Református Egység Fesztivál lesz Debrecenben, az egységes egyház létrejöttének évfordulóján
Református Egység Fesztivállal emlékeznek meg szombaton arról, hogy öt éve alakították meg a Kárpát-medencei magyar református egyházak az egységes Magyar Református Egyházat.
Az évfordulón ismét benépesedik a debreceni Nagytemplom és a Református Kollégium környéke: a Református Egység Fesztivál szervezői közös ünneplésre hívják a Kárpát-medence több ezer református gyülekezetét, egyúttal színes programokkal szeretnék bemutatni az egyház sokrétű, az egész emberi életutat végigkísérő szolgálatát.
Az egységes Magyar Református Egyház a magyarországi egyházkerületek és határon túli magyar részegyházak összefogásával alakult meg, miután a zsinat tagjai 2009. május 22-én elfogadták az alkotmányt Debrecenben.
A döntéssel lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondták ki.
Ez nem jelenti azt, hogy új egyház született volna, a részegyházak megőrzik jogi önállóságukat - közölte akkor Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke, jelezve: a közös zsinat csak azokban a kérdésekben dönt, amelyekre saját egyházi testületei felhatalmazták.
Öt évvel ezelőtt az egységes egyház megalakulása alkalmából több ezer ember részvételével egyesítő menetet tartottak Debrecenben, majd kihirdették az alkotmányozó zsinat üzenetét. Délután négy órakor egyszerre szólaltak meg a Kárpát-medence összes református templomának harangjai, hirdetve: újra egyesült a magyar reformátusság.
A zsinat üzenete szerint az összetartozást a történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem kezdték ki, így a trianoni döntés és a 2004. december 5-i népszavazás sem tudta szétzilálni a közösséget. Az elfogadott alkotmány szerint a Magyar Református Egyház tagja minden keresztyén, aki ahhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban és legyen magyar vagy más anyanyelvű.
Az újraegyesítésre 1881 óta nem volt példa. Akkor ugyancsak Debrecenben hozták létre a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét, de a trianoni döntést követő határátrendezés újból szétszakította az egyházat.
MTI
Az évfordulón ismét benépesedik a debreceni Nagytemplom és a Református Kollégium környéke: a Református Egység Fesztivál szervezői közös ünneplésre hívják a Kárpát-medence több ezer református gyülekezetét, egyúttal színes programokkal szeretnék bemutatni az egyház sokrétű, az egész emberi életutat végigkísérő szolgálatát.
Az egységes Magyar Református Egyház a magyarországi egyházkerületek és határon túli magyar részegyházak összefogásával alakult meg, miután a zsinat tagjai 2009. május 22-én elfogadták az alkotmányt Debrecenben.
A döntéssel lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondták ki.
Ez nem jelenti azt, hogy új egyház született volna, a részegyházak megőrzik jogi önállóságukat - közölte akkor Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke, jelezve: a közös zsinat csak azokban a kérdésekben dönt, amelyekre saját egyházi testületei felhatalmazták.
Öt évvel ezelőtt az egységes egyház megalakulása alkalmából több ezer ember részvételével egyesítő menetet tartottak Debrecenben, majd kihirdették az alkotmányozó zsinat üzenetét. Délután négy órakor egyszerre szólaltak meg a Kárpát-medence összes református templomának harangjai, hirdetve: újra egyesült a magyar reformátusság.
A zsinat üzenete szerint az összetartozást a történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem kezdték ki, így a trianoni döntés és a 2004. december 5-i népszavazás sem tudta szétzilálni a közösséget. Az elfogadott alkotmány szerint a Magyar Református Egyház tagja minden keresztyén, aki ahhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban és legyen magyar vagy más anyanyelvű.
Az újraegyesítésre 1881 óta nem volt példa. Akkor ugyancsak Debrecenben hozták létre a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét, de a trianoni döntést követő határátrendezés újból szétszakította az egyházat.
MTI
Hozzászólások