Szerző: Ancsy
itt:
világgazdaság
Elemzők által vártnál nagyobb mértékben nőtt Németország ipari termelése februárban az előző hónaphoz képest.
A kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó februári növekedését a bérkiáramlás táplálta, a munkaerőhiány miatt a keresetek idén is emelkednek, így a belső fogyasztás a gazdasági növekedés húzóereje marad.
Az elmúlt három évhez hasonló béremelkedés várható az idén is alapvetően a szakemberhiány, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése következtében.
Az elmúlt három évhez hasonló béremelkedés várható az idén is alapvetően a szakemberhiány, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése következtében.
A magyarországi foglalkoztatottak száma a rendelkezésre álló szabad munkaerő alacsony képzettsége miatt már csak a szakképzési programok komoly politikai támogatásával fokozható, vagy azzal, ha a nettó bérek elérnek egy olyan szintre, amely kiváltja a külföldön munkát vállalók visszaáramlását.
A beruházások és a fogyasztás meghatározó szerepe az ország gazdasági növekedésében, azok jelentős importtartalmával együtt oda vezetett, hogy az idei év első hónapjában is gyorsabban nőtt a behozatal az exportnál, és így folytatódott az áruforgalmi aktívum apadása.
A fogyasztói árak emelkedése februárban jelentősen felülmúlta a várakozásokat, a maginfláció és az adószűrt maginfláció is jóval meghaladta a 3 százalékos jegybanki célt.
A magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét, a munkanélküliség további csökkentéséhez munkaerőpiaci reformra van szükség - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat.
A tavaly decemberben kötött bérmegállapodás hatására, amelynek értelmében 2019. január 1-től 8 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, idén az átlagbérek vélhetően 9 százalékkal emelkednek majd.
Januárban a 2,7 százalékos átfogó inflációs mutató megegyezett az előző havival, az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció ugyanakkor 0,4 százalékponttal 3,2 százalékosra emelkedett, ami magasabb a jegybank 3,0 százalékos inflációs célértékénél.
A magyar gazdaság tavaly gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot.
Az első negyedévben várható a monetáris kondíciók szigorítása az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
