A Marsról érkezhetett az élet a Földre egy amerikai kutatás szerint

Az élet a Marson kezdődhetett, és onnan érkezett a Földre - hangzott el egy tudományos konferencián. A kutatók szerint a vörös bolygón háromezer millió évvel ezelőtt a Földnél kedvezőbbek lehettek az élet feltételei.

A feltevést arra alapozták, hogy az élethez szükséges molekulák valószínűbben jöhettek létra a Marson - tudósított a BBC hírszolgálata Steven Bennernek, az amerikai Westheimer Műszaki és Tudományos Intézet kutatójának a Firenzében zajló Goldschmidt-geokémiai konferencián tartott előadásáról.

m32

A tudomány régóta kutatja, hogyan kapcsolódhattak egymáshoz az élő szervezetek örökítőanyagát és a fehérjéket alkotó létfontosságú molekulák atomjai.

A genetikai anyagot kialakító molekulák sokkal bonyolultabbak, mint az élethez elsődleges, szénalapú szerves vegyületek, amelyekről úgy vélik, három milliárd évvel ezelőtt léteztek a Földön.

A genetikai anyagok közül az első az RNS nevű lehetett. Kérdés, hogyan rendeződtek az atomjai az ismert komplikált formába. Ha a kezdetleges szerves molekulák egyszerűen energiát, vagyis fényt vagy hőt kapnak, akkor nem RNS alakul ki belőlük, hanem kátrány. A RNS-molekulát az ásványok kristályos felszínén lévő atomoknak kell a megfelelő alakzatba csalogatniuk. Az ehhez legalkalmasabb ásványok a földtörténet hajnalának óceánjaiban oldódtak fel. Benner szerint azonban a Marson ezek sokkal bőségesebben fordultak elő.

Arra utalhat ez, hogy az élet a vörös bolygón született meg, ezután került meteoritok felszínén a Földre. A földi bioszféra marsi eredetének elképzelése nem új keletű, Benner RNS-elmélete most újabb adalékkal szolgált hozzá.
A firenzei konferencián a tudós olyan kutatási eredményeket mutatott be, amelyek szerint a bórt és molibdént tartalmazó ásványok kulcsfontosságúak az élet kezdetét jelentő molekulák atomjainak összekapcsolódásához. Felmerül azonban a kérdés, hogy indulhatott el az élet így a Földön, hiszen úgy vélik, akkoriban bolygónkon a szükséges bór- és molibdéntartalmú ásványok kialakulásának nem voltak meg a feltételei. Azt tartják, bórásványokból a Földön nem volt elegendő mennyiségű, a molibdénásványok pedig nem a megfelelő kémiai formában fordultak elő.

"Csak az erősen oxidált molibdén képes befolyásolni az élet feltételeinek kialakulását. Ez a három milliárd évvel ezelőtti Földön azért nem volt lehetséges, mert akkoriban a felszínen nagyon kevés volt az oxigén, a Marson ellenben volt belőle elég. Ez az újabb bizonyíték pedig valószínűbbé teszi, hogy az élet marsi meteoritok felszínén érkezett, és nem a mi bolygónkon született meg" - magyarázta Benner.

A korabeli Marsról úgy vélik, szárazabb volt, ami szintén alapvető az életfeltételek kialakulásához. Benner szerint a bór ásványai ritkán fordulnak elő a földkéregben, ám mivel a Mars a Földnél szárazabb és oxidálóbb hatású volt, ezért ha a Föld nem volt alkalmas az élet vegyületeinek létrehozására, a Mars talán igen.

"Úgy tűnik, gyűlnek a bizonyítékok, hogy valójában mindannyian a Marsról származunk, vagyis az élet a Marson kezdődött, és meteoritok szállították a Földre. Ám az élet fennmaradásához a két bolygó közül a Föld volt alkalmasabb" - kommentálta Benner.
(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23872765)

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com