MKPK: az ünnep kiszakít a hétköznapokból

Az ünnep kiszakít a hétköznapokból és lehetőséget ad az embernek, hogy Isten felé forduljon - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia karácsony alkalmából az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében.Karácsonykor "örömmel fordítjuk tekintetünket az emberszerető és hűséges Isten felé, aki az idei évben is lehetőséget ad felfedezni arcának fényét önmagunkban, családjainkban, egyházunkban és társadalmunkban"- írták.
    

December 25., karácsony napja a család bensőséges ünnepe. A karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma - közölték. Az első betlehemet Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, az itáliai Greccio templomában. Karácsonyfát először a XVI. században a német evangélikusok állítottak otthonaikban. A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Örökzöldje az örökkévalóságra, háromszög formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa gyertyái a született világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek a jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, amely fölött megállt az újszülött Jézushoz utat mutató csillag - olvasható a közleményben.
    

Felidézték: december 25-ét I. Gyula pápa nyilvánította 350-ben Jézus születésének ünnepnapjává. Ezzel megerősítette kora és az eljövendő nemzedékek keresztényeit is abban, hogy megvallják, "Isten fia, a Megváltó, emberi testben küldetett el a világba kibékíteni az elesett embert az ő Istenével". Jézus születését sokáig csak a templomokban ünnepelték. Az évszázadok során különböző szokások kapcsolódtak még az ünnephez, mint például a betlehemkészítés, a karácsonyfa-állítás, a pásztorjáték, a regölés, a kántálás - tették hozzá.


(Forrás: MTI)