A mérget termelő mikroszkopikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talaj élőlényeire

Egy kutatás szerint bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására a növények növekedésében és a humuszképzésben fontos szerepet játszó ugróvillások szaporulata jelentősen lecsökken, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve. A kutatók ezért azt javasolják, hogy szennyezett gabonát ne használjanak fel trágyaként a mezőgazdaságban.Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye szerint a kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportjának, valamint a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszékének munkatársai végezték. Az eredményekről beszámoló cikk a European Journal of Soil Biology című szaklapban jelent meg.

    
Mint írják, vannak olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeket, leggyakrabban a gabonát.

Ezek a gombák a környezeti stressztől függően (túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék) szintén termelhetnek méreganyagokat (mikrotoxinokat). Az, hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, fajonként eltérő lehet.
    

Ezek a toxinok veszélyesek az emberek és az állatok számára, ezért ha kimutatják őket valamelyik termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában növényi trágyaként használják fel a terményt - olvasható a kutatásról közölt beszámolóban.
    

A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricát trágyaként használnák, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások (Folsomia candida) apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények. Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezenkívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.
    

A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségekben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás Folsomia candida szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot.
    

Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen - kevesebb mint a felére - csökkent a tiszta talajhoz, kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet.
    

Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat választották az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle. Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba (Aspergillus nidulans) alapvetően jó minőségű táplálék számukra, amennyiben az nem termel toxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben - magas toxintartalma miatt - kifejezetten csapdaként működött számukra.
    

Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabonát ne használják fel trágyaként a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet. Ehelyett - alternatív megoldásként - a szennyezett kukorica biogáztermelésre való felhasználását ajánlják - olvasható az ELKH beszámolójában.


(Forrás: MTI)