Iráni társadalom a ’70-es években – videó
Dióhéjban beletekinthetünk, hogy Irán társadalmát miként verte szét a nyugat. USA és az EU!
Mohamed Moszadek ügyvéd volt, akit Iránban demokratikusan választottak meg és így lett az ország miniszterelnöke. Abban az időben az iráni olajkutak természetesen az Angol-Iráni Olajtársaság tulajdonában voltak. Moszadek a szerződés feltételein szeretett volna javítani. A britek persze ezt nem fogadták el, erre Moszadek úgy döntött, hogy államosítja az olajtársaságot.
Az ügy akkora port kavart, hogy 1951-ben a Time magazin az év emberének választotta meg az iráni elnököt. Moszadek olyan dolgot tett, hogy a fejletlen országokat felbátorította, hogy függetlenítsék magukat a gyarmatosítóktól.
A britek nem voltak hajlandók belenyugodni a helyzetbe. Ennél fogva Churchill felkereste Eisenhowert és meggyőzte arról, hogy buktassa meg Mohamed Moszadeket.
A demokratikus ún. Mossadeq hatalmat a CIA végül puccsal buktatta meg.
A miniszterelnök megdöntését a CIA szervezte meg az amerikai nagykövetség egyik bunkerében. A puccsot Ajax-hadműveletnek hívták.
A CIA rengeteg megvezetés árán szerezte meg a Sahnak és az ország egyéb fontos embereinek, katonatiszteknek és vallási vezetőknek, lapigazgatóknak a bizalmát, egyben támogatását. Végül Mohamed Moszadek-et 1953-ban megbuktatták.
26 évvel később 1979-ben az iszlám forradalom idején a diákok az amerikai követséget megszállták és 50 amerikai diplomatát egy éven át túszul ejtettek. Azért aggódtak, hogy a követség összeesküszik Khomeini ajatollah ellen, ahogy azt tették korábban Moszadekkel.
Ezekre az eseményekre még mindig emlékeznek Iránban és az Amerikai Egyesült Államokban egyaránt az állampolgárok.
Iránnak a ’79-es forradalom óta meglehetősen ingadozó a kapcsolata Európával. 1992-ben iráni Kurd Demokratikus Párt több tagjának és a főtitkár Abdulrahman Gasszemlu berlini meggyilkolása miatt az Európai Unió és Teherán között a „kritikus párbeszéd” folyamata is megszakadt!
Az újabb kapcsolatfelvétel csak 1997-ben Khatami megválasztásával történt meg. Pont akkor, amikor az iraki háború elkezdődött. Ekkor kezdődtek az Európai Unió Németország, Franciaország és Nagy-Britannia részvételével a tárgyalások az iráni nukleáris programról.
Teherán elfogadott egyes engedélyeket a dúsítási program befagyasztása és az atomsorompó-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvével kapcsolatban.
Az Amerikai Egyesült Államok már ekkorra mámoros volt a katonai győzelmektől és a tárgyalások folytatását megakadályozta. 2006 decemberében pedig az Európai Unió megszavazta az ENSZ égisze alatt az Irán ellenes szankciók bevezetését, amely nem más, mint a Biztonsági Tanács 1737-es határozata.
Mindennek tetejébe az Európai Unió még szigorúbb embergót vezetett be az iráni olajexportot illetően. Az Iráni Központi Bank számláit pedig befagyasztotta.
A fentiekből tehát láthatjuk azt, hogy az USA és az Európai Unió az ENSZ és a CIA égisze alatt bármire képes. Céljuk mindenáron megvédeni saját érdekeiket.
A szabadkőműves pénzügyi hatalom az arab-világ sakktábláján tarol. Erről szólt nem is oly rég Líbiában az arab tavasz, a mely súlyos következményekkel járt az öreg kontinens állampolgárai számára. Együtt a szíriai eseményekkel, amit szintén az Amerikai Egyesült Államok „jóvoltából” történt.
Forrás: alternativhirek.blogspot.hu
Hozzászólások