A galambrajok dinamikáját kutató magyar tudósok most robotrajt építenek

Tudományos szenzációt hozott a magyar fizikusok és brit biológusok együttműködése, amelynek során feltérképezték, miként zajlik a döntéshozatal egy repülő galambrajban, kik a valódi irányítók. A kutatók további tervei között robotraj építése is szerepel.

pigeons_swarm_dn


A kutatócsoport a rögzített repülési útvonalak elemzését a rajon belüli dominanciaviszonyok pontos feltárásával egészítette ki. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon a domináns egyedek válnak-e a repülés során a csoport vezetőivé.

A kutatócsoport Magyarországon tartózkodó tagjai elmondták, hogy az augusztusban publikált munka egy korábbi sikeres együttműködés folytatásaként jött létre.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Akkor Vicsek Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Fizikai Tanszékének fizikusa kereste meg az Oxford Egyetem Állattani Tanszékén dolgozó magyar biológust, Bíró Dórát.

Az ELTE-MTA kutatócsoportjában fejlesztették azt a mindössze 13 grammos GPS-eszközt, mely a madarakra erősítve másodpercenként tízszer rögzíti az állatok pozícióját. Az adatok elemzéséből kirajzolódott, hogyan születik a döntés a repülő rajban.

Az amerikai tudományos akadémiai lapjában (PNAS) megjelent tanulmány arra a meglepő eredményre jutott, hogy a galambok között a repülési irányra vonatkozó döntéseket főként meghatározó egyedek nem azok, amelyek a dúcon belül dominánsak. A repülési döntéshozatal mechanizmusa egy kifinomult, hierarchikus rendszerként jellemezhető. A csoport "bölcsességéhez" minden tag hozzájárul, de bizonyos egyedek választásai nagyobb súllyal esnek latba.

Ugyanezen csoport földi viselkedésének vizsgálatához teljesen automatizáltan működő, képfeldolgozáson alapuló egyedi felismerőrendszert fejlesztettek a kutatók, amellyel a galambok közötti dominanciaviszonyok nagy részletességgel térképezhetők fel - olvasható a tanulmányban (http://hal.elte.hu/pigeonhierarchies/).

Vásárhelyi Gábor mérnök-fizikus az MTI kérdésére elmondta, hogy a kifejlesztett, modern technológiákra alapuló követő- és felismerőrendszerekkel, valamint az adatelemzéshez rendelkezésre álló statisztikus fizikai eszköztárral a galambok mellett más, szociálisan fejlett madarak vagy emlősök csoportos viselkedését, szociális hierarchiáját és kollektív döntéshozatali mechanizmusait is vizsgálni kívánják.

A biológiai eredmények mellett a galambok csoportos repülését leíró törvényszerűségeket a most épülő, önállóan repülő robotrajukban is fel fogják használni. Első nyilvános bemutatójuk a Kutatók Éjszakáján, szeptember 27-én lesz.

MTI

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com