Egy magyar család szomorú története a "hajléktalanná válásról"

Hat kiskorú gyermekével és daganatos férjével tették földönfutóvá Ibolyát.

A nagycsalád Tiszacsegén élt egy kicsi 40 m2-es felújításra szoruló komfort nélküli parasztházban.



Nem volt önerő egy új ház építéséhez, hiszen egy ilyen hátrányos helyzetben még a szocpolt sem lehet igénybe venni.

Ibolya és családja elkezdett keresgélni, hogy milyen kitörési lehetősége lenne a családja számára. Nagy örömükre a keresgélés közben kaptak egy  tippet egy úgymond befogadó községről Tomajmonostoráról.

Fel is vették a kapcsolatot Fazekas Szabolcs Polgármester úrral 2012 novemberében,aki nagyon készséges volt,és ígérte hogy segít.
2012 december 27-én a polgármester úr személyesen telefonált, hogy máris lehet költözni találtak egy megfelelő házat a család számára.

Ez a következő képen zajlott le.Egy magánszemélytől kibérelt a hivatal egy félkomfortos házat 6 hónapra. Így a szerződés 2013. 01. 07. -től 2013. 07. 07.-ig szólt.

A családnak a polgármester azt ígérte, hogy ha ez a 6 hónap letelik akkor biztosít számukra egy megfelelő önkormányzati bérleményt.

A kérése annyi volt, hogy a beteg férj kezdjen el dolgozni, az asszony pedig gondoskodjon a kisgyermekekről az otthonukban. Természetesen kitétel volt a rezsiköltségek rendszeres megfizetése is.

A család jól érezte magát és azt gondolhatta, hogy befogadták őket, de sajnos rosszul sült el a korai öröm.

A régi lakásukat leadták 800 ezer forintért, mert hittek az adott szónak, a pénzből kifizették a korábbi tartozásukat, vettek egy kis autót és télire tüzelőt.

A fél év leteltével a polgármester egy olyan házat ajánlott fel a szegény családnak, melyben sem víz, sem villany nem volt, sőt még az udvarban sem volt mellékhelyiség. Az épület tetőszerkezete meg volt rogyva, a falakon komoly repedések voltak. Gyakorlatilag az épület lakhatatlan volt. A hölgy elmondása szerint az épület már bontásra volt ítélve.

A házon belüli helyzet gyomorforgató volt, hiszen emberi és állati ürülék is bőven akadt benne.

Ekkor a Szolnok megyei Ántsz-t hívták, aki igazat adott a családnak. Próbáltak a polgármesterrel beszélni,hogy próbáljanak meg másik lakást keresni számukra,de nem segített,csak széttárta karjait,és azt mondta,hogy ők kerestek házat,de nem sikerült.
Azt is közölte a polgármester, hogy ez ,a "Ti bajotok, nektek kell megoldani"

Mivel a 6 havi bérleti szerződés lejárt és a tulajdonos is szeretett volna vissza költözni  a házba, így kénytelenek voltak elindulni és mindenüket maguk mögött hagyva elindulni a vak világba.

Mivel 6 gyermekkel és kis pénzzel szinte lehetetlen albérletet találni hiába is keresgéltek, így hajléktalanok lettek.

Ibolya szomorúan mondja: "Azt a napot nem kívánom senkinek amikor ki kellett költöznünk, hiszen úgy indultunk el onnan,hogy nem tudtuk, hol fogjuk lefektetni gyermekeinket."

Szerencsére a Tiszalöki Családok átmeneti otthonába befogadták őket 2 hónapra.



Sajnos ez amellett, hogy volt hol aludni, maga volt a pokol a család számára, mert mindent parancsra és külön engedélyre lehetett csak cselekedni.

Közben a család talált egy pici lakást Tiszacsegén, melyért havi 20 ezer forintot ki is tudtak fizetni. De az épületből csak egy szoba konyhát tudnak használni. A  ház többi része lakhatatlan, valamint csak villany van az épületben. Az iskola és az óvoda több km-re van a lakástól.

A korábbi lakásban ott kellett hagynia a családnak az addig felhalmozott bútorokat, hűtőt, mosógépet, gyermekjátékokat, mivel hajléktalanok lettek. A korábbi tulajdonos akkor ehhez hozzá is járult, ám most mikor összegyűlt a fuvarra a pénzük, közölték velük, hogy nem kapják meg a dolgaikat, mert még tartoznak a rezsiből. Persze erre semmilyen bizonyítékot nem tudtak a családnak megmutatni.

A család próbálja pótolni a hiányzó dolgokat, de nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen havi 18 ezer forint fejenkénti összeg jut mindenkire, amiből rezsit kell fizetni, enni, inni és iskoláztatni is kell a gyermekeket.

A mai napig nincs saját mosógép és gáztűzhelye sem a családnak, a ruhák, játékok pótlása is hatalmas erőfeszítést jelent a szegény család számára.

Ezt mindet leírták az Ombudsmannak is 2013 novemberében, aki vizsgálatot indított az ügyben.
Sajnos még választ nem kapott a család az ügyben.

Szomorú és sajnos nem egyedülálló történet ez a mai világban, amikor stadionok épülnek súlyos milliárdokért, emberek, gyerekek kerülnek az utcára, mert a szociális hálóra nem jut összeg.

Ha bármit fel tudsz ajánlani a családnak, ami segítség lehet számukra, kérlek írj egy mailt a segitseg@hir.ma email címre.
Ha van régi szekrényed, egy használt mosógéped, vagy egy hűtőgéped, használt ruhád, vagy már nem használt játékaid, akkor segíts!

A Tiszacsegei Fintor család bízik abban, hogy vannak még olyan emberek akik valóban képesek segíteni a másik bajbajutott embertársukon a mai világban.

Fintor Petra

Fintor Erik

Fintor Norbert