Veszélyes vírus van a levegőben --- 50% feletti az elhalálozás
Járványtani szakértők aggodalommal figyelik a koronavírus új törzsének felbukkanását a Közép-Keleten.
Az is elképzelhető, hogy megint világjárvány törhet ki az újonnan felbukkant koronavírus-variánsból.
A kutatók és közegészségügyi szakemberek félelmeit két nyugtalanító körülmény tovább fokozza. Az egyik az, hogy a legfrissebb megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a vírus, ha korlátozott mértékben is, de a képes emberről emberre terjedni; másfelől a fertőzés által érintett földrajzi terület is növekedni látszik.
Az első koronavírusos megbetegedést 2012. szeptember 20-án regisztrálták. Eddig a betegek nagyrésze meghalt.
A nevét felszíni, tüskeszerű képleteivel kiérdemlő - elektronmikroszkópos képén koronára emlékeztető - kórokozó súlyos tüdőgyulladást okoz, amelyhez gyakran társul veseelégtelenség. Az eddig megerősítést nyert kilenc eset statisztikája alapján a betegség halálozási rátája meghaladhatja az 50 százalékot. "Hallatlanul veszedelmes kórokozóval van dolgunk, amely a H5N1-gyel, vagyis a madárinfluenza-vírussal teljesen egy súlycsoportba sorolható" - mondta David Heymann, az Egyesült Királyság Egészségvédelmi Ügynökségének elnöke, aki a 2003-as SARS-járvány idején - amelyet egy másik koronavírus okozott - a WHO fertőző betegségek elleni programját irányította. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a mostani koronavírus-járvány egyelőre a Közép-Keletre korlátozódik, és pillanatnyilag nem sok jelét mutatja annak, hogy könnyen terjedne emberről emberre.
Sajnos a múlt hónapban olyan dolog történt, ami nagyon megijesztette az epidemiológusokat. Szaúd-Arábiában egy háztartásban négy ember betegedett meg egyszerre, és ketten közülük meg is haltak. Ekkor széleskörű, visszamenőleges vizsgálat indult, amely megállapította, hogy már áprilisban két ember haláláért ez a koronavírus volt okolható a közül a 11 páciens közül, akit egy jordániai kórházba vettek fel súlyos légzőszervi tünetekkel. Ez az eredmény több hónappal korábbra helyezte a kitörés időpontját, s egyben az első bizonyítékot szolgáltatta a kórokozó Szaúd-Arábián és Kataron kívüli elterjedésére.
Bár ezek a kitörési gócok elvben még mindig magyarázhatók lennének egy-egy közös környezeti vagy állati forrással, az efféle csoportos előfordulás mindig felveti az emberről emberre történő átadás gyanúját. Az azonban, hogy a járvány mindeddig nem terjedt tovább, mindenképp arra utal, hogy ha lehetséges is az emberek közötti terjedés, ahhoz szoros kontaktus szükséges. Igaz, a jordániai eseteket is csak utólag azonosították, ami nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy további országokban is előfordulhattak mindeddig felderítetlen esetek.
Drostenék kimutatták továbbá, hogy a vizsgált koronavírus nemcsak az ember, hanem denevérek és disznók sejtjeit is képes megfertőzni, ami pedig arra utal, hogy a vírus potenciálisan ugrálhat a legkülönfélébb emlősfajok között. Hozzáteszik azonban, hogy csak kellő óvatossággal szabad a tenyésztőedényben nyert eredményeket a való életre vonatkoztatni. Ennél kicsit több konkrétummal szolgált Ian Lipkin, a New York-i Columbia Egyetem híres vírusvadásza, akit a szaúdi kormány októberben meghívott az ottani első esetek kivizsgálására. Mint azt a Nature-nek elmondta, az emberből izolált koronavírus DNS-szekvenciája több ponton részleges egyezést mutatott egy denevéreket fertőző rokon víruséval, amire ő úgy tekint, mint az emberi vírus származásának egy lehetséges bizonyítékára. Persze hogy a vírus miként tehette meg ezt az utat, egyelőre rejtély. Lipkin szerint talán köztes állati gazdák láncolatán át, vagy denevér-, esetleg más állati üledékkel szennyezett élelmiszerrel juthatott el az emberig. A pontos magyarázat kiderítése több hónapos munkát igényel - véli a virológus, remélve, hogy a szaúdi kollégák mellé hamarosan újabb csoportot küldhet a helyszínre segítségül.
Egy szakértő szerint hallatlanul veszedelmes kórokozóval van dolgunk, amely a H5N1-gyel, vagyis a madárinfluenza-vírussal egy súlycsoportba sorolható.
Az is elképzelhető, hogy megint világjárvány törhet ki az újonnan felbukkant koronavírus-variánsból.
A kutatók és közegészségügyi szakemberek félelmeit két nyugtalanító körülmény tovább fokozza. Az egyik az, hogy a legfrissebb megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a vírus, ha korlátozott mértékben is, de a képes emberről emberre terjedni; másfelől a fertőzés által érintett földrajzi terület is növekedni látszik.
Az első koronavírusos megbetegedést 2012. szeptember 20-án regisztrálták. Eddig a betegek nagyrésze meghalt.A nevét felszíni, tüskeszerű képleteivel kiérdemlő - elektronmikroszkópos képén koronára emlékeztető - kórokozó súlyos tüdőgyulladást okoz, amelyhez gyakran társul veseelégtelenség.
Sajnos a múlt hónapban olyan dolog történt, ami nagyon megijesztette az epidemiológusokat. Szaúd-Arábiában egy háztartásban négy ember betegedett meg egyszerre, és ketten közülük meg is haltak. Ekkor széleskörű, visszamenőleges vizsgálat indult, amely megállapította, hogy már áprilisban két ember haláláért ez a koronavírus volt okolható a közül a 11 páciens közül, akit egy jordániai kórházba vettek fel súlyos légzőszervi tünetekkel. Ez az eredmény több hónappal korábbra helyezte a kitörés időpontját, s egyben az első bizonyítékot szolgáltatta a kórokozó Szaúd-Arábián és Kataron kívüli elterjedésére.
Bár ezek a kitörési gócok elvben még mindig magyarázhatók lennének egy-egy közös környezeti vagy állati forrással, az efféle csoportos előfordulás mindig felveti az emberről emberre történő átadás gyanúját. Az azonban, hogy a járvány mindeddig nem terjedt tovább, mindenképp arra utal, hogy ha lehetséges is az emberek közötti terjedés, ahhoz szoros kontaktus szükséges. Igaz, a jordániai eseteket is csak utólag azonosították, ami nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy további országokban is előfordulhattak mindeddig felderítetlen esetek.
Feltételezhetően denevérről került az emberbe a kórokozó.
Drostenék kimutatták továbbá, hogy a vizsgált koronavírus nemcsak az ember, hanem denevérek és disznók sejtjeit is képes megfertőzni, ami pedig arra utal, hogy a vírus potenciálisan ugrálhat a legkülönfélébb emlősfajok között. Hozzáteszik azonban, hogy csak kellő óvatossággal szabad a tenyésztőedényben nyert eredményeket a való életre vonatkoztatni. Ennél kicsit több konkrétummal szolgált Ian Lipkin, a New York-i Columbia Egyetem híres vírusvadásza, akit a szaúdi kormány októberben meghívott az ottani első esetek kivizsgálására. Mint azt a Nature-nek elmondta, az emberből izolált koronavírus DNS-szekvenciája több ponton részleges egyezést mutatott egy denevéreket fertőző rokon víruséval, amire ő úgy tekint, mint az emberi vírus származásának egy lehetséges bizonyítékára. Persze hogy a vírus miként tehette meg ezt az utat, egyelőre rejtély. Lipkin szerint talán köztes állati gazdák láncolatán át, vagy denevér-, esetleg más állati üledékkel szennyezett élelmiszerrel juthatott el az emberig. A pontos magyarázat kiderítése több hónapos munkát igényel - véli a virológus, remélve, hogy a szaúdi kollégák mellé hamarosan újabb csoportot küldhet a helyszínre segítségül.
Hozzászólások