A leghalálosabb vírusok a földön
Nem az ebola az egyetlen fenyegetés a világon.
Rég nem látott pánikot keltett a Nyugat-Afrikában kitört ebola-járvány, ami mindenkit emlékeztet arra, hogy hiába a modern, fejlődő világ, ha egyszer felbukkan egy vírus, ami kegyetlen pusztítást képes végezni.
Ám nem az ebola az egyetlen leghalálosabb betegség a világon napjainkban.
Hantavírus: 1993-ban figyelt fel a világ a Hantavírus pulmonalis szindrómára (HPS). Ekkor történt, hogy egy amerikai házaspár fulladásos tünetekre panaszkodott, majd pár nap múlva meghaltak.
Néhány hónappal később a hatóságnak sikerült azonosítania a Hantavírust az egyik áldozat házában. Az elmúlt 21 évben több, mint 600 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Ennek a számnak a harmada belehalt a betegségbe.
A HPS nem terjed emberről emberre, hanem fertőzött patkányok ürüléke terjeszti. A vírus a koreai háború idején is komoly problémát okozott, ugyanis akkor közel 3000 katona kapta el a betegséget. A fertőzöttek 12 százaléka belehalt a fertőzésbe.
Marburg-vírus: 1967-ben fedezték fel német laboratóriumi tudósok a betegséget, amit Ugandából importált majmokban mutattak ki. A Marburg-vírus tünetei hasonlítanak az eboláéra, azaz vérlázt okozhat, ami során felszökik a beteg láza. További tünet a szervelégtelenség, ami halálhoz vezet.
Az Egészségügyi Világszervezet adataiból kiderült, hogy ennek a betegségnek az első kitörésekor a betegek 25 százaléka meghalt. Ez a szám 80 százalékra ugrott fel az ezredfordulón, amikor járvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, majd később, 2005-ben, Angolában.
Rotavírus: Jelenleg kétfajta védőoltás létezik a gyermekeket és csecsemőket sújtó, súlyos hasmenéses betegséget okozó vírus ellen. A rotavírus nagyon gyorsan terjed a fekális-orális úton, ami azt jelenti, hogy a beteg nem képes megemészteni az ürülék bizonyos részeit.
A fejlett országokban kevés gyermek hal bele a betegségbe, ám a fejletlen helyeken, ahol nem érhetőek el a rehidratációs kezelések, nem megoldható a biztonságos folyadékpótlás, és az infúzió bekötése, ott nagyon sok gyerek meghal.
Az Egészségügyi Világszervezet 2008-ban megállapította, hogy a világon összesen 453 000 öt év alatti gyermek halt bele a rotavírusba. Ahol védőoltásokkal lehet védekezni a betegség ellen, ott csökkent a megbetegedések, és a halálozások aránya.
Dengue-láz: 1950-ben jelent meg a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, de az elmúlt években a világ több trópusi és szubtrópusi régiójában is felbukkant a betegség. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a világ lakosságának majdnem 40 százaléka él olyan területen, ahol népbetegséggé vált a dengue-láz. A moszkitók által terjesztett betegség, a felmelegedés miatt terjed egyre gyorsabban olyan régiókban, amelyekben eddig nem jelent meg.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján 50-100 millió embert érint ez a betegség, de ennek, a többi betegséghez képest, alacsony a halálozási rátája, ami 2,5 százalékos. A vírus azonban okozhat az ebolához hasonló tüneteket, amibe már nagyobb eséllyel hal bele a beteg.
Jelenleg nincs védőoltás a dengue-láz ellen, de a francia Sanofi gyógyszerkészítő vállalat kifejlesztett egy olyan vakcinát, ami megoldást jelenthet a betegségre.
Himlő: 1980-ban jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy többé nem jelent veszélyt a himlő, ami ellen évezredeken keresztül küzdött az emberiség, és sokáig 3 emberből 1 belehalt a fertőzésbe. Ha valaki túlélte a himlőt, az mély tátongó sebeket viselt a testén, vagy megvakult.
A himlő Európán kívüli régiókban szedte a legtöbb áldozatát, azok körében, akik nem érintkeztek a vírussal addig, míg az európai bevándorlók be nem vitték az országukba. A történészek például rámutattak, hogy az amerikai őslakosok 90 százaléka azért halt meg, mert a bevándorlók megfertőzték őket a himlővel, aminek a 20. században 300 millió halálos áldozata volt.
Influenza: Az Egészségügyi Világszervezet adataiból az derült ki, hogy egy tipikus influenza-szezonnak 500 000 halálos áldozata van az egész világon. Amikor egy új vírustörzs jelenik meg, ami gyorsabban terjed, akkor ennél több ember hal meg a járvány idején.
Ebből a legismertebb eset az 1918-ban kezdődő spanyolnátha, ami a világ lakosságának nagyjából a 40 százalékát fertőzte meg, és majdnem 50 millió ember belehalt a betegségbe.
A szakemberek nem zárja ki annak a valószínűségét, hogy lesz még a spanyolnáthához hasonló influenzajárvány. Ez azt jelenti, hogy nagy bajban lenne az emberiség, ha kialakulna egy új, fertőző baktériumtörzs.
Veszettség: A fejlett országokban kötelező beoltatni az állatokat veszettség elleni védőoltással, ám Indiában és némelyik afrikai országban még ma is komoly problémát jelent a betegség.
A veszettség tulajdonképpen elpusztítja az agyat, ami mellett nagyon-nagyon súlyosak a tünetei. A beteg csak akkor gyógyítható, ha még időben megkapja az ellen- és oltóanyagot. Ha ez nem történik meg, akkor biztos, hogy meghal a fertőzött.
Ebola: Napjainkban rengeteget hallunk a betegségről, ami Nyugat-Afrikában pusztít, de már más országokban is megjelent. Az ebola először 1976-ban bukkant fel Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Ez a vírus cseppfertőzéssel, tehát véren és más testnedveken, vagy a fertőzöttek szövetein keresztül terjed. Az ebolának különböző baktériumtörzsei vannak, melyek különböző mértékben veszélyesek.
Aki például az Ebola Reston törzzsel fertőződik meg, az rosszul sem lesz, ám a Bundibugyo-törzs a fertőzöttek 50 százalékát, a szudáni törzs pedig a 71 százalékát öli meg az Egészségügyi Világszervezet szerint. Sajnos, jelenleg az eddig ismert legnagyobb, legösszetettebb és legveszélyesebb fajta tombolt Nyugat-Afrikában.
HIV: Még napjainkban is a HIV vírus a legnagyobb gyilkos. A HIV, egyes források szerint, már az 1960-as, és 70-es években is létezett, ám tömegesen az 1980-as évek elején jelent meg, és nagyjából 36 millió ember halt meg akkor.
A HIV fertőzöttek akkor élhetnek évekkel, vagy évtizedekkel tovább, ha nagyon erős gyógyszert szednek. Ebben az esetben nem alakul ki az AIDS betegség a szervezetükben. A HIV betegek 5 százaléka azonban a fejletlen, szegényebb országokban él, ahol nincs arra pénze az embereknek, hogy megfelelő kezelést kapjanak. Ennek az eredménye az, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint Fekete-Afrikában jelenleg 20 felnőttből 1 HIV-pozitív.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Rég nem látott pánikot keltett a Nyugat-Afrikában kitört ebola-járvány, ami mindenkit emlékeztet arra, hogy hiába a modern, fejlődő világ, ha egyszer felbukkan egy vírus, ami kegyetlen pusztítást képes végezni.Ám nem az ebola az egyetlen leghalálosabb betegség a világon napjainkban.
Hantavírus: 1993-ban figyelt fel a világ a Hantavírus pulmonalis szindrómára (HPS). Ekkor történt, hogy egy amerikai házaspár fulladásos tünetekre panaszkodott, majd pár nap múlva meghaltak.
Néhány hónappal később a hatóságnak sikerült azonosítania a Hantavírust az egyik áldozat házában. Az elmúlt 21 évben több, mint 600 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Ennek a számnak a harmada belehalt a betegségbe.
A HPS nem terjed emberről emberre, hanem fertőzött patkányok ürüléke terjeszti. A vírus a koreai háború idején is komoly problémát okozott, ugyanis akkor közel 3000 katona kapta el a betegséget. A fertőzöttek 12 százaléka belehalt a fertőzésbe.
Marburg-vírus: 1967-ben fedezték fel német laboratóriumi tudósok a betegséget, amit Ugandából importált majmokban mutattak ki. A Marburg-vírus tünetei hasonlítanak az eboláéra, azaz vérlázt okozhat, ami során felszökik a beteg láza. További tünet a szervelégtelenség, ami halálhoz vezet.
Az Egészségügyi Világszervezet adataiból kiderült, hogy ennek a betegségnek az első kitörésekor a betegek 25 százaléka meghalt. Ez a szám 80 százalékra ugrott fel az ezredfordulón, amikor járvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, majd később, 2005-ben, Angolában.
Rotavírus: Jelenleg kétfajta védőoltás létezik a gyermekeket és csecsemőket sújtó, súlyos hasmenéses betegséget okozó vírus ellen. A rotavírus nagyon gyorsan terjed a fekális-orális úton, ami azt jelenti, hogy a beteg nem képes megemészteni az ürülék bizonyos részeit.A fejlett országokban kevés gyermek hal bele a betegségbe, ám a fejletlen helyeken, ahol nem érhetőek el a rehidratációs kezelések, nem megoldható a biztonságos folyadékpótlás, és az infúzió bekötése, ott nagyon sok gyerek meghal.
Az Egészségügyi Világszervezet 2008-ban megállapította, hogy a világon összesen 453 000 öt év alatti gyermek halt bele a rotavírusba. Ahol védőoltásokkal lehet védekezni a betegség ellen, ott csökkent a megbetegedések, és a halálozások aránya.
Dengue-láz: 1950-ben jelent meg a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, de az elmúlt években a világ több trópusi és szubtrópusi régiójában is felbukkant a betegség. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a világ lakosságának majdnem 40 százaléka él olyan területen, ahol népbetegséggé vált a dengue-láz. A moszkitók által terjesztett betegség, a felmelegedés miatt terjed egyre gyorsabban olyan régiókban, amelyekben eddig nem jelent meg.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján 50-100 millió embert érint ez a betegség, de ennek, a többi betegséghez képest, alacsony a halálozási rátája, ami 2,5 százalékos. A vírus azonban okozhat az ebolához hasonló tüneteket, amibe már nagyobb eséllyel hal bele a beteg.
Jelenleg nincs védőoltás a dengue-láz ellen, de a francia Sanofi gyógyszerkészítő vállalat kifejlesztett egy olyan vakcinát, ami megoldást jelenthet a betegségre.
Himlő: 1980-ban jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy többé nem jelent veszélyt a himlő, ami ellen évezredeken keresztül küzdött az emberiség, és sokáig 3 emberből 1 belehalt a fertőzésbe. Ha valaki túlélte a himlőt, az mély tátongó sebeket viselt a testén, vagy megvakult.A himlő Európán kívüli régiókban szedte a legtöbb áldozatát, azok körében, akik nem érintkeztek a vírussal addig, míg az európai bevándorlók be nem vitték az országukba. A történészek például rámutattak, hogy az amerikai őslakosok 90 százaléka azért halt meg, mert a bevándorlók megfertőzték őket a himlővel, aminek a 20. században 300 millió halálos áldozata volt.
Influenza: Az Egészségügyi Világszervezet adataiból az derült ki, hogy egy tipikus influenza-szezonnak 500 000 halálos áldozata van az egész világon. Amikor egy új vírustörzs jelenik meg, ami gyorsabban terjed, akkor ennél több ember hal meg a járvány idején.
Ebből a legismertebb eset az 1918-ban kezdődő spanyolnátha, ami a világ lakosságának nagyjából a 40 százalékát fertőzte meg, és majdnem 50 millió ember belehalt a betegségbe.
A szakemberek nem zárja ki annak a valószínűségét, hogy lesz még a spanyolnáthához hasonló influenzajárvány. Ez azt jelenti, hogy nagy bajban lenne az emberiség, ha kialakulna egy új, fertőző baktériumtörzs.
Veszettség: A fejlett országokban kötelező beoltatni az állatokat veszettség elleni védőoltással, ám Indiában és némelyik afrikai országban még ma is komoly problémát jelent a betegség.A veszettség tulajdonképpen elpusztítja az agyat, ami mellett nagyon-nagyon súlyosak a tünetei. A beteg csak akkor gyógyítható, ha még időben megkapja az ellen- és oltóanyagot. Ha ez nem történik meg, akkor biztos, hogy meghal a fertőzött.
Ebola: Napjainkban rengeteget hallunk a betegségről, ami Nyugat-Afrikában pusztít, de már más országokban is megjelent. Az ebola először 1976-ban bukkant fel Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Ez a vírus cseppfertőzéssel, tehát véren és más testnedveken, vagy a fertőzöttek szövetein keresztül terjed. Az ebolának különböző baktériumtörzsei vannak, melyek különböző mértékben veszélyesek.
Aki például az Ebola Reston törzzsel fertőződik meg, az rosszul sem lesz, ám a Bundibugyo-törzs a fertőzöttek 50 százalékát, a szudáni törzs pedig a 71 százalékát öli meg az Egészségügyi Világszervezet szerint. Sajnos, jelenleg az eddig ismert legnagyobb, legösszetettebb és legveszélyesebb fajta tombolt Nyugat-Afrikában.
HIV: Még napjainkban is a HIV vírus a legnagyobb gyilkos. A HIV, egyes források szerint, már az 1960-as, és 70-es években is létezett, ám tömegesen az 1980-as évek elején jelent meg, és nagyjából 36 millió ember halt meg akkor.A HIV fertőzöttek akkor élhetnek évekkel, vagy évtizedekkel tovább, ha nagyon erős gyógyszert szednek. Ebben az esetben nem alakul ki az AIDS betegség a szervezetükben. A HIV betegek 5 százaléka azonban a fejletlen, szegényebb országokban él, ahol nincs arra pénze az embereknek, hogy megfelelő kezelést kapjanak. Ennek az eredménye az, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint Fekete-Afrikában jelenleg 20 felnőttből 1 HIV-pozitív.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások