Ártó mondatok a gyereknevelésben

Néha a szavak jobban tudnak fájni, mint egy pofon. Mindenki tapasztalhatta akár saját gyerekkorában, akár mások nevelési szokásait figyelve, egy-egy mondat bántó hatásait.

Bár megfogadjuk, hogy mi a saját gyerekünknek sohasem mondunk ilyet, azért egy heves vita során mégis csak kicsúszhat a szánkon.
Nem mindegy, hogy a következő mondatok közül mennyit és milyen sűrűn alkalmazunk, ha hatni akarunk gyermekünkre:

Dádá lesz!
Teljesen mindegy, hogy gügyögve vagy egyszerűen pofonnal fenyegetőzve, akarjuk e leszoktatni csemeténket valamiről, mert a fizikai erőszakkal fenyegetőzni a lehető legrosszabb módszer, amivel sokkal többet árthatunk, mint használhatunk gyermekünknek. Nyugalmi állapotban egyetlen szülő sem akarna félelmet kelteni a gyerekében, ezért érdemes erről lenevelni magunkat, hogy még egy dühroham se hozhassa elő az ilyen és az ehhez hasonló mondatokat belőlünk.

Egy szakértő szerint már egyévesekkel szemben is sokan alkalmazzák ezt a mondatot, ha valami olyan akad a kicsi kezébe, ami veszélyes vagy piszkos. Ezzel a mondattal a fájdalomokozást helyezzük előtérbe. Ki az, aki valóban szeretne fájdalmat okozni gyermekének? Ehelyett érdemes építőjellegű mondatokat kitalálni a nevelés érdekében.



Rossz vagy!
Negatív jelzővel illetni a gyermeket nem szabad. Mivel ez hosszútávon sokat ronthat az önbecsülésén és frusztrálttá teheti a személyiségét. Ha kritikát fogalmazunk meg a gyerekkel szemben, soha ne őt, hanem az adott tettét minősítsük, így nem azonosul a negatív jelzővel, tudni fogja, hogy nem ő a rossz, hanem az, amit tesz. Ez azért is nagyon fontos, mert a kicsi a szüleitől tanulja meg elsősorban azt, hogy ő milyen. Nem szabad hagyni, hogy miattunk butának, csúnyának, vagy rossznak érezze magát.

A szakértők szerint már egészen kicsi korban hallják a gyerekek ezeket az őket minősítő mondatokat, és bár ilyenkor még nem értik, de ha sokszor hallják, akkor a felnőttek figyelmét magára irányító magatartásformával fogja azonosítani, és csak azért is csinálja majd. Ez pedig pont az ellenkezője annak, amit a szülő akar elérni ezzel a mondattal.

Anya nem fog szeretni, ha még egyszer ilyet csinálsz
Ez egy gonosz, értelmetlen mondat, amivel érzelmileg zsaroljuk csemeténket. Bár a szülő nem gondolja ezt komolyan, a gyermekben mély nyomot és szorongást okozhat.

A jó gyerek-szülő kapcsolat a feltétel nélküli szereteten alapszik, éppen ezért etikátlan és ártalmas érzelmileg zsarolni a gyermeket, és feltételhez kötni a szeretetünket.



Ha szeretsz, nem csinálsz ilyet
Ugyanaz, mint az előző mondat. Nagyon romboló, ha megpróbáljuk a gyermek irántunk érzett szeretetét felhasználni ahhoz, hogy rákényszerítsük a nekünk tetsző viselkedésre.

Az ilyen mondatokkal kihasználjuk azt, hogy gyermekünk igyekszik mindenképpen kimutatni az irántunk érzett szeretetét, de míg a szeretet érzelmi alapon működik, a kárhoztatott viselkedési formák, amiket a gyerek kíváncsiságból, felfedezésből tesz. Nem azért, mert nem szereti a szülőt.

Ha nem hagyod abba, soha többet…!
Nem megyünk vidámparkba, nem eszünk fagyit, nem játszok veled…stb. A ha, akkor soha típusú mondatokkal aláássuk saját szavahihetőségünket, mivel ezeket általában nem tartjuk be, és butaság is lenne betartani. Csak olyan következményeket érdemes kilátásba helyezni, amit aztán be is tartunk és van értelme betartani.

A dühből tett fenyegetések,amiket soha nem tartunk be, súlytalanná teszik nemtetszésünket, így épp az ellenkezőjére tanítják meg a gyereket, mint, ami a célunk volt a kijelentésünkkel.



Pont olyan vagy, mint anyád/apád!
Ez a mondat szidalomként bántó a gyermek számára, hiszen remélhetőleg a gyermek mindkét szülőt egyformán szereti. Egy válás során sokszor elhangozhat ez a mondat, de ezzel mélyen megsebezzük csemeténket, mert ő nem tehet arról, hogy kapcsolatunk gallyra futott, ezzel a mondattal viszont átvitt értelemben őt is felelőssé teszed. Holott ő az, akit a válás a legjobban súlyt.

Nagyot csalódtam benned!
Az életben nem minden sikerül úgy, ahogyan szeretnénk. El kell fogadnunk gyermekünk esendőségét is, ahogyan a sajátunkat is elfogadtuk. Ha valami nem úgy sül el, ahogy szerettük volna, ne hibáztassuk, értsük meg és biztassuk őt, ahelyett, hogy becsmérelnénk. Szüksége van arra, hogy bízzunk benne, ahhoz, hogy magában is bízzon.

Jobb, ha együtt megkeresitek a sikertelenség okát, és megbeszélitek mit kell máshogy csinálnia legközelebb a jobb eredmény érdekében. Ezzel építed őt és a kapcsolatotokat is rombolás helyett.

Te még ehhez is lusta/buta/ügyetlen vagy!
A rossz vagy gonosz rokona ez a mondat is. Hiszen ez nem egyszerűen bántó, de még becsmérlő is. A „még ehhez is” azt fejezi ki, hogy a gyerek teljes csőd, alkalmatlan még a legegyszerűbb feladatokra is. Egy ilyen kijelentéssel porig romboljuk az önbecsülését és önbizalmát. Ha tényleg rossz a helyzet, az épp úgy a te hibád, hiszen észre kellett volna venned, hogy miben szorul fejlesztésre a gyermek. Vagy csak arról van szó, hogy tökéletes csemetére vágysz, akivel büszkélkedhetsz? A gyereknevelés nem erről szól, ez nem hiúsági verseny, hanem színtiszta szeretet kell, hogy legyen. Becsüld meg a gyermeked, hogy később ő is becsülhessen Téged!

Én mindent megteszek érted, cserébe pedig nem kapok tőled semmit!
Ezzel a mondattal ismét megkérdőjeleződik a feltétel nélküli szeretet, ami a szülő-gyermek kapcsolat alapja. Igazi mártír szöveg, amivel lelkiismeret-furdalást keltünk benne, és ismét attól tesszük függővé a szeretetünket, hogy ő mit tett vagy nem tett. Ezzel ismét kétségbe vonod a szülői szeretet önzetlenségét. Helyette úgy is fogalmazhatnál építően, hogy „jól esne, sokat segítenél, ha megcsinálnád ezt vagy azt”.

Amíg az én házamban laksz/ amíg az én kenyeremet eszed…!
Ez egy érvnélküli, elnyomó szülői szöveg, amivel megalázzuk gyermekünket, anélkül, hogy bármilyen célt érnénk vele. Alárendeltté tesszük, és nyoma sincs benne az önzetlen szeretetnek.

Ezzel a mondattal a gyerek kiszolgáltatottságát fogalmazod meg, és ha célt is érsz, akkor is megfizeted az árát, mert valami helyrehozhatatlanul elromlik a kapcsolatotokban. Ha nem boldogulsz kamasz csemetéddel, kérj tanácsot inkább egy nevelési tanácsadótól, de soha ne mondj neki ilyet, ha nem akarod elveszíteni őt!

Nem is gondolnánk, hogy egy-egy meggondolatlan mondatunkkal milyen mértékben romboljuk gyermekünket, és a vele való kapcsolatunkat. Ha mégis kicsúsznak a szánkon a nem kívánatos szavak, érdemes megpróbálkozni az őszinte bocsánatkéréssel, hátha nincs még minden veszve…

Forrás: divany.hu