A szaglás élessége megjósolhatja a várható élettartamot

A szaglás idős kori élessége megjósolhatja a várható élettartamot: mérések alapján az orvosok megmondhatják, életben lesz-e páciensük még öt évig - derült ki egy amerikai tanulmányból.

A PLoS One tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerzői 3000 felnőtt vizsgálatával megállapították, hogy a legrosszabb szaglásúak 39 százaléka öt éven belül meghalt, miközben a jó szaglásúaknak csak 10 százaléka.

_77941709_78806721(1)

A szaglás hanyatlása nem közvetlenül kapcsolatos a halállal, ám korai figyelmeztető jel lehet: mindenkinek, aki tartós változásokat tapasztal, orvoshoz kell mennie - írták a tudósok.

A Chicagói Egyetem kutatói 57-85 éves önkénteseket kértek fel, hogy vegyenek részt egy gyors illatteszten. Filctoll hegyébe itatott szagokat kellett azonosítaniuk, volt köztük borsmenta, narancs, hal, rózsa és bőr.
Öt évvel később a legrosszabb szaglású, 4-5 hibát ejtő résztvevők körülbelül 39 százaléka halálozott el.

A közepesen teljesítők 19 százaléka, az egészséges szaglásúaknak csak 10 százaléka nem volt életben az időszak végén.
Amikor figyelembe vettek egyéb tényezőket is - életkor, táplálkozási, dohányzási szokások, szegénység és általános egészségi állapot, még mindig a leggyengébb szaglásúak élete volt a legnagyobb veszélyben.

_77941708_465192489

"A szaglás romlása nem közvetlenül vezet a halálhoz, de idejében jelezheti, hogy valami nincs rendben a szervezetben, és ennek felismeréséhez tanulmányunk gyors, olcsó módszert adhat" - mondta Jayant Pinto, a kutatás vezetője.

Nem tudni, hogyan függ össze a szaglás élessége és az élettartam, ez további kutatást igényel.
(http://www.bbc.com/news/health-29441323)

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com