Százéves a Magyar Pünkösdi Egyház
Százéves a Magyar Pünkösdi Egyház, a jubileum alkalmából hat éven át tartó programsorozatot szerveznek.
Az egyház az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a jubileum nyitányaként a Somogy vármegyei Darányban megemlékeztek arról, hogy 1923-ban ott adták át az első pünkösdi imaházat Magyarországon. A programsorozat részeként 2024 tavaszán Országos Pünkösdi Konferenciát rendeznek, amelynek témája a pünkösdi identitás megerősítése, a gyökerek megismerése és a jövő irányainak meghatározása.
A programsorozat 2028-ban, az egyház hivatalos megalakulásának századik évfordulóján, nagyszabású evangelizációs rendezvénnyel zárul. A centenárium alkalmából több kiadvány, köztük a pünkösdiek százéves történetét bemutató könyv is készül majd. A közleményben idézték Földesi Tamást, a Magyar Pünkösdi Egyház tavasszal megválasztott elnökét, aki szerint "az eltelt száz év bizonyíték arra, hogy Isten használni akarja a pünkösdieket a társadalom szolgálatában.
Földesi Tamás hozzátette: az elmúlt száz évben felhalmozott lelki-szellemi tőkét szeretnék beépíteni mindennapjaikba, hogy ugyanilyen "imádságos lélekkel és tűzzel" éljék meg hitüket gyülekezeteikben, és ugyanezzel az erős küldetéstudattal hirdessék az evangéliumot és szolgálják a magyar társadalmat - olvasható a közleményben.
Azt is írták: a centenáriumi ünnepségsorozat illeszkedik abba a megújítási folyamatba, amelyet a tavasszal megválasztott új elnökség kezdeményezett. Céljuk, az evangélium hirdetése mellett, hogy a gyülekezeti életet helyezzék az egyház középpontjába, új szemlélettel építsék lelkipásztori és szolgálattevői közösségeiket, hangsúlyt helyezzenek a következő generáció felkarolására, valamint intézményeik révén szerepet vállaljanak a társadalomban.
A pünkösdi mozgalom meghonosítói a századfordulón vándoroltak ki Amerikába, és ott csatlakoztak pünkösdi gyülekezetekhez, majd hazatérve hirdették az evangéliumot. Körülöttük alakultak az első imacsoportok, gyülekezetek. Az első pünkösdi imaház 1923-ban, a Somogy vármegyei Darányban épült a Clevelandből hazatért Szalai József és felesége munkája nyomán. A darányi mellett alakultak imacsoportok, gyülekezetek Hajdúhadházon, Csetényben, Gyönkön, Bakonycsernyén, Kispesten.
A pünkösdi gyülekezetek 1926-ban a Fejér vármegyei Csernyén (ma Bakonycsernye) tartották első közös konferenciájukat, ahol elnököt is választottak. 1928 februárjában Kispesten nyolc gyülekezet képviselői az amerikai pünkösdi felekezet mintájára megalapították az Isten Gyülekezeteinek Szövetségét, a Magyar Pünkösdi Egyház jogelődjét - olvasható a közleményben.
A pünkösdi egyház az Országgyűlés által elismert bevett egyház, több, társegyházakat tömörítő szervezet tagja. A keresztény, pünkösdi-karizmatikus irányultságú egyház országszerte működtet oktatási, valamint bentlakásos és nappali ellátó szociális intézményeket - tették hozzá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások