Egy feltört faházban lelt füzetbe feljegyzett gondolatait adta közre Győrffy Ákos
Egy feltört faházban talált üres füzetbe feljegyzett gondolatait, emlékeit és álmait foglalta a 87. Ünnepi Könyvhétre megjelent új kötetébe Győrffy Ákos, aki az MTI-nek beszélt az irodalomhoz és a zenéhez fűződő viszonyáról, valamint elmondta azt is: kezdetektől az ember rendhagyó, isteni része érdekli.
"Egy téli séta során találtam egy feltört faházat egy közeli domb tetején. Bementem, körülnéztem, mert soha nem tudtam ellenállni az ilyesminek. Találtam egy füzetet, kitaláltam, hogy majd abba írok, ha feljövök legközelebb. Mert azt azonnal tudtam, hogy lesz legközelebb, hogy fel fogok oda járni rendszeresen"- mondta el a szerző A hegyi füzet címet viselő kötet keletkezéséről, amelyben az elmúlt 4-5 évben született írások olvashatók.
Győrffy Ákos korábban többször is nyilatkozott arról, hogy nem tartja irodalomnak szövegeit.
"Az irodalom számomra mindig egy kissé távoli, életidegen valaminek tűnik. Valamit el akarok mondani, mesélni, ahhoz keresek egy megfelelő formát, pofásan megcsinálom és az olvasó orra alá dugom. Ez az igaztalan, általánosító véleményem úgy általában az irodalomról" - mondta el, megjegyezve, hogy a számára sokat jelentő szerzők - Pilinszky János, Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke vagy Samuel Beckett - "valahogy mindig túl vannak az irodalmon".
"Amit én csinálok, az tényleg nem irodalom, egyszerűen azért, mert én magam nem irodalomként élem meg. Leírások inkább" - fogalmazott Győrffy Ákos, aki hozzátette azt is: a gyakran meditatív jelzővel illetett szövegeihez nem alkalmaz tudatos meditációs gyakorlatokat.
"Korábban voltak gyenge próbálkozásaim, de lassan rájöttem, hogy megy ez nekem másképp is. Meditációnak éppen nem nevezném, talán egyfajta kiüresedésnek inkább, amit viszont nem tudok irányítani, de ez nem feltétlenül baj. Hagyom, hogy akkor jöjjön, amikor akar. De amikor jön, akkor sosem írok, mert ez az egész ilyenkor sokkal fontosabb, mint az írás. Legfeljebb később megpróbálok visszaemlékezni rá, hogy milyen volt, az írás pusztán az erre való emlékezés eszköze" - mondta.
A 2015-ben megszűnt Bajdázó, valamint a tavaly decemberben új albummal jelentkező ambient-postrock muzsikát játszó Horhos együttes tagjaként is ismert Győrffy Ákos beszélt arról is, hogy az új kötethez természeti zajokkal, köztük a feltört faház közelében diktafonnal rögzített hangokkal kiegészített háttérzene készült, amely fellelhető a zenekar internetes oldalán.
A hegyi füzetben olvasható írásokhoz leginkább a Horhos szerzeményei állnak közel. "Átjárják egymást, a szöveg kicsit zene is, a zene kicsit szöveg" - fogalmazott a szerző, aki szerint "az írás és a zene egyszerre működik, nem választhatók el egymástól. A kettő együtt talán pontosabb vagy teljesebb képet ad arról, amiről egyébként sem írni, sem zenélni nem lehet".
Győrffy Ákos elárulta azt is: van egy régi, Reggeli gyakorlatok címet viselő megkezdett versciklusa. "Ha az égiek is úgy akarják, egyszer befejezem. Miközben tudom, hogy befejezhetetlen" - jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
"Egy téli séta során találtam egy feltört faházat egy közeli domb tetején. Bementem, körülnéztem, mert soha nem tudtam ellenállni az ilyesminek. Találtam egy füzetet, kitaláltam, hogy majd abba írok, ha feljövök legközelebb. Mert azt azonnal tudtam, hogy lesz legközelebb, hogy fel fogok oda járni rendszeresen"- mondta el a szerző A hegyi füzet címet viselő kötet keletkezéséről, amelyben az elmúlt 4-5 évben született írások olvashatók.Győrffy Ákos korábban többször is nyilatkozott arról, hogy nem tartja irodalomnak szövegeit.
Ezzel kapcsolatban az MTI-nek úgy fogalmazott: az, hogy nem érzi irodalomnak írásait, még nem jelenti azt, hogy nem irodalomról van szó, hiszen az olvasó irodalomként olvassa.
"Az irodalom számomra mindig egy kissé távoli, életidegen valaminek tűnik. Valamit el akarok mondani, mesélni, ahhoz keresek egy megfelelő formát, pofásan megcsinálom és az olvasó orra alá dugom. Ez az igaztalan, általánosító véleményem úgy általában az irodalomról" - mondta el, megjegyezve, hogy a számára sokat jelentő szerzők - Pilinszky János, Weöres Sándor, Rainer Maria Rilke vagy Samuel Beckett - "valahogy mindig túl vannak az irodalmon".
"Amit én csinálok, az tényleg nem irodalom, egyszerűen azért, mert én magam nem irodalomként élem meg. Leírások inkább" - fogalmazott Győrffy Ákos, aki hozzátette azt is: a gyakran meditatív jelzővel illetett szövegeihez nem alkalmaz tudatos meditációs gyakorlatokat.
"Korábban voltak gyenge próbálkozásaim, de lassan rájöttem, hogy megy ez nekem másképp is. Meditációnak éppen nem nevezném, talán egyfajta kiüresedésnek inkább, amit viszont nem tudok irányítani, de ez nem feltétlenül baj. Hagyom, hogy akkor jöjjön, amikor akar. De amikor jön, akkor sosem írok, mert ez az egész ilyenkor sokkal fontosabb, mint az írás. Legfeljebb később megpróbálok visszaemlékezni rá, hogy milyen volt, az írás pusztán az erre való emlékezés eszköze" - mondta.
A 2015-ben megszűnt Bajdázó, valamint a tavaly decemberben új albummal jelentkező ambient-postrock muzsikát játszó Horhos együttes tagjaként is ismert Győrffy Ákos beszélt arról is, hogy az új kötethez természeti zajokkal, köztük a feltört faház közelében diktafonnal rögzített hangokkal kiegészített háttérzene készült, amely fellelhető a zenekar internetes oldalán.
A hegyi füzetben olvasható írásokhoz leginkább a Horhos szerzeményei állnak közel. "Átjárják egymást, a szöveg kicsit zene is, a zene kicsit szöveg" - fogalmazott a szerző, aki szerint "az írás és a zene egyszerre működik, nem választhatók el egymástól. A kettő együtt talán pontosabb vagy teljesebb képet ad arról, amiről egyébként sem írni, sem zenélni nem lehet".
Győrffy Ákos elárulta azt is: van egy régi, Reggeli gyakorlatok címet viselő megkezdett versciklusa. "Ha az égiek is úgy akarják, egyszer befejezem. Miközben tudom, hogy befejezhetetlen" - jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások