A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók
A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – állapítja meg a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) politológiai tanszék kutatócsoportjának tanulmánya. A vizsgált magyar képviselők kétharmada ír rendszeresen hozzászólásokat a Facebookon, a női politikusok gyakrabban, mint férfi kollégáik – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.
Egyetlen kérdést tettek fel a szegedi politológia szakos hallgatók még 2011-ben 386 képviselőnek: „Mi a kedvenc tévéműsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták e-mailjére.
„Feltételeztük, hogy ha nem e-mailen, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit és hogyan beszélnek a közösségi média-felületeken a politikusok" – mondta Merkovity Norbert, a SZTE politológiai tanszék tudományos munkatársa az általa irányított, 2015 júniusában zárult kutatásról. A munkába több mint félszáz szegedi egyetemi hallgató is bekapcsolódott.
A kutatásban tíz ország parlamenti képviselőinek kommentelési szokásait vizsgálták – tíz százalékukat követték nyomon. A vizsgált tíz százalékban a twitterező magyar politikusok 100 százaléka benne van, ugyanis közülük csak nagyon kevesen használják ezt a közösségi médiumot.
A tömör üzenetek közzétételére alkalmas Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. A twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás. A negatív, vitát gerjesztő kommenteket hanyagolják.
„Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a politikusi szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút” – állapította meg Merkovity Norbert, hozzátéve: ez átláthatóságot ad, de nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció.
A Facebookon profillal rendelkező és a vizsgálatba bevont magyar politikusok kétharmada használja a „csevejt”, vagyis beszélget követőivel. Az ellenzékiek aktívabbak, a kormánypárti honatyák visszafogottabbak az SZTE ÁJTK fiatal kutatóinak tanulmánya szerint.
MTI
Egyetlen kérdést tettek fel a szegedi politológia szakos hallgatók még 2011-ben 386 képviselőnek: „Mi a kedvenc tévéműsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták e-mailjére.
E kutatás folytatásaként a 2013-ban indított nemzetközi projektjükbe Kanadától Új-Zélandig tíz országot vontak be.
„Feltételeztük, hogy ha nem e-mailen, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit és hogyan beszélnek a közösségi média-felületeken a politikusok" – mondta Merkovity Norbert, a SZTE politológiai tanszék tudományos munkatársa az általa irányított, 2015 júniusában zárult kutatásról. A munkába több mint félszáz szegedi egyetemi hallgató is bekapcsolódott.
A kutatásban tíz ország parlamenti képviselőinek kommentelési szokásait vizsgálták – tíz százalékukat követték nyomon. A vizsgált tíz százalékban a twitterező magyar politikusok 100 százaléka benne van, ugyanis közülük csak nagyon kevesen használják ezt a közösségi médiumot.
A tömör üzenetek közzétételére alkalmas Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. A twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás. A negatív, vitát gerjesztő kommenteket hanyagolják.
„Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a politikusi szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút” – állapította meg Merkovity Norbert, hozzátéve: ez átláthatóságot ad, de nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció.
A Facebookon profillal rendelkező és a vizsgálatba bevont magyar politikusok kétharmada használja a „csevejt”, vagyis beszélget követőivel. Az ellenzékiek aktívabbak, a kormánypárti honatyák visszafogottabbak az SZTE ÁJTK fiatal kutatóinak tanulmánya szerint.
MTI
Hozzászólások