Újraválasztották a pálos rend generálisát
Azt írták: a generálist a lengyelországi pálos kegyhelyen, Czestochovában megtartott rendi nagykáptalanon választották újra. Hozzátették: a hatévente megtartott nagykáptalan a pálos rend életének legnagyobb jelentőségű eseménye, ahol megválasztják az új rendfőnököt és a tanácsosokat, összegzik a korábbi évek eseményeit és megbeszélik a terveiket.
A közlemény szerint Arnold Chrapkowski 1968. április 28-án született a lengyelországi Dziemiany na Kaszubachban, Lengyelországban. Filozófiai és teológiai tanulmányait Krakkóban, a Pálos Rend Hittudományi Főiskoláján végezte. 1993-ban tett örökfogadalmat, 1994-ben szentelték pappá. Egyházjogból doktorált Rómában, a Pápai Lateráni Egyetemen.
Tanulmányai elvégzése után Krakkóban a Pálos Rend Hittudományi Főiskoláján kezdett el tanítani. 2002 és 2008 között a Krakkói Pápai Teológiai Akadémián, majd a II. János Pál pápa Egyetemen tanított egyházjogot. 2008-tól a pálos rend vikáriusa (a rendfőnök helyettese) volt. A 2014-ben tartott Nagykáptalanon választották meg első alkalommal generálissá.
Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesendet Boldog Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik. Özséb kapcsolatban állt a környék remetéivel, akik a pilisi erdőből bejártak Esztergomba vesszőből font kosaraikat élelemre cserélni, és kedvet kapott a remete élethez. Özséb 1246-ban - miután az esztergomi érsek jóváhagyta - lemondott kanonoki méltóságáról, javait szétosztotta a rászorulók között és néhány társával a Pilisszántó közelében lévő sziklás rengetegbe vonult. A mai Kesztölc határában lévő hármas-barlangban élt remeteként.
A legenda szerint egy alkalommal Özsébnek látomása volt (lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek) amit úgy értelmezett, hogy közösségbe kell összegyűjtenie a remetéket. A látomásnak engedelmeskedve 1250-ben a remeték a barlang mellett templomot és magas fallal körülvett monostort építettek.
Özséb ezután a Pécs közelében, a Szent Jakab-hegyen élő remetékhez utazott. A két monostor hamarosan egyesült, elöljárójuknak Özsébet választották meg. Később egyre többen csatlakoztak hozzájuk, Özséb életének végén már 16 pálos kolostor állt. Patrónusuknak Remete Szent Pált, az első remetét választották. Özséb 1262-ben Rómába zarándokolt, hogy a rendalapításhoz elnyerje IV. Orbán pápa hozzájárulását. A Szentszék végül - csak Özséb halála után - 1308. december 13-án engedélyezte az ágostoni regulát és nyilvánította pápai jogú renddé az Első Remete Szent Pálról nevezett rendet.
A XV. századra már több száz pálos élt Magyarországon, szerte a világon pedig körülbelül 300 kolostoruk volt. A rend virágzásának a török hódoltság és a reformáció vetett véget. A Buda 1686-os visszafoglalása után ismét fejlődésnek indult rendet II. József 1786-ban feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, így csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.
1950-ben a kommunista államhatalom feloszlatta a rendet Magyarországon, amely a rendszerváltás után, 1989-től szerveződött újjá. Jelenleg 500 pálos szerzetes 17 országban, több mint 70 rendházban teljesít szolgálatot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások