A szennyezett levegőtől is hízhatunk

Anyagcsere-zavarokhoz és súlygyarapodáshoz vezethet a szmog.Édesség, gyorséttermi koszt, lustaság, zsíros ételek. Ezek a tényezők jutnak először eszünkbe, ha meg kell neveznünk, hogy mi vezethet elhízáshoz, ám egy Pekingben végzett kutatás szerint a szennyezett levegő is állhat a globális elhízás hátterében. A vizsgálat szerint ugyanis a szmog anyagcsere-zavarokhoz és súlygyarapodáshoz vezethet.

Junfeng Zhang, a Duke Egyetem professzora elmondta, hogy korábban azt hitték a tudósok, hogy a szennyezett levegő csak a tüdőnek árt, ám az elmúlt tíz évben az is kiderült, hogy a szív egészségének sem tesz jót a szmog, most pedig az vált világossá, hogy az anyagcserének és a testsúlynak is árt a rossz levegő.

Nem ez az első alkalom, hogy a kutatók párhuzamot tudtak vonni a légszennyezettség és a súlyproblémák között, hiszen korábban egy dél-kaliforniai tanulmányból derült ki, hogy a járművek miatt forgalmas és szmogos területeken élő embereknek általában magasabb a testtömegindexe.

Egy másik felmérés összefüggést talált a szennyezőanyagokban található részecskék és a terhesség alatti, valamint a gyerekkori elhízás között. Ezeken kívül néhány rágcsálókkal végzett kísérlet is hasonló eredménnyel zárult, de azokat az állatokat nem tették ki igazi szmognak.

Most a Duke Egyetem ezt a hiányosságot pótolta azzal, hogy az erősen szennyezett pekingi levegőt és annak hatásait vizsgálták meg. Az elmúlt években Pekingben a levegő részecskéinek koncentrációja annyit romlottak, hogy a kutatók könnyen összehasonlíthatták a mesterséges, zárt kamrás légszennyezettséggel.

A kutatóknak csak annyit kellett tenniük, hogy a patkányokat olyan zárt kamrába tették, amelyekbe a pekingi utcáról engedtek be levegőt, valamint gondoskodtak kontrollcsoportról. Ezeket a patkányokat egy elkülönített, hatékony légszűrővel felszerelt kamrába helyezték el.A patkányok mindegyike vemhes volt, és az étrendjük sem különbözött egymástól. Amikor a kölykök megszülettek, akkor 3-8 hétig ugyanazon a szennyezett, vagy tiszta levegőn tartották őket, mint az anyapatkányokat.

A kutatás eredményéből kiderült, hogy a szennyezett levegőn élő patkányok szervezetében 19 nappal később olyan anyagcsere-zavarra utaló jeleket fedeztek fel, mint a fokozott inzulinrezisztencia, rosszabb zsírprofilok, rossz koleszterin aránya.

Amikor a kutatók elkezdték a vizsgálatot, akkor a patkányok súlya nagyjából egyforma volt, de a szennyezett levegőnek kitett rágcsálók esetében a kölykök születése után nagyobb testtömeget mértek, mint a kontrollcsoportnál.

Dr. Zhang elmondta, hogy a romló anyagcsere azzal jár, hogy a szervezet kevésbé képes energiává alakítani a cukrot és a zsírt. Ez történt a szmogos levegőn tartott patkányokkal is. A másik feltűnő változás, hogy a tüdőn kívül más szervekben és szövetekben is kimutathatók voltak a gyulladásra utaló jelek, a krónikus gyulladás pedig szinte minden betegség kialakulásában szerepet játszik, valamint növeli az elhízás valószínűségét.

Mindemellett a világra jött patkányoknál is hasonló problémákat fedeztek fel. A szennyezett levegőn tartott utódok jóval többet híztak, mint azok, amelyek szűrt levegőn éltek. Ez a különbség azonban csak 8 hét elteltével volt kimutatható, tehát az anyagcsere-zavarok akkor alakulnak ki, ha hosszabb ideig tart a légszennyezettség.

A témában további vizsgálatokat kell végezni, ám az már most biztos, hogy a légszennyezettség komoly egészségügyi problémákat okozhat, ami pedig lerövidíti az élettartamot, tehát van egy újabb ok arra, hogy visszaszorítsuk a széndioxid-kibocsátást.

(Forrás: divany.hu)