Az alvászavar kellemetlensége

Életünkben az alvás rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen létünk csaknem egyharmadát töltjük alvással. Azonban,ha nem tudjuk magunkat kellően kipihenni, annak a másnapi fáradtságon és mérgelődésen kívül más következményei is lehetnek.

Az alvászavarok gyakori formája,mikor a beteg idejében elalszik, viszont kora hajnalban felébred, de nem tud visszaaludni. Sokszor azonban ennek
az ellenkezője figyelhető meg. Ilyen esetben a beteg nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont normálisidőben következik be. Az alvás mennyisége így mindkét esetben lecsökken, ami teljesítményzavarokhoz, nappali álmossághoz vezet. A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat. A beteg előre szorong amiatt, hogy sokáig álmatlanul fog ágyában forgolódni. Ez az öngerjesztő félelem pedig még inkább nehezíti az elalvást, a kórkép ennek köszönhetően egyre súlyosbodik.

A kiegyensúlyozatlan életvezetés gyakran okoz alvászavarokat. Hiperszomnia, azaz nagyfokú aluszékonyságot leggyakrabban a 24 órás alvás-ébrenlét ritmus megváltozása okoz, melyet legtöbbször külső tényezők hoznak létre. A nagy utazások esetében elkerülhetetlen időzónaváltás okozza. A több műszakban dolgozók szinte kivétel nélkül alvászavaroktól szenvednek, melyek sok esetben évtizedekig is eltartanak. Esetekben a hétvégi napokon történőkésői felkelés és a délutáni alvás miatt borul fel a megszokott ritmus.

Vannak olyan esetek, amikor a szervezet hibás beállítódása okozza az alvással kapcsolatos problémákat. A "késleltetett alvásfázis szindróma" esetén az elalvás éjfél után következik be, a felkelés pedig a déli órákban. Ennek éppen ellentéte a "korai alvásfázis szindróma" az alany kora este alszik, kora hajnalban pedig már ébren van. Ezek az állapotok nagyon megnehezítik a mindennapi életbe való beilleszkedést, a hatékony munkavégzést.

A paraszomniák jellemzője, hogy kóros folyamatok zavarják meg az egyébként megfelelő idejű alvási folyamatot. Éjszakai félelmes felriadás esetén a beteg hangos felkiáltással álmában felül, arcán félelem tükröződik. Alvajáráskor a betegek álmukban felkelnek és járkálnak a lakásban. A két állapot hasonlít egymáshoz, mivel ilyenkor a betegek zavartak, nagyon nehezen ébreszthetők, viselkedésük automatikus.
Az ébredést követően az éjszaka történtekre nem emlékeznek egyáltalán. Nagyon fontos ilyenkor a sérülésektől megvédeni őket.

A betegségek legnagyobb része egyéb kórállapotok kísérő jelenségeként is előfordulhat. Leginkább az ideggyógyászati, pszichiátriai, belgyógyászati problémák esetében, illetve egyes gyógyszerek alkalmazásakor számíthatunk megjelenésükre. Az ideggyógyászati betegségek közül alvászavarok az agyi ereket érintő elváltozások, a központi idegrendszer gyulladásos, sérüléses, daganatos elváltozásai esetében fordulnak elő. A pszichiátriai zavarok közül a pánikbetegség, a depresszió, a mánia, a skizofrénia okoz leginkább alvászavarokat.