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója beszédében elmondta, a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető jövője szempontjából 2016 korszakváltást jelentett, a terület vagyonkezelésének átvételével ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként világörökségi színhellyé váljon a temető.
A Nöri vezetője emlékeztetett, a temető újra látogatható, az érdeklődők ingyenes idegenvezetés mellett tekinthetik meg a területet. Haraszti György, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető arról a fejlődésről, illetve igazodásról tanúskodik, amelyen a zsidóság is átment az emancipációs törvényt követően. Példaként említette, hogy a temetőben az ortodox zsidó hagyományokkal szakító, inkább a kor keresztény szokásait követő kripták, timpanonok is megtalálhatók.
(Forrás: MTI)
A Miniszterelnökség képviselője a Nemzeti Örökség Intézete által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen elmondta, a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely "Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja".
"Késznek kell lennünk arra, hogy meghallgassuk egymást, megpróbáljuk megérteni és elfogadni a különbözőségeket, ugyanakkor erősítsük egymásban mindazt, ami közös" - fejtette ki Latorcai Csaba.
A helyettes államtitkár felidézte: az 1867-es emancipációs törvény, majd a zsidó vallást elismerő 1895-ös jogszabály a zsidóságot is bevonta a korszakra jellemző gyorsütemű társadalmi, gazdasági modernizációba. Ennek köszönthetően pedig csaknem megduplázódott, az 1869-es 550 ezerről 1910-re 930 ezerre emelkedett az izraelita felekezetűek száma - folytatta, hozzátéve, a XX. század diktatúrái tragikus módon akasztották meg ezt a fejlődést.
A holokauszt 600 ezer magyar áldozata, a kommunista diktatúra üldözötteinek sorsa hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország olyan mély válságba süllyedt, amelyből az 1990-es rendszerváltás óta most először van esély kilábalni az elmúlt hét évben hozott intézkedéseknek köszönhetően - mondta. Kiemelte, ismét esély van arra, hogy olyan ígéretes fejlődési pályára álljon Magyarország, amely nemcsak a szűken vett, és az államhatárok által körülvett területére, hanem a Kárpát-medencében élő nemzetrészek és a diaszpóra számára is meghozza a "szellemi, lelki, gazdasági megújulást és magára találást".
Latorcai Csaba emlékeztetett, a kabinet olyan zsinagógarekonstrukciós programot hirdetett, amely nemcsak a hazai, hanem a határon túli területekre is kiterjed. Így újult meg a szegedi zsinagóga külseje egymilliárd forintos, szinte teljes egészében kormányzati támogatásból, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításához pedig eddig mintegy 2,5 milliárd forintot, jövőre pedig több mint 700 millió forintot biztosítanak - sorolta.
A helyettes államtitkár kitért továbbá arra is, hogy a kabinet 350 millió forinttal támogatta az Alma utcai zsidó szeretetotthon rekonstrukcióját, továbbá a miskolci ortodox zsinagóga felújításának első ütemére ugyanekkora összeget biztosított, a szabadkai zsinagóga külső, belső megújítására pedig 730 millió forintot különített el.
Ugyanilyen értékmentést szolgál a zsidó temetők kormányzati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója is, amely nemcsak szakrális, hanem örökségvédelmi szempontból is fontos vállalkozás - mondta, közölve, hogy idén erre a célra 500 millió forintot szán a kormány, az emancipációs törvény évfordulójára emlékező rendezvényekre pedig 50 millió forintot kapnak a zsidó szervezetek.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója beszédében elmondta, a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető jövője szempontjából 2016 korszakváltást jelentett, a terület vagyonkezelésének átvételével ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként világörökségi színhellyé váljon a temető.
A Nöri vezetője emlékeztetett, a temető újra látogatható, az érdeklődők ingyenes idegenvezetés mellett tekinthetik meg a területet. Haraszti György, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Salgótarjáni Úti Zsidó Temető arról a fejlődésről, illetve igazodásról tanúskodik, amelyen a zsidóság is átment az emancipációs törvényt követően. Példaként említette, hogy a temetőben az ortodox zsidó hagyományokkal szakító, inkább a kor keresztény szokásait követő kripták, timpanonok is megtalálhatók.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások