A Marsról érkezhetett az élet a Földre egy amerikai kutatás szerint

Az élet a Marson kezdődhetett, és onnan érkezett a Földre - hangzott el egy tudományos konferencián. A kutatók szerint a vörös bolygón háromezer millió évvel ezelőtt a Földnél kedvezőbbek lehettek az élet feltételei.

A feltevést arra alapozták, hogy az élethez szükséges molekulák valószínűbben jöhettek létra a Marson - tudósított a BBC hírszolgálata Steven Bennernek, az amerikai Westheimer Műszaki és Tudományos Intézet kutatójának a Firenzében zajló Goldschmidt-geokémiai konferencián tartott előadásáról.

m32

A tudomány régóta kutatja, hogyan kapcsolódhattak egymáshoz az élő szervezetek örökítőanyagát és a fehérjéket alkotó létfontosságú molekulák atomjai.

A genetikai anyagot kialakító molekulák sokkal bonyolultabbak, mint az élethez elsődleges, szénalapú szerves vegyületek, amelyekről úgy vélik, három milliárd évvel ezelőtt léteztek a Földön.

A genetikai anyagok közül az első az RNS nevű lehetett. Kérdés, hogyan rendeződtek az atomjai az ismert komplikált formába. Ha a kezdetleges szerves molekulák egyszerűen energiát, vagyis fényt vagy hőt kapnak, akkor nem RNS alakul ki belőlük, hanem kátrány. A RNS-molekulát az ásványok kristályos felszínén lévő atomoknak kell a megfelelő alakzatba csalogatniuk. Az ehhez legalkalmasabb ásványok a földtörténet hajnalának óceánjaiban oldódtak fel. Benner szerint azonban a Marson ezek sokkal bőségesebben fordultak elő.

Arra utalhat ez, hogy az élet a vörös bolygón született meg, ezután került meteoritok felszínén a Földre. A földi bioszféra marsi eredetének elképzelése nem új keletű, Benner RNS-elmélete most újabb adalékkal szolgált hozzá.
A firenzei konferencián a tudós olyan kutatási eredményeket mutatott be, amelyek szerint a bórt és molibdént tartalmazó ásványok kulcsfontosságúak az élet kezdetét jelentő molekulák atomjainak összekapcsolódásához. Felmerül azonban a kérdés, hogy indulhatott el az élet így a Földön, hiszen úgy vélik, akkoriban bolygónkon a szükséges bór- és molibdéntartalmú ásványok kialakulásának nem voltak meg a feltételei. Azt tartják, bórásványokból a Földön nem volt elegendő mennyiségű, a molibdénásványok pedig nem a megfelelő kémiai formában fordultak elő.

"Csak az erősen oxidált molibdén képes befolyásolni az élet feltételeinek kialakulását. Ez a három milliárd évvel ezelőtti Földön azért nem volt lehetséges, mert akkoriban a felszínen nagyon kevés volt az oxigén, a Marson ellenben volt belőle elég. Ez az újabb bizonyíték pedig valószínűbbé teszi, hogy az élet marsi meteoritok felszínén érkezett, és nem a mi bolygónkon született meg" - magyarázta Benner.

A korabeli Marsról úgy vélik, szárazabb volt, ami szintén alapvető az életfeltételek kialakulásához. Benner szerint a bór ásványai ritkán fordulnak elő a földkéregben, ám mivel a Mars a Földnél szárazabb és oxidálóbb hatású volt, ezért ha a Föld nem volt alkalmas az élet vegyületeinek létrehozására, a Mars talán igen.

"Úgy tűnik, gyűlnek a bizonyítékok, hogy valójában mindannyian a Marsról származunk, vagyis az élet a Marson kezdődött, és meteoritok szállították a Földre. Ám az élet fennmaradásához a két bolygó közül a Föld volt alkalmasabb" - kommentálta Benner.
(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23872765)

MTI

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com